 |
|
|
|
|
|
|
|
OS Szabad Március 15-ét - A Szabad Demokraták nyilatkozata
"A Szabad Demokraták megütközéssel
fogadják azokat a terveket, amelyek a március 15-i ünnep
semlegesítésére és a tájékoztatás csorbítására irányulnak. Szabad
március 15-ét kívánunk, ahol mindenki a maga módján ünnepelhet. Az
irányzatokat a Fidesz-től a Demisz-ig egybemosó ünneplést éppoly
természetellenesnek és félrevezetőnek tartanánk, mint azt, hogy a
választásra készülő országban ne szólalhassanak meg a
képviselőjelöltek. Még nem érkezett el a közös ünneplések ideje: még
itt vannak a szovjet csapatok; nem szabad a sajtó, a rádió, a
televízió; még nem történt meg a rendszerváltás. A Szabad Demokraták
ragaszkodnak a demokratikus ellenzék hagyományos, demokráciát
követelő menetéhez. A szabad sajtó ünnepén különösen visszatetsző
volna, ha az ország a televízióból nem szerezhetne tudomást az
elhangzó beszédekről.
"
SZER, Magyar híradó:
Kőszeg:
ha úgy látják, vezessenek elő
"Végvári Józsefet megrovásban
részesítették, vagyis ugyanazt a büntetést kapta, amit a
lehallgatók. Tehát a lehallgatás és a lehallgatás leleplezése
egyenértékű dolog a jelenlegi katonai ügyészség szemében. Én ezt nem
így látom, és gondolom, hogy Végvári József ugyancsak fellebbez az
ügyészségi határozat ellen.
Független dolog ettől, ha nem is lehallgatási ügy, hanem az
állambiztonsági szolgálatnak, vagy a volt állambiztonsági
szolgálatnak az ügye. Létrejött a Nemzetbiztonsági Hivatal, de a
különböző információkból lehet tudni azt, hogy az állambiztonságisok
jelentős része itt kapott beosztást."
|
|
|
|
|
|
 |
Országgyűlés - második nap (4. rész)
|
Varga Lajos (Pest m., 26. vk.) azokról az ellenérzésekről
-----------
beszélt, amelyeket a miniszter legutóbbi rendeletei keltettek a
pedagógusokban. Az első komoly megrázkódtatás akkor érte őket,
amikor megszüntették az orosz nyelv kötelező oktatását. Ugyancsak
viharokat kavart az egyházi iskolák működésének újbóli
engedélyezése, mivel sokan úgy vélik, hogy ezekben az intézményekben
a kiválasztottak fognak tanulni. Most pedig a magániskolák
létesítésének ügye keltett zavart, sokan jogosan aggódnak amiatt,
hogy kizárólag a szülők anyagi helyzete fogja meghatározni, kik
tanulhatnak ezekben az iskolákban. A pedagógusok azt szeretnék, ha
az elkövetkezendő időben nem lennének első- és másodrendű iskolás
gyerekek ebben az országban, kívánják, hogy a minisztérium állapítsa
meg a képzés normáit, de ehhez teremtse is meg a feltételeket.
Mindenképpen azt szeretnék, hogy az oktatás ne lehessen
megalapozatlan kísérletezések terepe, ugyanis az itt elkövetett
tévedések, a selejtek generációk életét befolyásolhatják károsan.
Kovács Lászlóné (Budapest, 7. vk.) úgy vélte, hogy egy nemzeti
----------------
alaptanterv hiányában, az államháztartási és az önkormányzati
törvény nélkül e mostani csekély változtatás nem vezet eredményre. A
törvénymódosítás két alapvető célja - a magánintézmények létrejötte,
illetve az önálló gazdálkodásra való áttérés - lényegében a jelenleg
hatályos törvény alapján is megvalósítható. A törvényjavaslat
hiányosságainak felsorolása után a képviselő arra a következtetésre
jutott, hogy e tervezetet első olvasatnak kellene tekinteni, s csak
egy széles körű szakmai vita után szabad dönteni róla.
Dauda Sándor (Budapest, 45. vk.) - szakértők véleménye alapján -
------------
ugyancsak éles kritikával illette a tervezetet. Kiemelte, hogy a
javaslat nem konkretizálja a magán- és az állami oktatás fogalmát,
nem szól az egységes minimum tantervről és vizsgarendszerről. A
képviselő attól tartott, hogy az állami oktatás mostohagyermekké
válik, a továbbtanulás, az érvényesülés nem a tehetségen, hanem a
szülők pénztárcáján fog múlni. Csatlakozva az előtte szólóhoz, Dauda
Sándor is azt javasolta, tekintsék első olvasatnak, vagy utasítsák
el az előttük fekvő tervezetet. (folyt. köv.)
1990. február 28., szerda 11:19
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|