|
|
|
|
|
|
|
|
OS Szabad Március 15-ét - A Szabad Demokraták nyilatkozata
"A Szabad Demokraták megütközéssel
fogadják azokat a terveket, amelyek a március 15-i ünnep
semlegesítésére és a tájékoztatás csorbítására irányulnak. Szabad
március 15-ét kívánunk, ahol mindenki a maga módján ünnepelhet. Az
irányzatokat a Fidesz-től a Demisz-ig egybemosó ünneplést éppoly
természetellenesnek és félrevezetőnek tartanánk, mint azt, hogy a
választásra készülő országban ne szólalhassanak meg a
képviselőjelöltek. Még nem érkezett el a közös ünneplések ideje: még
itt vannak a szovjet csapatok; nem szabad a sajtó, a rádió, a
televízió; még nem történt meg a rendszerváltás. A Szabad Demokraták
ragaszkodnak a demokratikus ellenzék hagyományos, demokráciát
követelő menetéhez. A szabad sajtó ünnepén különösen visszatetsző
volna, ha az ország a televízióból nem szerezhetne tudomást az
elhangzó beszédekről.
"
SZER, Magyar híradó:
Kőszeg:
ha úgy látják, vezessenek elő
"Végvári Józsefet megrovásban
részesítették, vagyis ugyanazt a büntetést kapta, amit a
lehallgatók. Tehát a lehallgatás és a lehallgatás leleplezése
egyenértékű dolog a jelenlegi katonai ügyészség szemében. Én ezt nem
így látom, és gondolom, hogy Végvári József ugyancsak fellebbez az
ügyészségi határozat ellen.
Független dolog ettől, ha nem is lehallgatási ügy, hanem az
állambiztonsági szolgálatnak, vagy a volt állambiztonsági
szolgálatnak az ügye. Létrejött a Nemzetbiztonsági Hivatal, de a
különböző információkból lehet tudni azt, hogy az állambiztonságisok
jelentős része itt kapott beosztást."
|
|
|
|
|
|
|
Országgyűlés - második nap (12. rész)
|
Következő napirendként a deregulációs törvényjavaslat került a T. Ház elé. Kulcsár Kálmán igazságügyi miniszter előterjesztésében a következőket mondotta:
- a Minisztertanács határozata alapján, 1989-ben széles körű közigazgatási, illetve gazdasági deregulációs munka indult meg, mind a két területen kormánybiztosok vezetésével. A dereguláció mérlege ezideig kedvező, hiszen a Közigazgatási Deregulációs Tanács, illetve a Gazdasági Deregulációs Tanács rövid működése alatt ezernél több rendeletet, határozatot, illetve normatív utasítást helyezett hatályon kívül. Egyidejűleg mind a közigazgatási, mind a gazdasági jogalkotásban nagyszámú korszerűsítő jellegű módosítást hajtottak végre.
Ugyanakkor mindkét területen gátolják a deregulációt olyan törvények, illetve törvényerejű rendeletek, amelyek ma már elavultak, hatályon kívül helyezésük vagy módosításuk nélkül az alacsonyabb szintű jogalkotás modernizálása elképzelhetetlen - mondotta a miniszter. Ezek végleges kiiktatása a magyar jogrendszerből és helyettük olyan nagy jelentőségű új törvények, mint például az államigazgatásban a helyi, illetve területi önkormányzatról szóló törvény, vagy a gazdaságban a verseny-, ár-, illetve kereskedelmi törvény megalkotása az új Országgyűlésre vár. Addig is szükség van azonban arra, hogy a régi törvények legkirívóbb, korszerűsítést gátló rendelkezéseit hatályon kívül helyezzék. A Tiszelt Ház elé most kerülő törvényjavaslat alapvetően ezt a célt kívánja szolgálni.
Kulcsár Kálmán ezután arról szólt, hogy a heterogén, nehezen áttekinthető normatömeg egy törvényjavaslatba foglalását a célszerűség igénye szülte. A törvényjavaslat egyfelől a sürgető, nagyjelentőségű, az átmenet időszakában is érvényesülést kívánó változtatásokat, másfelől a jogrendszer működését feleslegesen terhelő, elavult, politikailag káros, végül a már csak formálisan hatályban levő szabályanyag kiiktatását tartalmazza. (folyt.köv.)
1990. február 28., szerda 14:11
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|