|
|
|
|
|
|
|
|
OS Szabad Március 15-ét - A Szabad Demokraták nyilatkozata
"A Szabad Demokraták megütközéssel
fogadják azokat a terveket, amelyek a március 15-i ünnep
semlegesítésére és a tájékoztatás csorbítására irányulnak. Szabad
március 15-ét kívánunk, ahol mindenki a maga módján ünnepelhet. Az
irányzatokat a Fidesz-től a Demisz-ig egybemosó ünneplést éppoly
természetellenesnek és félrevezetőnek tartanánk, mint azt, hogy a
választásra készülő országban ne szólalhassanak meg a
képviselőjelöltek. Még nem érkezett el a közös ünneplések ideje: még
itt vannak a szovjet csapatok; nem szabad a sajtó, a rádió, a
televízió; még nem történt meg a rendszerváltás. A Szabad Demokraták
ragaszkodnak a demokratikus ellenzék hagyományos, demokráciát
követelő menetéhez. A szabad sajtó ünnepén különösen visszatetsző
volna, ha az ország a televízióból nem szerezhetne tudomást az
elhangzó beszédekről.
"
SZER, Magyar híradó:
Kőszeg:
ha úgy látják, vezessenek elő
"Végvári Józsefet megrovásban
részesítették, vagyis ugyanazt a büntetést kapta, amit a
lehallgatók. Tehát a lehallgatás és a lehallgatás leleplezése
egyenértékű dolog a jelenlegi katonai ügyészség szemében. Én ezt nem
így látom, és gondolom, hogy Végvári József ugyancsak fellebbez az
ügyészségi határozat ellen.
Független dolog ettől, ha nem is lehallgatási ügy, hanem az
állambiztonsági szolgálatnak, vagy a volt állambiztonsági
szolgálatnak az ügye. Létrejött a Nemzetbiztonsági Hivatal, de a
különböző információkból lehet tudni azt, hogy az állambiztonságisok
jelentős része itt kapott beosztást."
|
|
|
|
|
|
|
NSZK-NDK békeszerződés - moszkvai kezdeményezésre?
|
-------------------------------------------------- Köln, 1989. november 6. (Deutschlandunk, Esti krónika) - Párizsban kezdenek elgondolkodni azon, mennyire lenne célszerű és mik a lehetőségei az össznémet békeszerződésnek. A kezdeményezés Moszkvából származik, megbízható információk szerint ugyanis ott szeretnék elkerülni az NDK destabilizálódását. A szovjet diplomatákkal történt beszélgetések arra utalnak, hogy növekszik körükben a tanácstalanság. Még az a kevésbé reális kívánság is elhangzott, hogy szólítsák fel az NDK polgárait: ne menjenek túl messzire és várjanak türelemmel a bejelentett reformok megvalósítására. - Alfred Fisch beszámolóját olvassuk fel: - Moszkvában is tisztában vannak azzal, hogy az NDK-ban szükségszerűen hozott reformoknak rövid időn belül nincs hatásuk. Annál nagyobb aggodalmat okoz a lakosság türelmetlensége, hiszen emiatt robbanékonnyá válhat a helyzet. Még a szovjet politikusok is elismerik - ha ugyan csak hallgatólagosan is -, hogy a Krenz által ígért utazási könnyítések mindaddig nem szavahihetőek, amíg megvan a berlini fal. Egyúttal hangsúlyozzák: az az NDK önállóságának jelképe, amiről viszont nem szeretnének lemondani. Az a rémálmuk, hogy a keletnémet lakosság megrohamozza a falat. A szovjet elképzelések szerint pedig ebben az esetben elképzelhetetlen lenne a NDK kormányának - és ezzel a Varsói Szerződésnek - a kapitulációja. Egy véres összetűzés viszont végzetes következményekkel járna nemcsak a Szovjetunió fejlődésére, de az európai leszerelési és enyhülési politikára nézve is. (folyt.)
1989. november 6., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- NSK-NDK békeszerződés? - 1. folyt.
|
A szovjet vélemények szerint egy össznémet békeszerződés kilátásba helyezése egyelőre csillapíthatná a kedélyek hullámzását az NDK-ban. A szerződés megkötését épp Németország megosztottsága tette lehetetlenné, miért ne szolgálhatna akkor most Európa új békéje megteremtésének kereteit? Ennek első nyeresége az lenne, hogy megerősítenék a földrészünkön ma fennálló valamennyi határt. Azt persze feltételezzük, hogy a Szovjetunióban ennek során a balti államokról sem feledkeznének meg. A megállapodás legfontosabb célja természetesen az lenne, hogy szabályoznák a két német állam jövőbeni együttműködését és koegzisztenciáját. Említésre méltó, hogy a Szovjetunió most már elkerülhetetlennek tartja az NDK pluralizmusát is, annál is inkább, mert nem is tarthatná meg többé Magyarország, valamint Lengyelország mellett az autoritáson alapuló kommunista magánutasságát. Az embernek az a benyomása támad, hogy a Szovjetunió időt akar nyerni, hogy megvalósíthassa abszolút elsődlegesnek tekintett, saját kísérletét. A keleti tömbhöz tartozó államok változásai semmiképp sem veszélyeztethetik azt. Ami Magyarországon, vagy Lengyelországban történik, az csak csekély mértékben érinti a Szovjetunió helyzetét. A veszélyes pont az NDK, mert ott nem a pluralizmus, hanem az újraegyesítés fenyeget. Ez pedig Gorbacsov számára jelentős tekintélyvesztességgel járna. Egyelőre tehát ott valami közbülső megoldást kell találni, legalábbis a következő évszázadig, amikor feltehetően felbomlanak majd a katonai tömbök. +++
1989. november 6., hétfő
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|