|
|
|
|
|
|
|
|
OS Szabad Március 15-ét - A Szabad Demokraták nyilatkozata
"A Szabad Demokraták megütközéssel
fogadják azokat a terveket, amelyek a március 15-i ünnep
semlegesítésére és a tájékoztatás csorbítására irányulnak. Szabad
március 15-ét kívánunk, ahol mindenki a maga módján ünnepelhet. Az
irányzatokat a Fidesz-től a Demisz-ig egybemosó ünneplést éppoly
természetellenesnek és félrevezetőnek tartanánk, mint azt, hogy a
választásra készülő országban ne szólalhassanak meg a
képviselőjelöltek. Még nem érkezett el a közös ünneplések ideje: még
itt vannak a szovjet csapatok; nem szabad a sajtó, a rádió, a
televízió; még nem történt meg a rendszerváltás. A Szabad Demokraták
ragaszkodnak a demokratikus ellenzék hagyományos, demokráciát
követelő menetéhez. A szabad sajtó ünnepén különösen visszatetsző
volna, ha az ország a televízióból nem szerezhetne tudomást az
elhangzó beszédekről.
"
SZER, Magyar híradó:
Kőszeg:
ha úgy látják, vezessenek elő
"Végvári Józsefet megrovásban
részesítették, vagyis ugyanazt a büntetést kapta, amit a
lehallgatók. Tehát a lehallgatás és a lehallgatás leleplezése
egyenértékű dolog a jelenlegi katonai ügyészség szemében. Én ezt nem
így látom, és gondolom, hogy Végvári József ugyancsak fellebbez az
ügyészségi határozat ellen.
Független dolog ettől, ha nem is lehallgatási ügy, hanem az
állambiztonsági szolgálatnak, vagy a volt állambiztonsági
szolgálatnak az ügye. Létrejött a Nemzetbiztonsági Hivatal, de a
különböző információkból lehet tudni azt, hogy az állambiztonságisok
jelentős része itt kapott beosztást."
|
|
|
|
|
|
|
Megosztottság az elnökválasztás kérdésében
|
------------------------------------------ London, 1989. november 15. (BBC, Panoráma) - Magyarországon nyilvános vita robbant ki egyes ellenzéki tömörülések között a köztársaságielnök-választással kapcsolatos népszavazás dolgában - jelenteti Sally Ackroyd tudósítónk Budapestről. Az ő jelentését olvassuk fel: - Az ellenzék soraiban, amely az utóbbi hónapokban igyekezett egységesen fellépni a kommunista vezetőséggel szemben, a legnagyobb megosztottságot az elnökválasztás kérdése idézte elő. A szabaddemokraták sikeresen kikényszerítették, hogy a hónap végén tartsanak népszavazást a köztársaságielnök-választások elhalasztásáról -, felszínre hozta a mélyben lappangó ellentéteket. Csengey Dénes, a Demokrata Fórum vezetője tegnap a televízió hírműsorában kijelentette: a népszavazás nem vonatkozik a magyar élet legfontosabb kérdéseire, és nincs jelentősége annak, hogy mikor tartják az elnökválasztásokat. Felszólította a Fórum támogatóit, hogy ne vegyenek részt a népszavazáson. Lehet, hogy szervezett bojkott segítségével a legbiztosabban sikerül megbuktatni a szabaddemokraták kezdeményezését. Ahhoz, hogy a választás eredményét érvényesnek nyilváníthassák, legalább a lakosság 50 százalékának részt kell vennie rajtuk, a legutóbbi parlamenti előválasztások azonban megmutatták: semmi garancia nincs arra, hogy a magyarok megfelelő számban fognak szavazni. A szabaddemokraták ma válaszoltak a Fórum felhívására és azzal vádolták a Fórum tagjait, hogy érzelmes és demagóg politikát folytatnak. Nagyon meglepődtek amiatt - mondották -, hogy egy demokratikus párt egy népszavazás bojkottálását szorgalmazza. (folyt.)
1989. november 15., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Megosztottság az elnökválasztás kérdésében - 1. folyt.
|
A szabaddemokratákat kampányukban három másik párt és ellenzéki csoport is támogatja, akik azt állítják: egyelőre nincsenek meg annak a feltételei, hogy az egymással versengő jelöltek egyenlő esélyekkel induljanak. A négy csoport ma a budapesti rádióban elhangzott programban ismertette nézeteit. Ez volt a legelső olyan pártpolitikai közvetítés Magyarországon, amiért fizettek a rádiónak. +++
1989. november 15., szerda
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|