|
|
|
|
|
|
|
|
OS Szabad Március 15-ét - A Szabad Demokraták nyilatkozata
"A Szabad Demokraták megütközéssel
fogadják azokat a terveket, amelyek a március 15-i ünnep
semlegesítésére és a tájékoztatás csorbítására irányulnak. Szabad
március 15-ét kívánunk, ahol mindenki a maga módján ünnepelhet. Az
irányzatokat a Fidesz-től a Demisz-ig egybemosó ünneplést éppoly
természetellenesnek és félrevezetőnek tartanánk, mint azt, hogy a
választásra készülő országban ne szólalhassanak meg a
képviselőjelöltek. Még nem érkezett el a közös ünneplések ideje: még
itt vannak a szovjet csapatok; nem szabad a sajtó, a rádió, a
televízió; még nem történt meg a rendszerváltás. A Szabad Demokraták
ragaszkodnak a demokratikus ellenzék hagyományos, demokráciát
követelő menetéhez. A szabad sajtó ünnepén különösen visszatetsző
volna, ha az ország a televízióból nem szerezhetne tudomást az
elhangzó beszédekről.
"
SZER, Magyar híradó:
Kőszeg:
ha úgy látják, vezessenek elő
"Végvári Józsefet megrovásban
részesítették, vagyis ugyanazt a büntetést kapta, amit a
lehallgatók. Tehát a lehallgatás és a lehallgatás leleplezése
egyenértékű dolog a jelenlegi katonai ügyészség szemében. Én ezt nem
így látom, és gondolom, hogy Végvári József ugyancsak fellebbez az
ügyészségi határozat ellen.
Független dolog ettől, ha nem is lehallgatási ügy, hanem az
állambiztonsági szolgálatnak, vagy a volt állambiztonsági
szolgálatnak az ügye. Létrejött a Nemzetbiztonsági Hivatal, de a
különböző információkból lehet tudni azt, hogy az állambiztonságisok
jelentős része itt kapott beosztást."
|
|
|
|
|
|
|
Sztrájk Mosonmagyaróvárott
|
1989. november 28., kedd - Kedden délelőtt 9 és 11 óra között figyelmeztető sztrájkot tartottak a Győri Rába Magyar Vagon- és Gépgyár mosonmagyaróvári mezőgazdasági gépgyárában. A munkabeszüntetésben 977-en vettek részt. A sztrájk önkéntes volt, s valamennyi résztvevő aláírásával is hitelesítette szándékát. Egyben azt is kinyilvánították, hogy erre az időre a munkabérről lemondanak. Akinek ez a pénz mégis hiányzik, annak a már rendelkezésre álló sztrájkalapból megtérítik a két óra bérét.
A sztrájkot a már szeptember vége óta működő munkástanács szervezte. A Rába mosonmagyaróvári gyárának kollektívája - döntő többségben - úgy határozott, hogy 1990. január 1-jétől le kívánnak válni a Rábától. Az önállóság gondolatát a Rába gyár vezetése is magáévá tette. Időközben megkezdődtek az elválással kapcsolatos tárgyalások. Ezek azonban eddig nem vezettek eredményre. A vita a vagyon- és a profilmegosztás körül támadt. Az egyesüléskor a mosonmagyaróváriak 700 milliós vagyont vittek magukkal. A Rába gyár vezetése mindössze 770 millió forintot kínált az önállósuló gyárnak, amit a magyaróváriak kevésnek tartanak, s a profilt illetően sem jött létre megegyezés. Az esemény alkalmából a több mint 130 éves gyár falára magyar és német nyelven a következő feliratot helyezték ki: alapította: Kühne, tönkretette: Horváth Ede. Délutánra az ellenzéki szervezetek Győrött és Mosonmagyaróvárott szolidaritási gyűléseket hirdettek meg a gyáriak támogatására. (MTI)
1989. november 28., kedd 13:33
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|