 |
|
|
|
|
|
|
|
OS Szabad Március 15-ét - A Szabad Demokraták nyilatkozata
"A Szabad Demokraták megütközéssel
fogadják azokat a terveket, amelyek a március 15-i ünnep
semlegesítésére és a tájékoztatás csorbítására irányulnak. Szabad
március 15-ét kívánunk, ahol mindenki a maga módján ünnepelhet. Az
irányzatokat a Fidesz-től a Demisz-ig egybemosó ünneplést éppoly
természetellenesnek és félrevezetőnek tartanánk, mint azt, hogy a
választásra készülő országban ne szólalhassanak meg a
képviselőjelöltek. Még nem érkezett el a közös ünneplések ideje: még
itt vannak a szovjet csapatok; nem szabad a sajtó, a rádió, a
televízió; még nem történt meg a rendszerváltás. A Szabad Demokraták
ragaszkodnak a demokratikus ellenzék hagyományos, demokráciát
követelő menetéhez. A szabad sajtó ünnepén különösen visszatetsző
volna, ha az ország a televízióból nem szerezhetne tudomást az
elhangzó beszédekről.
"
SZER, Magyar híradó:
Kőszeg:
ha úgy látják, vezessenek elő
"Végvári Józsefet megrovásban
részesítették, vagyis ugyanazt a büntetést kapta, amit a
lehallgatók. Tehát a lehallgatás és a lehallgatás leleplezése
egyenértékű dolog a jelenlegi katonai ügyészség szemében. Én ezt nem
így látom, és gondolom, hogy Végvári József ugyancsak fellebbez az
ügyészségi határozat ellen.
Független dolog ettől, ha nem is lehallgatási ügy, hanem az
állambiztonsági szolgálatnak, vagy a volt állambiztonsági
szolgálatnak az ügye. Létrejött a Nemzetbiztonsági Hivatal, de a
különböző információkból lehet tudni azt, hogy az állambiztonságisok
jelentős része itt kapott beosztást."
|
|
|
|
|
|
 |
Japán változtat óvatos beruházáspolitikáján?
|
Trom András, az MTI tudósítója jelenti:
Tokió, 1989. november 23. csütörtök (MTI-TUD) - Miközben a japán kormány óvatos marad, a távol-keleti ország vállalatai kezdenek fokozódó érdeklődést tanúsítani a kelet-európai térség iránt - állapítja meg csütörtökön címoldalon közölt elemzésében az Asahi Evening News. A japán vállalatok eddig kevés figyelmet fordítottak Kelet-Európára, mivel a térség szoros kapcsolatban állt a Szovjetunióval, földrajzilag is távol esett a szigetországtól és történelmi kapcsolatok sem fűzték Japánt ennek a régiónak az országaihoz.
Ezzel magyarázható, hogy a japán külkereskedelmi szervezet, a
Jetro kimutatása szerint míg a múlt év végén az NSZK-nak 53 vegyes
vállalata volt Kelet-Európában és Ausztria 52, addig a világ többi
részén rendkívül aktív, tőkeerős japán cégeknek csak kilenc: négy
Bulgáriában és öt Magyarországon.
Az írás részletesen kitér a Suzuki együttműködési tárgyalásokra,
idézve a japán kisautógyártó cég vezetőinek azt a kijelentését, hogy
a tárgyalások Magyarországgal lezárultak, a vállalat döntése van
hátra. A cikk ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet, hogy a japán
vállalatok a vegyes vállalatok létesítése során komoly akadályba
ütköznek, mivel a kormány vonakodik attól, hogy hiteleket nyújtson
az eladósodottsággal küzdő kelet-európai országoknak.
Az Asahi azonban valószinűsíti, hogy a politikai és gazdasági
reformok láttán a tokiói kormány változtat magatartásán. Azt is
feltételezi, hogy a kormány nem habozik tovább abban a kérdésben,
hogy az ellenőrzése alá tartózó export-import bankon keresztül
hiteleket nyújtson-e Kelet-Európa reformországainak. A pozitív
döntés válasz lesz a párizsi csúcstalálkozón a hét vezető tőkés
ország által hozott állásfoglalásra, amely Magyarország és
Lengyelország támogatását helyezte kilátásba. A cikk szerint a
tokiói kormány éppen ezért részletes segítségnyújtási programot
dolgozott ki, amelyet a 24-ek november 24-i brüsszeli tanácskozásán
terjesztenek elő.+++
1989. november 23., csütörtök 08:48
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|