|
|
|
|
|
|
|
|
OS Szabad Március 15-ét - A Szabad Demokraták nyilatkozata
"A Szabad Demokraták megütközéssel
fogadják azokat a terveket, amelyek a március 15-i ünnep
semlegesítésére és a tájékoztatás csorbítására irányulnak. Szabad
március 15-ét kívánunk, ahol mindenki a maga módján ünnepelhet. Az
irányzatokat a Fidesz-től a Demisz-ig egybemosó ünneplést éppoly
természetellenesnek és félrevezetőnek tartanánk, mint azt, hogy a
választásra készülő országban ne szólalhassanak meg a
képviselőjelöltek. Még nem érkezett el a közös ünneplések ideje: még
itt vannak a szovjet csapatok; nem szabad a sajtó, a rádió, a
televízió; még nem történt meg a rendszerváltás. A Szabad Demokraták
ragaszkodnak a demokratikus ellenzék hagyományos, demokráciát
követelő menetéhez. A szabad sajtó ünnepén különösen visszatetsző
volna, ha az ország a televízióból nem szerezhetne tudomást az
elhangzó beszédekről.
"
SZER, Magyar híradó:
Kőszeg:
ha úgy látják, vezessenek elő
"Végvári Józsefet megrovásban
részesítették, vagyis ugyanazt a büntetést kapta, amit a
lehallgatók. Tehát a lehallgatás és a lehallgatás leleplezése
egyenértékű dolog a jelenlegi katonai ügyészség szemében. Én ezt nem
így látom, és gondolom, hogy Végvári József ugyancsak fellebbez az
ügyészségi határozat ellen.
Független dolog ettől, ha nem is lehallgatási ügy, hanem az
állambiztonsági szolgálatnak, vagy a volt állambiztonsági
szolgálatnak az ügye. Létrejött a Nemzetbiztonsági Hivatal, de a
különböző információkból lehet tudni azt, hogy az állambiztonságisok
jelentős része itt kapott beosztást."
|
|
|
|
|
|
|
Országgyűlés - második nap (7. rész)
|
A vita lezárását követően Glatz Ferenc művelődési miniszter ------------ válaszolt az elhangzottakra. Kifejtette: a hozzászólások sorozata megerősítette abban, hogy a társadalom várja az egész oktatási rendszer radikális átalakítását. Az oktatás egész irányításának átgondolását, a tanácsok és az iskolák viszonyának újragondolását, a felvételi rendszer egységesítését és egyszerűsítését, a különböző iskolarendszerek egymás mellett létezését már tartalmazza egy koncepció. Ezt a koncepciót tavaly novemberben a kulturális bizottság már megismerhette, de új oktatási törvény formájában azért nem hozta a tárca a Parlament elé, mert a népszavazás után kialakult helyzetben nem lehetett elég idő annak megvitatására a pedagógusokkal, az érdekképviseleti szervekkel, az irányításban részt vevő intézményekkel.
Glatz Ferenc szerint a hozzászólók joggal ostorozzák az elmúlt 40 év politikai rendszerének megfelelően kialakult oktatási rendszert. E rendszerből fakad az is: a társadalom hozzászokott ahhoz, hogy a törvények elrendelik, kimondják, mit tegyenek az állampolgárok. Az oktatási törvény módosítása viszont elsősorban lehetőségeket biztosít. Lehetőséget például a 4+8, vagy a 6+6 osztályos iskolarendszer bevezetésére, magániskolák, magánegyetemek alapítására, arra, hogy az állami és magániskolák azonos feltételek mellett működhessenek. E törvényjavaslat elfogadása teszi törvényessé a miskolci bölcsész magánegyetem alapítását-működését is.
A miniszter leszögezte: ez a törvény csupán a megérett problémákra kíván választ adni, a helyzethez igazítani az 1985-ben elfogadott törvényt, hogy a későbbiekben tovább lehessen lépni.
Az egyetemi autonómiáról elmondta: ennek teljessé tétele nem ennek a törvénymódosításnak a feladata, most csupán eddigi minisztériumi hatásköröket ad át az egyetemeknek. A teljes egyetemi autonómia csak az új tulajdonviszonyok meghonosulása után válhat valósággá.
Végezetül javasolta két képviselőnek is, hogy álljanak el javaslatuktól, miszerint a főiskolák alapítása is az Országgyűlés hatáskörébe tartozzon. (folyt. köv.)
1990. február 28., szerda 12:29
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|