|
|
|
|
|
|
|
|
OS Szabad Március 15-ét - A Szabad Demokraták nyilatkozata
"A Szabad Demokraták megütközéssel
fogadják azokat a terveket, amelyek a március 15-i ünnep
semlegesítésére és a tájékoztatás csorbítására irányulnak. Szabad
március 15-ét kívánunk, ahol mindenki a maga módján ünnepelhet. Az
irányzatokat a Fidesz-től a Demisz-ig egybemosó ünneplést éppoly
természetellenesnek és félrevezetőnek tartanánk, mint azt, hogy a
választásra készülő országban ne szólalhassanak meg a
képviselőjelöltek. Még nem érkezett el a közös ünneplések ideje: még
itt vannak a szovjet csapatok; nem szabad a sajtó, a rádió, a
televízió; még nem történt meg a rendszerváltás. A Szabad Demokraták
ragaszkodnak a demokratikus ellenzék hagyományos, demokráciát
követelő menetéhez. A szabad sajtó ünnepén különösen visszatetsző
volna, ha az ország a televízióból nem szerezhetne tudomást az
elhangzó beszédekről.
"
SZER, Magyar híradó:
Kőszeg:
ha úgy látják, vezessenek elő
"Végvári Józsefet megrovásban
részesítették, vagyis ugyanazt a büntetést kapta, amit a
lehallgatók. Tehát a lehallgatás és a lehallgatás leleplezése
egyenértékű dolog a jelenlegi katonai ügyészség szemében. Én ezt nem
így látom, és gondolom, hogy Végvári József ugyancsak fellebbez az
ügyészségi határozat ellen.
Független dolog ettől, ha nem is lehallgatási ügy, hanem az
állambiztonsági szolgálatnak, vagy a volt állambiztonsági
szolgálatnak az ügye. Létrejött a Nemzetbiztonsági Hivatal, de a
különböző információkból lehet tudni azt, hogy az állambiztonságisok
jelentős része itt kapott beosztást."
|
|
|
|
|
|
|
Országgyűlés - második nap (1. rész)
|
1990. február 28., szerda - Az Országgyűlés szerdán 9 óra
után néhány perccel az oktatási törvény vitájával folytatta februári
ülésszakát. Az elnöklő Horváth Lajos bejelentette: az alkotmányt
módosító három törvényjavaslatról csak csütörtökön tudnak dönteni,
mert a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság még nem végzett a
módosító javaslatok elbírálásával. A határozathozatalra pedig csak a
bizottsági jelentés elkészülte után kerülhet sor.
Arról is tájékoztatta a képviselőket, hogy a honvédelmi törvényt - a honvédelmi miniszter sürgős romániai útja miatt - szintén csütörtökön tárgyalják meg. Így módosították az ülésszak napirendi pontjainak sorrendjét. Az oktatási törvényt követően a társadalombiztosítás irányításáról és szervezetéről szóló törvényjavaslatot, majd pedig a deregulációs törvény tervezetét vitatják meg.
Az alelnök ismertette az Alkotmánybíróság álláspontját a külföldön tartózkodó magyar állampolgárok választójogának gyakorlásával kapcsolatos indítványról. A testület határozata értelmében az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvény 2. paragrafus (4) bekezdésének az a része, amely szerint: a szavazásban akadályozott az, aki a szavazás napján külföldön tartózkodik, alkotmányellenes. Ezért ezt a rendelkezést az Alkotmánybíróság megsemmisítette.
Horváth Lajos felkérte a jogi bizottságot, foglaljon állást, hogy e határozat milyen kötelezettséget ró a Parlamentre, s erről az ülésszak végéig tájékoztassa a plénumot.
Elsőként Kókai Rudolf (Jász-Nagykun-Szolnok m. 15. vk.) kapott ------------ szót, aki két sürgető problémára hívta fel a figyelmet. Véleménye szerint az új oktatási törvénynek a tanuló jogai között deklarálni kell, hogy az általános iskolában heti 25 óránál több kötelező órája nem lehet. Jelenleg ugyanis - a különböző szakkörökkel, edzésekkel, az otthoni felkészüléssel együtt - naponta legalább 9-10 órát keményen ,,dolgoznak,, a gyerekek. A képviselő úgy vélekedett, hogy a jelenlegi tananyag figyelmen kívül hagyja az életkori sajátosságokat, s korszerűtlen, mind minőségét, mind mennyiségét tekintve. Különösen elavultak a történelem és földrajz tankönyvek, s a nyolcadikosok biológiai és kémia könyvei is. Ezek helyett mielőbb új könyveket kell a tanulók kezébe adni. (folyt.köv.)
1990. február 28., szerda 10:20
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - második nap (2. rész)
|
Dr. Kiscelli László (Győr-Sopron m. 3. vk.) indokoltnak tartotta ------------------- az oktatási törvény korrekcióját, néhány elemének felülvizsgálatát. Örvendetesnek tartotta, hogy a nevelési-oktatási intézményrendszerben fokozatosan kialakulhat a verseny. A magánoktatás végső soron korszerűbb képzésre sarkalló kezdeményezésként is felfogható. Felhívta a figyelmet arra, hogy az állam felelőssége az ifjúság oktatásában, nevelésében nem csökkenhet az új helyzetben. A mostani módosításokat egy új törvény megalkotása kezdetének tekinthetjük - mondotta. Szólt arról is, hogy a nyolc osztályos gimnázium alkalmazása járható út, ahol annak feltételei adottak, ugyanakkor a mai formának, szerkezetnek is van realitása. A képviselő ezután olyan új felsőoktatási törvényt is szorgalmazott, amelyben az oktatási és a tudományos kutató-fejlesztő intézmények nemcsak együttműködnek, hanem szükség szerint integrálódnak is. A törvény előkészítésénél fontosnak tartotta, hogy újraszabályozzák a felsőoktatási intézmények tanácsának működését, s ezekbe a testületekbe demokratikus választással kerülhetnének be a tagok. (folyt.köv.)
1990. február 28., szerda 10:22
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - második nap (3. rész)
|
Török Sándor (Jász-Nagykun-Szolnok m. 13 vk.) egyetértett ------------------- azzal, hogy a társadalmi, politikai rendszer átalakulása az oktatásban, nevelésben is gyors alkalmazkodást, néhány sürgős intézkedést követel. Beszámolt viszont arról: a pedagógusok kifogásolják, hogy a törvénymódosítás beterjesztését nem előzte meg sem szakmai, sem pedig társadalmi vita. Igy azután abból kimaradtak olyan kérdések, amelyekre pedig sürgősen választ kellene adni. Támogatta az általános heti óraszám csökkentését, de azon belül javasolta, fordítsanak több időt a magyar nyelv, a matematika és az idegen nyelv oktatására. Ugy vélekedett, hogy a törvényből ki kellene hagyni az iskolatanácsokról szóló részt, mert azok nem töltötték be feladatuk, már ahol egyáltalán megalakultak. Nem javasolta a tankötelezettség fenntartását 16 éves korig, mert - mint mondta - a társaiknál idősebb, többszörösen hátrányos helyzetű fiatalok már bomlasztóan hatnak a tanulóközösségekre.
Vona Ferenc (Pest m., 16. vk.) arra hívta fel a figyelmet, ----------- hogy alapvető változást az oktatásügyben csak az anyagi feltételek jelentős javításával lehet elérni. A költségvetésben a maradékelv alkalmazása továbbra sem teszi lehetővé az ágazat számottevő fejlesztését. A képviselő egyetértett a tanügyi monopólium feloldásával, és azzal, hogy az egyházi és a magániskolák is bekapcsolódjanak az oktatásba. Ám arra figyelmeztetett, hogy igen kevés a jó pedagógus. Valószínűleg a tőkeerős egyházi és magániskolák el fogják szívni a jó szakembereket, és így lényegesen növekedni fog a különbség az elit oktatás és az általános, mindenki számára elérhető képzés között. Végezetül a képviselő azt javasolta: ha az egyházi vagy magániskolák állami feladatokat látnak el, akkor az állami intézményekkel azonos mértékben részesüljenek költségvetési támogatásban. (folyt.köv.)
1990. február 28., szerda 11:17
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - második nap (4. rész)
|
Varga Lajos (Pest m., 26. vk.) azokról az ellenérzésekről ----------- beszélt, amelyeket a miniszter legutóbbi rendeletei keltettek a pedagógusokban. Az első komoly megrázkódtatás akkor érte őket, amikor megszüntették az orosz nyelv kötelező oktatását. Ugyancsak viharokat kavart az egyházi iskolák működésének újbóli engedélyezése, mivel sokan úgy vélik, hogy ezekben az intézményekben a kiválasztottak fognak tanulni. Most pedig a magániskolák létesítésének ügye keltett zavart, sokan jogosan aggódnak amiatt, hogy kizárólag a szülők anyagi helyzete fogja meghatározni, kik tanulhatnak ezekben az iskolákban. A pedagógusok azt szeretnék, ha az elkövetkezendő időben nem lennének első- és másodrendű iskolás gyerekek ebben az országban, kívánják, hogy a minisztérium állapítsa meg a képzés normáit, de ehhez teremtse is meg a feltételeket. Mindenképpen azt szeretnék, hogy az oktatás ne lehessen megalapozatlan kísérletezések terepe, ugyanis az itt elkövetett tévedések, a selejtek generációk életét befolyásolhatják károsan.
Kovács Lászlóné (Budapest, 7. vk.) úgy vélte, hogy egy nemzeti ---------------- alaptanterv hiányában, az államháztartási és az önkormányzati törvény nélkül e mostani csekély változtatás nem vezet eredményre. A törvénymódosítás két alapvető célja - a magánintézmények létrejötte, illetve az önálló gazdálkodásra való áttérés - lényegében a jelenleg hatályos törvény alapján is megvalósítható. A törvényjavaslat hiányosságainak felsorolása után a képviselő arra a következtetésre jutott, hogy e tervezetet első olvasatnak kellene tekinteni, s csak egy széles körű szakmai vita után szabad dönteni róla.
Dauda Sándor (Budapest, 45. vk.) - szakértők véleménye alapján - ------------
ugyancsak éles kritikával illette a tervezetet. Kiemelte, hogy a javaslat nem konkretizálja a magán- és az állami oktatás fogalmát, nem szól az egységes minimum tantervről és vizsgarendszerről. A képviselő attól tartott, hogy az állami oktatás mostohagyermekké válik, a továbbtanulás, az érvényesülés nem a tehetségen, hanem a szülők pénztárcáján fog múlni. Csatlakozva az előtte szólóhoz, Dauda Sándor is azt javasolta, tekintsék első olvasatnak, vagy utasítsák el az előttük fekvő tervezetet. (folyt. köv.)
1990. február 28., szerda 11:19
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - második nap (5. rész)
|
Tamás Gáspár Miklós (Budapest 14. vk.) a hazai pedagóguusok egy ------------------- részének véleményét közvetítette, miszerint az új oktatási törvény megalkotása már az új Országgyűlés feladata lesz, így célszerű, ha a módosítások is csak annak részeként jelennének meg. Hangot adott néhány aggályának is, s mint gyakorló egyetemi oktató úgy vélte, hogy az egyetemi autonómiát szélesíteni szükséges, a vezetőket például a jövőben választják majd. A mostani módosító indítványokat bürokratikusnak és túl részletezőnek tartotta, bár elismerte, hogy az 1985-ös oktatási törvény is ilyen. A javasolt változtatások szelleme haladást mutat, de úgy vélte, hogy toldozgatásokkal nem lehet megoldani a problémákat. Végül ő is azt javasolta, hogy a témát kétfordulós ütemben tárgyalják, vagyis a mostani előterjesztés és vita csak első olvasat legyen.
Bodonyi Csaba (Borsod-Abaúj-Zemlén m. 3. vk.) részletesen kitért ------------- a miskolci magán-bölcsészegyetem kálváriájára, hozzátéve, hogy ha a hallgatók egyházi közösséget alkotnának, bizonyára joguk lenne ilyen iskolát működtetni, enélkül azonban törvényellenesnek minősítették azt. Most, hogy talán mégis lesz jogi lehetőség az ilyen magánegyetemek létesítésére, a Művelődési Minisztérium vajon fenntartja-e az ügyészségnél tett feljelentését, vagy visszavonja azt? A miniszterhez is kérdést intézett: támogatja-e a miskolciak kezdeményezését, majd hozzátette: a magánegyetem hallgatói ma azt hirdetik, hogy tanulni akarnak, és azt kérdezik hová lett a Glatz-noszty? (folyt.köv.)
1990. február 28., szerda 11:21
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - második nap (6. rész)
|
Szilágyi Tibor (Nógrád m. 2 vk.) üdvözölte azt a módosítási -------------- javaslatot, amely megszüntetné az iskolaalapítás állami monopóliumát, de ugyanakkor kevesellte azt az előirányzatot, miszerint egy tanévre elegendő alaptőke igazolásával lehetne magániskolákat indítani. Szerinte annyi alaptőkével kellene rendelkezniük ezeknek a vállalkozásoknak, ami több évre előre biztosítaná zavartalan működésüket. Az elérendő célok között említette a gyermekek napi legalább egyszeri térítésmentes étkeztetését, valamint ingyenes tanszerellátásukat.
Az általános vitát követően a plénum részletes vitára bocsátotta a törvényjavaslatot.
A részletes vita első felszólalójaként Boros László (Budapest 26. vk.) azt javasolta, hogy a ------------ törvényjavaslatnak a 22-es és 23-as paragrafusát töröljék el. A törvényjavaslat ugyanis lehetővé tenné, hogy a 4. évfolyam elvégzése után az alapfokú iskolai tanulmányok alapfokú nevelési-oktatási feladatokat ellátó gimnáziumokban is folytathatók legyenek. A 23. paragrafus pedig megengedni, hogy a gimnázium - egyedi megoldásként - alapfokú nevelést, oktatást is folytathat. Így a gimnáziumnak 4, illetve ha alapfokú nevelési-oktatási feladatokat is ellát, legfeljebb 8 évfolyama lesz. Ezzel nem értett egyet a képviselő, véleménye szerint az új rendszer nem lenne liberálisabb a jelenleginél. A választás lehetőségét elsősorban az fogja korlátozni, hogy milyen a családok szociális, anyagi, kulturális helyzete. Nem a tehetségek, hanem a megfelelő anyagi háttérrel rendelkezők kerülnek előtérbe. Így az elit- és tömegiskolák leplezetlenül el fognak különülni. (folyt.köv.)
1990. február 28., szerda 11:28
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - második nap (7. rész)
|
A vita lezárását követően Glatz Ferenc művelődési miniszter ------------ válaszolt az elhangzottakra. Kifejtette: a hozzászólások sorozata megerősítette abban, hogy a társadalom várja az egész oktatási rendszer radikális átalakítását. Az oktatás egész irányításának átgondolását, a tanácsok és az iskolák viszonyának újragondolását, a felvételi rendszer egységesítését és egyszerűsítését, a különböző iskolarendszerek egymás mellett létezését már tartalmazza egy koncepció. Ezt a koncepciót tavaly novemberben a kulturális bizottság már megismerhette, de új oktatási törvény formájában azért nem hozta a tárca a Parlament elé, mert a népszavazás után kialakult helyzetben nem lehetett elég idő annak megvitatására a pedagógusokkal, az érdekképviseleti szervekkel, az irányításban részt vevő intézményekkel.
Glatz Ferenc szerint a hozzászólók joggal ostorozzák az elmúlt 40 év politikai rendszerének megfelelően kialakult oktatási rendszert. E rendszerből fakad az is: a társadalom hozzászokott ahhoz, hogy a törvények elrendelik, kimondják, mit tegyenek az állampolgárok. Az oktatási törvény módosítása viszont elsősorban lehetőségeket biztosít. Lehetőséget például a 4+8, vagy a 6+6 osztályos iskolarendszer bevezetésére, magániskolák, magánegyetemek alapítására, arra, hogy az állami és magániskolák azonos feltételek mellett működhessenek. E törvényjavaslat elfogadása teszi törvényessé a miskolci bölcsész magánegyetem alapítását-működését is.
A miniszter leszögezte: ez a törvény csupán a megérett problémákra kíván választ adni, a helyzethez igazítani az 1985-ben elfogadott törvényt, hogy a későbbiekben tovább lehessen lépni.
Az egyetemi autonómiáról elmondta: ennek teljessé tétele nem ennek a törvénymódosításnak a feladata, most csupán eddigi minisztériumi hatásköröket ad át az egyetemeknek. A teljes egyetemi autonómia csak az új tulajdonviszonyok meghonosulása után válhat valósággá.
Végezetül javasolta két képviselőnek is, hogy álljanak el javaslatuktól, miszerint a főiskolák alapítása is az Országgyűlés hatáskörébe tartozzon. (folyt. köv.)
1990. február 28., szerda 12:29
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - második nap (8. rész)
|
Ezután a határozathozatal következett, az elnöklő Horváth Lajos elsőként a módosító indítványokat szavaztatta meg, ezeket körülbelül fele-fele arányban fogadták, illetve vetették el a képviselők. Az elnök a törvénymódosító javaslat alkotmányerejű jellegére tekintettel a határozathozatalhoz létszámellenőrzést rendelt el, az elfogadáshoz ugyanis kétharmados minősített többség szükségeltetik. A teremben összesen 290-en voltak jelen, tehát jóval kevesebben az Országgyűlés létszámánál, de azért elegendően ahhoz, hogy a többségi szavazáshoz határozatképes legyen a Tisztelt Ház. A szavazásnál végül is nem jött össze a minimálisan szükséges 252 igenlő szavazat, összesen 229-en támogatták a törvénymódosító javaslatot, 34-en ellene voltak, 35-en pedig tartózkodtak. Így az oktatási törvény módosításáról szóló javaslatot az Országgyűlés elvetette. (folyt.köv.)
1990. február 28., szerda 12:36
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - második nap (9. rész)
|
A képviselők ezután áttértek az Országgyűlés társadalombiztosítási bizottságának önálló indítványaként előterjesztett, a társadalombiztosítás irányításáról és szervezetéről szóló törvényjavaslat tárgyalására.
A benyújtott jogszabály-tervezethez a bizottság elnöke, Szirtesné Tomsits Erika fűzött szóbeli kiegészítést. Előljáróban -----------------------
rámutatott, hogy a ma hazánkban működő társadalombiztosítás messze áll a klasszikus biztosítási rendszertől. A Társadalombiztosítási Alap önállósága formális. A mostani helyzet tarthatatlanságát jelzi, hogy a járulékfizetéssel szerzett ellenszolgáltatásnak az inflációhoz való igazítására - például a nyugdíjak emelésére- önkormányzat hiányában csak a kormányzat dolgozhat ki javaslatot, vagy részleteiben kidolgozott, számokkal alátámasztott képviselői indítvánnyal kellene előállni.
A törvényjavaslat a jelenleg érvényes szabályok adta lehetőséget kihasználva a lehető legnagyobb mozgásteret kívánja biztosítani a létrehozandó önkormányzat számára. Mint mondta: a bizottság tisztában van azzal, hogy kikristályosodott irányítási szabályokat akkor lehetne hozni, ha a különböző biztosítási ágak világosan különválnának, s a biztosítottak fogalma tisztázott volna. Az is bizonyos, hogy a majdani önkormányzati és érdekvédelmi törvény hatással lesz a társadalombiztosítás önkormányzatára, de a bizottság szerint a Társadalombiztosítási Alap felügyeletének azok elfogadásáig is működnie kellene. A társadalombiztosítási ellátások rendszerének korszerűsítését is meggyorsíthatná az önkormányzat létrejötte.
A bizottság elnöke a továbbiakban hangsúlyozta: a bizottság a társadalombiztosítás önkormányzatának mielőbbi létrejöttét feltétlenül fontosnak ítéli, s azzal az érdekvédelmi szervezetek döntő többsége is egyetért, a beterjesztő bizottság nevében mégis azt indítványozta, hogy a törvényjavaslat részletes vitáját most ne folytassa le a Parlament. (folyt.köv.)
1990. február 28., szerda 12:51
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - második nap (10. rész)
|
Véleményük szerint ugyanis most idő hiányában nem lennének képesek arra, hogy megváltoztassák az alkotmány és a jogalkotásról szóló törvény azon paragrafusait, amelyek jelenleg még akadályozzák az önkormányzat érdemi tevékenységét. Emellett szól az is, hogy ez a Parlament már nem tudna érvényt szerezni annak az elvnek, hogy a biztosítottak érdekképviseletét a leendő önkormányzatban a befizetett járulék nagysága szerint döntsék el. Ezért a bizottság elnöke a törvényjavaslat részletes vitája helyett országgyűlési határozat-tervezet elfogadását kérte. A határozat-tervezet szerint az Országgyűlés javasolja a törvénytervezet társadalmi vitáját, majd azt követően az új Parlament számára mielőbbi napirendre tüzését. Tartalmazza továbbá, hogy a Társadalombiztosítási Alap felügyelete indokolttá teszi egy állandó országgyűlési bizottság működtetését, s annak létrehozását az újonnan megválasztandó képviselők figyelmébe ajánlják. (folyt. köv.)
1990. február 28., szerda 12:54
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - második nap (11. rész)
|
Az expozét követően röviden visszatértek az oktatási törvény vitájára. Horn Péter (Somogy m. 1. vk.) nagy tetszéssel fogadott ---------- rövid hozzászólásában elmondta: ha a londoni parlamentben megoldható, hogy a szavazást megelőzően a környék összes kocsmájában megszólaljon egy figyelmeztető csengő, megengedhetetlen, hogy nálunk egy alkotmányerejű törvény feletti határozathozatal idején bizottsági üléseket tartsanak. Véleménye szerint előre tájékoztatni kell a képviselőket, melyik kérdésről mikor lesz a szavazás, hogy mindenki jelen lehessen.
Ezután az elnök indíványára a plénum úgy döntött, hogy mivel a csütörtökön reggel szavazásra bocsátandó alkotmányt módosító törvényekhez egyébként is minősített többség szükséges, azt követően ismét szavaznak az oktatási törvény módosításáról.
Tóth Attiláné (Budapest, 52. vk.) azt kérte: amennyiben ------------- csütörtökön sem lesz meg a szükséges szavazati arány, tartsák tiszteletben, s ne semmisítsék meg a parlament szerdai döntését.
Ezután visszatértek a társadalombiztosítási törvényjavaslatra. Ahhoz sem az illetékes miniszterasszony, sem a képviselők nem kívántak hozzászólni, így következett a határozathozatal. Mivel az előterjesztő bizottság azt kérte, hogy magáról a törvényjavaslatról ezúttal ne szülessék döntés, az ahhoz kapcsolódó országgyűlési határozat tervezetéről szavaztak a képviselők. Ezt 211 egyetértő, 11 ellenző és 39 tartózkodó szavazattal elfogadták. (folyt. köv.)
1990. február 28., szerda 13:28
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - második nap (12. rész)
|
Következő napirendként a deregulációs törvényjavaslat került a T. Ház elé. Kulcsár Kálmán igazságügyi miniszter előterjesztésében a következőket mondotta:
- a Minisztertanács határozata alapján, 1989-ben széles körű közigazgatási, illetve gazdasági deregulációs munka indult meg, mind a két területen kormánybiztosok vezetésével. A dereguláció mérlege ezideig kedvező, hiszen a Közigazgatási Deregulációs Tanács, illetve a Gazdasági Deregulációs Tanács rövid működése alatt ezernél több rendeletet, határozatot, illetve normatív utasítást helyezett hatályon kívül. Egyidejűleg mind a közigazgatási, mind a gazdasági jogalkotásban nagyszámú korszerűsítő jellegű módosítást hajtottak végre.
Ugyanakkor mindkét területen gátolják a deregulációt olyan törvények, illetve törvényerejű rendeletek, amelyek ma már elavultak, hatályon kívül helyezésük vagy módosításuk nélkül az alacsonyabb szintű jogalkotás modernizálása elképzelhetetlen - mondotta a miniszter. Ezek végleges kiiktatása a magyar jogrendszerből és helyettük olyan nagy jelentőségű új törvények, mint például az államigazgatásban a helyi, illetve területi önkormányzatról szóló törvény, vagy a gazdaságban a verseny-, ár-, illetve kereskedelmi törvény megalkotása az új Országgyűlésre vár. Addig is szükség van azonban arra, hogy a régi törvények legkirívóbb, korszerűsítést gátló rendelkezéseit hatályon kívül helyezzék. A Tiszelt Ház elé most kerülő törvényjavaslat alapvetően ezt a célt kívánja szolgálni.
Kulcsár Kálmán ezután arról szólt, hogy a heterogén, nehezen áttekinthető normatömeg egy törvényjavaslatba foglalását a célszerűség igénye szülte. A törvényjavaslat egyfelől a sürgető, nagyjelentőségű, az átmenet időszakában is érvényesülést kívánó változtatásokat, másfelől a jogrendszer működését feleslegesen terhelő, elavult, politikailag káros, végül a már csak formálisan hatályban levő szabályanyag kiiktatását tartalmazza. (folyt.köv.)
1990. február 28., szerda 14:11
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - második nap (13. rész)
|
A törvényjavaslat első része a közigazgatási deregulációnak - a kormánybiztos által javasolt - alapvető rendelkezéseit tartalmazza. E fejezet célja: a közigazgatási joganyag és az új alkotmány összhangjának kialakítása; a tanácsok demokratikus működőképességének fenntartása az átmeneti időben, a centrális irányítás teljes leépítése, és a demokratikus önkormányzati jelleget erősítő szabályok beépítése; az állampolgári jogok alkotmányos védelmét szolgáló garanciák kialakítása a közigazgatási bíráskodás bevezetéséig; az állampolgárok államigazgatási függőségét és kiszolgáltatottságát jelentő egyes előírások megszüntetése; végül, de nem utolsó sorban a közszolgáltatás egyes területein az állami monopóliumok lebontása, és megnyitása a versenyszektor, illetőleg a magánszféra előtt.
A javaslat gazdasági deregulációs fejezetének céljáról Kulcsár Kálmán azt hangsúlyozta, hogy a gazálkodók mozgásterét feleslegesen szűkítő, a gazdasági versenyben hátrányos megkülönböztetést vagy indokolatlan előnyt jelentő törvényi rendelkezéseket kell hatályon kívül helyezni. A módosító rendelkezések a piacgazdálkodás gyorsabb kibontakoztatását, a meglevő állami monopóliumok körének szűkítését szolgálják. E szerteágazó területek közül kettőt emelt ki: az állami vállalalatokra és a felszámolási eljárásra vonatkozó módosításokat.
A miniszter kitért arra, hogy országgyűlési képviselők már több ízben jelezték: megoldatlan a nagyvállalatok belső gazdasági egységeinek leválasztása. A gazadasági verseny szabadságát korlátozza, ha létrejöhetnek és fennmaradhatnak a gazdasági erőfölényt megvalósító vállalati szervezetek. E témakör szabályozása a versenytörvénybe kívánkozna, de annak elfogadásáig, a verseny- (kartell) hivatal létrejöttéig is szükséges e szervezeti torzulások megszüntetése. A javaslat ezért átmenetileg az alapító szervnek adja meg a jogot arra, hogy a nagyvállalatot felbontsa, ha a nagy szervezet léte a gazdasági verseny szabadságát veszélyezteti illetve tartós piackorlátozást, gazdasági erőfölényt okoz. Emellett módot ad a javaslat nagyvállalati gyáregységek kiválására is bírósági jogvédelem mellett.
A javaslat számos érkedekképviseleti szervezet kezdeményezésére szigorítja a gazdálkodó szervezetek felszámolásának feltételeit és gyorsítja az eljárást - folytatta a miniszter. (folyt.köv.)
1990. február 28., szerda 14:15
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - második nap (14. rész)
|
A felszámolási eljárás jelenlegi rendjén úgy változtat, hogy a tartós fizetésképtelenség helyett a fizetésképtelenséget jelöli meg az eljárás alapjául. Így a felszámolási eljárás akkor folytatható le, ha a gazdálkodó szervezet tartozásai meghaladják követeléseiket, vagy az ellene indított végrehajtási eljárás eredménytelen volt. Fizetésképtelennek minősül akkor is a szervezet, ha fizetéseit megszüntette. Az érintett gazdálkodó szervezetnek, illetve vezetőjének továbbá nemcsak joga, hanem kötelessége is, hogy a bíróságnál kezdeményezze a felszámolási eljárást. Ennek következtében az életképtelennek bizonyuló vállalatok megszüntetése nem fog felesleges jogi akadályokba ütközni.
Végezetül a miniszter arról szólt, hogy a végleges megoldást egy új vállalati, illetve csődtörvény megalkotása jelenti majd, de addig is a deregulációs törvény előrelépést jelenthet.
Az elnök bejelentette, hogy mivel módosító javaslatot nyújtottak be, általános és részletes vitára bocsátja a törvényjavaslatot. (folyt.köv.)
1990. február 28., szerda 14:16
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - második nap (15. rész)
|
A törvényjavaslat feletti általános vitában Tallóssy Frigyes ---------------- (Budapest, 24. vk.) kért szót. Elmondotta, hogy támogatja a miniszter előterjesztését, mivel a jelenleg hatályos jogszabályok gyűjteménye hét kötetet tesz ki, ami lehetetlenné teszi az érdekeltek számára az eligazodást. Az egyes jogszabályok évente többször is módosulnak, ami még inkább bonyolítja a helyzetet. Ezért azt javasolja, bármelyik tárca, amelyik jogszabály kiadására jogosult, legyen kötelezve az általa módosított jogszabály egységes szerkezetben történő közzé tételére. Ezzel a jogalkalmazók munkáját nagy mértékben megkönnyítenék. Üdvözölte azt a kezdeményezést is, hogy az Igazságügyi Minisztérium olyan jogszabály-gyűjteményt ad ki, amely kivehető lapokkal folyamatosan naprakésszé tehető, az elavult, illetve hatályos jogszabályok cserélhetők. Véleménye szerint a deregulációs program megvalósításának még csak az elején tartunk, a következő Parlamentnek egyik alapvető feladata lesz, a még megmaradó jogszabálydzsungel további drasztikus ritkítása.
x x x
Az elnöklő Horváth Lajos a vitát megszakítva, köszöntötte a díszpáholyban helyet foglaló Douglas Hurdot, Nagy-Britannia és Észak-Irország Egyesült Királyság külügyminiszterét és kiséretét. A brit diplomácia irányítója Horn Gyula külügyminiszter meghívására tartózkodik hazánkban.
x x x
Ezután, mivel az általános vitában több képviselő nem kért szót, Horváth Lajos megnyitotta a törvényjavaslat feletti részletes vitát. Elsőként Horváth Jenő (Budapest, 1. vk.) mondta el véleményét a ------------- jogszabálytervezettel kapcsolatban. Javasolta, hogy a deregulációs törvényt egészítsék ki a feddhetetlenség intézményének hatályon kívül helyezésével. Éppen ezért azt javasolta, hogy a törvényt a következőképpen egészítsék ki: ahol jogszabály jogosultság feltételeként a feddhetetlen előéletet kívánja meg, a törvény hatályba lépésével egyidejűleg ez a feltétel hatályát veszti. Ezzel meg lehetne szüntetni e rosszemlékű intézményt. (folyt.köv.)
1990. február 28., szerda 14:18
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - második nap (16. rész)
|
Cselőtei László (Pest m., 2. vk.) a törvényjavaslatnak azzal --------------- a passzusával vitatkozott, amely szerint a kártalanítási, fizetési kötelezettség az 1991. január 1-jétől még fennálló, illetőleg azt követően elrendelt korlátozásokra vonatkozik. Annak a véleményének adott hangot, hogy meg kellene kezdeni a kisajátítási eljárások esetlegesen helytelen döntéseinek felülvizsgálatát, s ez fejeződjön be az év végéig.
A három képviselő felvetésére válaszoló Kulcsár Kálmán -------------- igazságügyminiszter Tallóssy Frigyes és Horváth Jenő javaslatával egyetértett, hozzáfűzve, hogy már eddig is ezer jogszabályt helyeztek hatályon kívül, ezekhez ugyanis nem kellett parlamenti döntés. Jelenleg újabb ezres nagyságrendű, hatályon kívül helyezendő jogszabálygyűjtemény összeállításán dolgoznak, s ezt a kormány által előírt határidőre elvégzik.
A miniszter és Cselőtei László között vita bontakozott ki a törvény hatályba lépésének idejéről. Ezt a vitát az elnöklő Horváth Lajos azzal zárta le, hogy a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság ismét tárgyalja a témát.
A plénum közfelkiáltással úgy döntött, hogy a törvényjavaslatról csütörtökön szavaznak. (folyt. köv.)
1990. február 28., szerda 14:50
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - második nap (17. rész)
|
Ezután a képviselők rátértek a földről szóló 1987. évi I. törvény módosító javaslatának tárgyalására. A mezőgazdasági bizottság erre vonatkozó önálló indítványát Solymosi József, a --------------- bizottság tagja terjesztette elő. Leszögezte: a bizottság továbbra is kitart az Országgyűlés elmúlt ülésszakán megfogalmazott véleménye mellett, s ma is azt tartja, hogy a földdel kapcsolatos valamennyi probléma megoldása már a következő Parlamentre maradjon. Az utóbbi időben azonban tapasztalható volt, hogy néhány mezőgazdasági nagyüzemben felgyorsult a földek értékesítésének folyamata, s ezzel sem a közvélemény, sem a kormány, sőt még a nagyüzemek egy része sem ért egyet. Ez a jelenség bár nem törvénytelen, de megzavarhatja a várható általános tulajdonreformot. Ezzel kapcsolatban az előadó kijelentette, hogy a bizottság azon az állásponton van: a föld tulajdonrendezését nem szabad kiemelni az egységes általános tulajdonrendezés keretéből. Vallja azt is: előbb-utóbb el kell jutni abba a helyzetbe, hogy a föld ne lehessen spekuláció tárgya; a föld azé legyen, aki megműveli.
A mezőgazdasági bizottság a beterjesztett módosító indítvánnyal szeretné elejét venni a nagyobb mértékű földeladásoknak, anélkül, hogy a földforgalmazást befagyasztaná. Ez utóbbival egyébként a bizottság soha nem értett egyet, mert az ilyen intézkedés a gazdaság normális működését zavarná meg. Az új törvénymódosító javaslat értelmében a szövetkezetek tulajdonában álló földterületeknek évente legfeljebb egy százalékát lehetne elidegeníteni. Ez nagyüzemenként átlagosan 27 hektárnyi termőföldet jelent. Ez a területnagyság a bizottság megítélése szerint elegendő ahhoz, hogy szükség esetén építési telkeket, hobbikerteket alakítsanak ki, zártkerteket bővítsenek. Ugyanakkor nem zavarja meg az általános tulajdonrendezés földalapját sem.
Az előadó kérte az Országgyűlést, hogy az írásban beterjesztett törvénymódosító javaslatot fogadja el. Egyúttal felhívta a képviselők figyelmét egy aggodalomra okot adó jelenségre. Az utóbbi időben, a választási küzdelem hevében a földtulajdonlás kérdése politikai csatározások tárgyává vált. Kialakulóban van egy általános nagyüzemellenesség, fokozódik a vidék megosztottsága, a bizonytalanság érzése. (folyt.köv.)
1990. február 28., szerda 14:59
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - második nap (18. rész)
|
Az általános vitában Vassné Nyéki Ilona (Pest m. 1. vk.) ------------------ mondott először véleményt a javaslatról. Leszögezte: nem szabad megengedni, hogy a tulajdonreform előtti utolsó pillanatban eszmei áron eladják a földeket, olyanoknak, akiknek a földhöz semmi közük nem volt korábban. Kijelentette: a mezőgazdasági bizottság javaslatát nem lehet elfogadni, mert az egyszázalékos földeladási lehetőség nem oldja meg a problémát, sőt, fenntartja a korábbi feszültségeket. S különben sem mindegy, hogy az az egy százaléknyi termőföld az ország mely részén fekszik.
A képviselőnő javasolta, hogy a termelőszövetkezet csak azt a földet és ingatlant adhassa el, azzal vállalkozhasson, amelyet maga ,,produkált,,. Ha azt szabad forgalomban vásárolta, vagy épített rá, tegye vele, amit jónak lát. De vállalkozhatnak a tsz-tagok is a saját földjükkel, a téeszen belül is.
Mint mondotta, az ő javaslata továbbra is védi a termőföld tulajdont, s nem fagyasztja be a földterület 99 százalékának forgalmát. Viszont a vitatott - a megváltott, illetve államosított - földekre vonatkozóan tilalmat rendelne el.
Végezetül hozzátette: előterjesztésével egyetért pártja, a Magyar Néppárt, s támogatásáról biztosította a Független Kisgazdapárt is. Szülessék először egy önkormányzati törvény, legyen törvény az általános tulajdonreformról, s csak ezt követően alkosson maradandó, az igazi népakaratot kifejező törvényt az új Országgyűlés a földről, még ebben az évben - mondotta. (folyt. köv.)
1990. február 28., szerda 15:00
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - második nap (19. rész)
|
Marx Gyula (Zala m. 2. vk.) elmondta, hogy korábbi álláspontját ---------- megváltoztatta, és ma már ő is úgy vélekedik: be kell fagyasztani mindenféle szövetkezeti földtulajdon elidegenítését. Tapasztalta ugyanis, hogy az elmúlt hetekben felgyorsult a szövetkezeti földek értékesítése, gazdasági társaságokba tulajdoni hányaddá történő átvitele. Emiatt jelentős feszültségek jelentkeznek vidéken. A képviselő szerint a részleges korlátozás nem elégséges.
Fodor Sándor (Fejér m. 5. vk.) éppen ellenkező véleményének ------------ adott hangot. Szerinte helytelen lenne úgy dönteni, hogy egy százalékra korlátozzák az elidegeníthető földterület nagyságát az átmeneti időszakban. Teljesen indokolatlan az értékesítés befagyasztása. A képviselő azt szorgalmazta: maradjon érvényben a Parlament januári döntése, a szövetkezetek közgyűlése dönthessen ezekben a kérdésekben. A szövetkezeti tagság egyetértéssel fogadta a Parlament határozatát, és úgy értékelte, most már végre a szövetkezetek saját maguk intézhetik ügyeiket. Semmiképpen sem indokolt ettől ismét megfosztani a gazdaságokat.
Lakos László (Pest m. 9 vk.) szerint a javaslatok lényegében a ------------ föld tulajdonjogát vonják kétségbe, ezért sem a bizottság, sem pedig Vassné Nyéki Ilona indítványát nem tartotta elfogadhatóank.
A témában szót kért volna még Tallóssy Frigyes, Marx Gyula és Tamás Gáspár Miklós, de azt az Országgyűlés nem adta meg, mint ahogy a módosító javaslat részletes vitára bocsátását is leszavazta. Így a földtörvény módosítása lekerült a napirendről. (folyt. köv.)
1990. február 28., szerda 15:02
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - második nap (20. rész)
|
Az ebédszünet után az elnöklő Fodor István bejelentette, hogy az átalakulási törvény módosítások feletti vitájával folytatják munkájukat. A törvényjavaslat előterjesztője Biacs Péter (Budapest 30. vk.) kért szót. Elmondotta, hogy húsz ----------- képviselőtársával közösen terjesztette elő a javaslatot, amelynek lényege: el kívánják törölni az átalakulási törvény 30. paragrafusa 4. bekezdésének előírását. Az érintett szövegrész kimondja, hogy a mezőgazdasági termelést folytató gazdálkodó szervezetek az élelmiszeripari részvénytársasággá átalakuló vállalatoktól azok alaptőkéjének 50 százalékáig meghitelezett részvényt igényelhetnek. A képviselő szerint ez a lehetőség érdektelenné tette az érintett vállalatok átalakulását társasággá, s a külföldieket is elriasztotta a tőkebefektetéstől. A többé-kevésbé ingyenes részvény ugyanis a társaság vagyonának leértékeléséhez vezethet. Az élelmiszerfeldolgozó vállalatok számára a törvénynek ez az előírása így haszontalan. Az eredeti célkitűzés úgy is elérhető, hogy a részvényjegyzéseknél elsőbbséget biztosítanak a termelőszövetkezeteknek és az állami gazdaságoknak. A javaslatot az Országgyűlés mezőgazdasági, terv- és költségvetési, valamint a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága elfogadta.
Mivel a törvényjavaslat vitájához egyetlen képviselő sem kívánt hozzászólni, így határozathozatal következett. A képviselők elfogadták a gazdálkodó szervezetek és gazdasági társaságok átalakulásáról szóló törvény módosításáról a törvényjavaslatot. (folyt.köv.)
1990. február 28., szerda 15:05
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - második nap (21. rész)
|
Ezt követően a képviselők rátértek az általános forgalmi adóról szóló törvénymódosító javaslat tárgyalására.
Balogh Károly (Győr-Sopron m., 11. vk.) indítványa: ------------- a törvény mellékletét egészítsék ki azzal, hogy 1990-től a megváltozott munkaképességű személyeket foglalkoztató szervezetek, az úgynevezett szociális foglalkoztatók beruházásaik esetében száz százalékban visszaigényelhessék az általános forgalmi adót. Ezzel a javaslattal a reformbizottság is egyetértett. A témához senki sem kívánt hozzászólni, így határozathozatal következett, a nagy többség egyetértett azzal, hogy az indítványnak megfelelően módosítsák az 1989. évi XI. törvényt.
Ezt követően a képviselők elfogadták Técsy Lászlónak --------------- (Szabolcs-Szatmár-Bereg m., 19. vk.), Eleki Jánosnak (Békés m., 7. -------------- vk.) és Kovács Sándornak (Tolna m., 8. vk.) a magánszemélyek ---------------- jövedelemadójáról szóló törvény módosítása ügyében tett javaslatát, amely lényegében csak fogalmazási korrekciót tartalmazott. Ezután Sebők János (Veszprém m. 12. vk.) önálló indítványa ----------- következett: a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületébe meghatalmazott kijelöléséről szóló országgyűlési határozat tervezet megtárgyalása. Az előterjesztő képviselő - nyugalmazott tábornok - szerint az államélet egyes területein a jogszabályok helyett a szokásjog érvényesül. Ilyen a Varsói Szerződés, illetve annak Politikai Tanácskozó Testülete is, ahol - ugyancsak a szokásjog alapján - korábban a párt első, illetve főtitkára képviselte Magyarországot, holott erre semmilyen jogszabály nem hatalmazta fel őt.
Sebők János azt javasolta, hogy a parlament a köztársaság elnökét - aki egyben a fegyveres erők főparancsnoka - hatalmazza fel hazánk képviseletére e testületben. Helyettesének pedig a Minisztertanács elnökét jelölje ki.
Mint mondotta, e javaslatát decemberben terjesztette elő, javasolva, hogy a megbízott a VSZ PTT-ben a szervezet átalakítását szorgalmazza, katonai szervezet helyett politikai szervezetként működjék. A környező országokban azóta bekövetkezett eseményekre tekintettel azonban ma már azt javasolja: hazánk képviselője - az Országgyűlés megbízásából - azon munkálkodjék, hogy a Varsói Szerződés még az idén szűnjék meg. (folyt.köv.)
1990. február 28., szerda 15:41
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - második nap (22. rész)
|
Az önálló indítványt támogatta a honvédelmi és a külügyi bizottság is.
Mivel hozzászólásra nem jelentkezett senki, a szavazás következett. A plénum 202 igen, 4 nem szavazattal, 10 tartózkodással a köztársasági elnököt bízta meg Magyarország képviseletével a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületében.
Ezután a Házszabályok módosításáról szóló országgyűlési határozattervezet került napirendre. A téma előadója Filló Pál, az --------- ügyrendi bizottság elnöke volt, aki hangsúlyozta, hogy a javaslat lényege a Házszabályok hozzáigazítása a módosított alkotmányhoz. Így az ügyrendből javasolta kivenni mindazokat a részeket, amelyek az egypártrendszer keretei között működő Parlamentet szolgálták, s helyettük a többpárti viszonyoknak megfelelő szabályokat beiktatni. Ezzel lehetővé válna, hogy az új Parlament ne ügyrendi vitával kezdje munkáját, hanem azonnal megtarthassa alakuló ülését - mondta.
A beterjesztett változtatásokhoz nem volt hozzáfüznivalójuk a képviselőknek, így a határozathozatal következett, s az Országgyűlés elfogadta a módosításokat. (folyt. köv.)
1990. február 28., szerda 15:42
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - második nap (23. rész)
|
A képviselők ezután a vagyonpolitikai irányelveket vitatták meg. Tömpe István pénzügyminiszter-helyettes szeptember végéig szólóan, tehát ideiglenes jelleggel terjesztette elő azokat, mégpedig az Országgyűlés egy korábbi határozata alapján. Miután a téma már szakmai és politikai fórumon napirendre került, a miniszterhelyettes néhány módszertani összefüggésre hívta fel a T. Ház figyelmét, kihangsúlyozva, hogy az irányelvek mindenképpen ideiglenes jellegűek, a létrejövő vagyonügynökség a gazdaság egészét érintő lépéseket nem kíván tenni addig az időpontig.
Szabó Kálmán (Budapest 36. vk.) a terv- és költségvetési ------------ bizottság nevében támogatásáról biztosította az irányelvek parlamenti jóváhagyását. Ezek ugyanis összhangban állnak másik két törvénnyel; az állami vagyonügynökségről, illetve az állami vagyonvédelemről rendelkezőkkel. Ugyanakkor az irányelvek kellően nyitottak is, hogy a későbbiekben igazodni tudjanak a gazdasági élet változásaihoz. Fontosnak tartotta, hogy az ezzel kapcsolatos munkák szigorú ellenőrzés és a nyilvánosság mellett folyjanak. A privatizálást, a tőkebevonási akciókat pedig bürokrácia mentesen, de keretek között tartva intézzék. Javasolta, hogy a Parlament az apróbb részletekkel ne foglalkozzon, és ne is készítsen előre részletes költségvetést a vagyonügynökség működéséhez. A szervezet szeptemberig 68 millió forintot használhat fel feladatainak ellátására.
Ezután az Állami Vagyonügynökség ügyvezető igazgatójának megválasztásáról szóló javaslatot tárgyalták meg a képviselők.
Szabó Kálmán, a jelölőbizottság elnöke elmondta, hogy a ------------- bizottság hosszas vizsgálat után végül is két személyt javasol erre a posztra: Martonyi János privatizálási kormánybiztost és Tömpe István pénzügyminiszter-helyettest. Az ügyvezető igazgatót az Országgyűlés öt éves időtartamra választja meg. A jelölteket az Országgyűlés elfogadta, - a választásra - titkos szavazással csütörtökön kerül sor.
Ezt követően határozatot hoztak az Állami Vagyonügynökség 1990. évi ideiglenes költségvetéséről - ami az elfogadott javaslat alapján 68 millió forint lesz -, és az ügyvezető igazgató illetményéről is. (folyt.köv.)
1990. február 28., szerda 16:18
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - második nap (24. rész)
|
A vagyonpolitikai irányelvek vitájában Marx Gyula (Zala m., 2. ---------- vk.) kért szót. Elmondta, hogy véleménye szerint az utóbbi hetekben veszélybe került a békés átmenet folyamata. Az állampolgárok türelmetlenné váltak, s türelmetlenségüket fokozza, hogy egyes gazdasági vezetők hatalmuk átmentésével próbálkoznak. Ezért van szükség arra, hogy az állami vagyonügynökség minél előbb megkezdhesse munkáját. A felvázolt vagyonpolitikai irányelvek is kedvezően szolgálják a békés átmenetet.
Mivel a vitában többen nem kértek szót, ezért határozathozatal következett. A képviselők az 1990. évi vagyonpolitikai irányelveket elfogadták.
Az irányelvek szeptemberig terjedő időszakra határozzák meg a Vagyonügynökség feladatát. A legfontosabb teendője a szervezetnek, hogy gondoskodjon az állami vagyon privatizálása során a nyilvánosság, a versenyeztetés érvényesítéséről, és a reális vagyonértékelésről. Ugyancsak a vagyonügynökség teendői közé tartozik az állami vagyon értékesítésének megkezdése. Az irányelvek előírják, hogy a vagyonügynökség kezdje meg, és fejezze be néhány jövedelmezően gazdálkodó, a tőzsdére rövid időn belül bevezethető, nyílt alapítású, részvénytársaságként működtethető állami vállalat átalakítását és érvényesítését. Elsősorban azoknak a vállalatoknak az átalakítása indokolt, amelyek így jelentős tőkéhez, új technológiához jutnak, s bővül piacuk. Az állami vagyon külföldiek részére történő értékesítése akkor indokolt, ha a társaság ezáltal jelentős technikai, technológiai fejlődésre számíthat, az államadósság a tőkebevonás révén ésszerűen csökkenthető. Az irányelvek szerint akkor kell a vagyonügynökségnek beavatkozni és saját hatáskörébe vonni az értékesítést, ha az adott vételi árnál megalapozottan várható magasabb ajánlat, vagy az eladás révén a vevő gazdasági erőfölényhez jutna, korlátozni tudná a versenyt. (folyt.köv.)
1990. február 28., szerda 16:38
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - második nap (25. rész)
|
Ezután az Állami Vagyonügynökség ügyvezető igazgatójának megválasztásáról szóló javaslatot tárgyalták meg a képviselők.
Szabó Kálmán, a jelölőbizottság elnöke elmondta, hogy a ------------ bizottság hosszas vizsgálat után végül is két személyt javasol erre a posztra: Martonyi János privatizálási kormánybiztost és Tömpe István pénzügyminiszter-helyettest. Az ügyvezető igazgatót az Országgyűlés öt éves időtartamra választja meg. A jelölteket az Országgyűlés elfogadta, a választásra titkos szavazással csütörtökön kerül sor.
Ezt követően határozatot hoztak az Állami Vagyonügynökség 1990. évi ideiglenes költségvetéséről - ami az elfogadott javaslat alapján 68 millió forint lesz -, és az ügyvezető igazgató illetményéről is. (folyt.köv.)
1990. február 28., szerda 16:46
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - második nap (26. rész)
|
Ezt követően a Magyar Nemzeti Bank elnökének, Bartha Ferenc ------------- államtitkárnak a beszámolóját hallgatta meg az Országgyűlés a pénzügyi helyzetről. Egyebek között arról szólt: az elmúlt év közepén indult meg az a kiigazító folyamat, amelynek eredményeképpen ez év elejére sikerült eljutni oda, hogy 1990-re egy megbízható, teljesíthető, s a nemzetközi pénzvilág bizalmát élvező program állt össze. Ebben nagy szerepe volt a nép megértésének és a politikai pártok nyilt és burkolt támogatásának - hangoztatta az államtitkár. Ez a program képezi az alapját a Nemzetközi Valutaalappal kötendő megállapodásnak, amelyet az igazgató tanács március 14-én fog jóváhagyni.
A kiigazítás három pilléren nyugszik - folytatta az államtitkár -, így a keresletszabályozáson, a kínálatot bővítő intézkedéseken, valamint a reformintézkedéseken. Mindezeknek zöme fájdalmas hatásokkal jár, ennek ellenére következetesen ki kell tartani az elhatározott irányvonal mellett. Amíg 1989-ben 96 milliárd forint jutott finanszírozásként az állami szférának, addig az idén a program szerint csupán 10 milliárd forint ez az összeg. Tehát több mint 80 milliárd forinttal csökken az állami szektorban a költségvetési juttatás, s ez a forrása annak, hogy a külső, dollárviszonylatú fizetési mérleg hiányát az elmúlt évi 1,3 milliárd dollárról 550 millió dollárra lehessen csökkenteni ebben az évben.
A kínálat-ösztönző intézkedések között sorolta fel az államtitkár egyebek között a deregulációt, a privatizációt, a vállalati szerkezetátalakítást. A reformintézkedéseknél - mondotta - meghatározó jelentősége van annak az elvnek, hogy a legszegényebb rétegek helyzetét elviselhetővé kell tenni. Az államtitkár kijelentette: ha a programot végrehajtjuk, akkor nemcsak 1990, hanem az azt követő két esztendő elé is bizakodóan nézhet az ország.
Felhívta a figyelmet egy új jelenségre, amely az utóbbi néhány hétben tünt fel a magyar politikai, társadalmi életben: olyan nyilatkozatok születnek, amelyek szerint a választások után az új politikai hatalom nem, vagy csak részben kívánja az ország fizetőképességének a megőrzését gazdaságpolitikai prioritásként kijelölni. Ebben a kérdésben különösen érzékenyek a magánbankok, a multilaterális pénzintézetek. Egyébként is mindannak a nemzetközi támogatásnak, amelyet Magyarország élvez, s a választások után is élvezni fog, feltétele, hogy az ország megbízható adósként legyen elismerve. (folyt.köv.)
1990. február 28., szerda 17:24
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - második nap (27. rész)
|
Ebbe az is beletartozik, hogy az új kormány, az új Parlament áttérjen egy olyan középtávú programra, amely a külső adósság szorításában is kedvezőbb, jobban elviselhetőbb feltételeket teremt a következő 2-3 évre. Hangsúlyozta: az a történelmi lehetőség, hogy Magyarország széles körű nemzetközi támogatással építse át gazdaságát, vissza nem térő alkalom, ám ezt a lehetőséget megtorpedózhatja, ha az ország külső finanszírozásában nem tudunk nyugodt helyzetet biztosítani. Külföldi működő tőke nélkül nem reális célkitűzés, hogy 3-4 év alatt átalakuljon a gazdaság. Felhívta a figyelmet: a külső fizetőképesség megőrzése mellett, az infláció fékentartása, a forint vásárlóértékének a megőrzése olyan komplex feladat, amely csak akkor hajtható végre, ha a szükséges pénzügyi fegyelmet nemcsak szavakban, hanem a gyakorlatban is képesek leszünk megtartani.
Végül kijelentette: teljes biztonsággal kimondható, hogy a belső stabilizálást is el lehet érni, amennyiben az új kormány és az új Parlament folytatni fogja a józan, az ország érdekében álló politikát, amely már az elmúlt év közepén megkezdődött. (folyt.köv.)
1990. február 28., szerda 17:26
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - második nap (28. rész)
|
A témához elsőként Fekete János (Békés m. 11 vk.) szólt hozzá. ------------ A képviselő, aki egykor a Magyar Nemzeti Bank első elnökhelyettese volt, a gazdaságban tapasztalható kedvezőtlen jelenségekkel összefüggésben kifejtette, hogy ma Magyarországon nem restriktiv, hanem szelektiv hitelpolitikára volna szükség. Az általános pénzszűkítő hitelpolitika miatt ma azok a vállalatok, ágazatok sem jutnak beruházási forrásokhoz, amelyek egyébként előbbre vihetnék a gazdaságot. Az elmúlt egy-másfél év hitelpolitikai gyakorlata akadályozta a gazdaság fejődését. Szerinte nem hihető, hogy bármely nemzetközi pénzügyi szervezet ilyen szigoru hitelpolitikai igényeket támasztana országunkkal szemben.
Megerősítette viszont az államtitkár által elmondottakat a tekintetben, hogy az adósság kérdésében igen könnyelmüen nyilatkoznak a magyar politikai közélet egyes szereplői. Szükségesnek tartotta leszögezni: az adósságfizetés megtagadása vagy átütemezése azzal járna, hogy hazánk évtizedekig nem jutna hitelhez, aminek itthon a gazdaságban drasztikus következményei lennének. Az ilyen kijelentésekkel nem lenne szabad riogatni a jelenleg még várakozó állásponton lévő, hazánkban beruházni kívánó külföldi tőkét, mert az pszichológiai okokból ugyan, de szintén csődhelyzetet válhat ki a gazdaságban.
Kasó József (Baranya m. 13. vk.) - kapcsolódva Fekete Jánoshoz - ----------- úgy vélekedett, hogy nem restriktív, hanem szelektív hitelpolitikai irányelvekkel kellene működtetni a gazdaságot. Kiemelte a mezőgazdasági üzemek nehéz helyzetét, amelyek az első félévben csak költenek, és csak az év második felében jelentkeznek náluk a bevételek. A képviselő szerint az úgynevezett zöld hitelek nem érik el a kívánt hatást. Ennek oka, hogy csekély összeg áll rendelkezésre. Jelenleg is gondot okoz az 1990-es gazdasági év indulásához szükséges pénzek megszerzése.
Arra hívta fel képviselőtársai figyelmét, ne értsenek egyet az ország fizetőképességének feladásával. (folyt. köv.)
1990. február 28., szerda 17:27
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - második nap (29. rész)
|
Bartha Ferenc válaszában elmondta, hogy az MNB tavaly a ------------- költségvetést 50 milliárd forinttal finanszírozta, s az idén jelentősen csökken a költségvetés adóssága a jegybankkal szemben. A bankelnök szerint ebben az évben 22 százalékkal nőhet a vállalatoknak jutó banki hitel, elsősorban a szelektív exportlehetőségeket, a kis- és magánvállalkozásokat, a privatizációt és a relációs szerkezetváltást támogatják ily módon. Arról is szólt, hogy a 15 ezer gazdálkodó szervezetből körülbelül háromszáz képviseli az össztartozások 80 százalékát. Amennyiben a rosszul gazdálkodók szanálása, problémáik rendezése nem gyorsul fel, a magyar gazdaság nem tud kikerülni a csapdából - tette hozzá.
Bartha Ferenc nagyon fontosnak tartotta, hogy a kereskedelmi bankok szelektív hitelezési politikát valósítsanak meg. Ha a kereskedelmi bankok nem érvényesítik hitelezéseiknél a népgazdasági prioritásokat - például a vállalatok átalakulása esetében -, és teljesen más jellegű üzleteket finanszíroznak, nem lesz elegendő forrás a legégetőbb feladatok megoldására. Elmondta a továbbiakban azt is, hogy a magas kamattal ösztönözni kívánják a megtakarításokat, s a tapasztalatok szerint máris kedvező irányt vetett a folyamat. Az államtitkár kitért arra is, hogy az MNB az idén több zöldhitelt hagyott jóvá.
Ami az adósságszolgálatot illeti, az MNB elnökének meggyőződése, hogy nemzetközi támogatásra valójában csak akkor számíthatunk, ha deklaráljuk: Magyarország minden körülmények között folyamatosan eleget tesz fizetési kötelezettségeinek.
Egyúttal Bartha Ferenc bejelentette, hogy éppen a mai napon született megállapodás 200 millió márkás kötvénykibocsátásról. Ez azt mutatja, hogy miközben a külföld gyakran kedvezőtlen híreket kap Magyarországról, a bankok bizakodnak abban, hogy a magyar gazdaságpolitika fő vezérelve a jövőben is a józanság és a megfontoltság lesz.
A Magyar Nemzeti Bank pénzügyi helyzetéről szóló beszámolót a képviselők tudomásul vették. (folyt.köv.)
1990. február 28., szerda 17:29
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - második nap (30. rész)
|
A szünet után határozatot fogadtak el a pártok, társadalmi szervezetek és egyesületek ez évi devizaellátásáról. A terv- és költségvetési bizottság előterjesztéséről senki nem kívánt véleményt mondani, így rögtön a határozathozatal következett: 120 igenlő, 43 nemleges szavazattal, 53 tartózkodás mellett elfogadták azt.
(A határozat értelmében az idén szétosztható devizakeret összege megegyezik a tavalyival. A pártok részére megállapított költségvetési támogatás négy százalékát devizában kell biztosítani részükre. Azok a sajtótermékek, amelyek valamely párt tekintetében elkötelezettek, az állami költségvetésből devizatámogatásban nem részesülhetnek. Az egyesülési törvény hatálya alá tartozó társadalmi szervezetek és egyesületek 1990. évi költségvetési támogatásuk nyolc százalékos mértékében részesülhetnek devizában.)
Mivel a devizatámogatás szabályai rendezetlenek, hiányosak, az Országgyűlés szükségesnek ítéli a költségvetési devizatámogatás törvényi szintű szabályozását, s felhívta a Minisztertanácsot ennek előkészítésére.
A Parlament ezután ideiglenes vizsgálóbizottságai jelentésével folytatta munkáját. Elsőként az egyes vezetők vagyonnyilatkozatát elbíráló bizottság elnöke, Eke Károly összegezte eddigi működésük ---------- eredményét, s a testület munkamódszerét. Mint mondotta, a szükséges négyszázból már több mint háromszáz vagyonnyilatkozat megérkezett a bizottsághoz. Ezeket az APEH szakemberei ellenőrzik, s a bizottság a jövőben csak azokkal foglalkozik, amelyek esetében gyanu merült fel a hitelességet illetően. Március 8-án - a sajtó jelenlétében - látnak hozzá a meghallgatásokhoz, kezdve azokkal, akik nem tettek eleget a törvény által előírt vagyonnyilatkozattételi kötelezettségüknek. Majd azokkal folytatják, akikkel szemben bejelentés érkezett. Eke Károly elmondta, hogy máris számos levelet kaptak, s ezek közül egyik sem névtelen
A bizottság csakis akkor dönt a felelősségrevonásról, ha hitelt érdemlő, megtámadhatatlan bizonyítékokkal rendelkezik. Munkájukat a Parlament mandátumának lejártáig folytatják. A vagyonnyilatkozatokat ekkor átadják az Országgyűlés megbízott elnökének, aki továbbítja majd azokat az új Parlamentnek. (folyt. köv.)
1990. február 28., szerda 18:13
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - második nap (31. rész)
|
A következő napirend a társadalmi szervezetek költségvetési támogatását elbíráló ideiglenes bizottság jelentése volt a parlamenti ülésszakon.
Roszik Gábor (Pest m. 4. vk.) a bizottság nevében elmondta: a ------------ támogatás iránt igen nagy volt az érdeklődés, túl sokan és a lehetőségeknél jóval több pénzt igényeltek. Végül is több mint félmilliárd forintot osztottak fel. A bizottság kritérium-rendszert állított fel, s mindenekelőtt meghatározta, mely szervezetek azok, amelyek nem részesülhetnek ebben az állami támogatásban, mert vagy nem társadalmi szervezetek, vagy máshonnan kapnak valamilyen támogatást. Végül is a jelentkezők egy részének igényét reálisnak tartották, másoknál ugyan indokoltnak ítélték kérelmeiket, de több feltétel hiányzott ahhoz, hogy megadják a támogatást. Néhány szervezetnek pedig nem adták meg a kért pénzt, mert azok politikai jellegű célokat szolgálnak. Itt említette meg a Magyar Szolidaritási Bizottságot, amely úgymond internacionalista segítségnyújtáshoz kért jelentős összeget, például a Palesztin Felszabadítási Mozgalom segítéséhez.
Az is világosan kiderült - mondotta Roszik Gábor -, hogy a bizottság döntésétől függött egy-egy szervezet léte. Többen megkezdték apparátusuk leépítését is, a Hazafias Népfrontból például 600 alkalmazottnak mondtak fel, de végül is az ő felmondási idejükre járó pénzt ki kellett utalni a bizottságnak. A népfront így is jelentős összeget, 125 millió forintot kapott, ami viszont csupán fele a múlt évi támogatásnak. Több olyan társadalmi szervezetnek juttattak kisebb-nagyobb összeget, amely tavaly még nem részesült ilyen támogatásban, köztük a Nagycsaládosok Országos Egyesületének és a Nyugdíjasok Egyesületének. Az ifjúsági szervezeteknek ítélt összeget még nem osztották el, azt majd igénybejelentéseik alapján teszik meg. (folyt.köv.)
1990. február 28., szerda 18:15
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - második nap (32. rés
|
Országgyűlés - második nap (32. rész) Kállai Ferenc (országos lista) ironikus kérdést tett fel: vajon, ------------- ha a Nemzeti Színház, mint valamilyen egyesület bejegyeztetné magát, nem kaphatna-e ebből az összegből, mert a színház már nem igen tudja fenntartani magát.
Tamás Gáspár Miklós (Budapest 14 vk.) az iránt érdeklődött, hogy ------------------- a Hazafias Népfront esetében nem jelent-e kizáró okot az, hogy a HNF ugyan nem párt, de Hazafias Választási Koalíció néven részt vesz a választásokon.
A kérdésre Roszik Gábor elmondta: a bizottság többségi szavazással amellett foglalt állást, hogy a HNF önmagában nem tekinthető pártnak, hanem csak a Választási Kolaciója. A kettő között mindenesetre átfedés van. Megjegyezte egyúttal azt is, aligha lehet majd kontrollálni, hogy ebből az összegből a HNF vajon fordít-e vamennyit a választásokra, s ha igen, mennyit.
Ezután a társadalmi szervezetek támogatásáról szóló határozattervezetet az Országgyűlés elfogadta.
Ezt követően a képviselők együttesen tárgyalták az Állami Számvevőszék jelentését a Magyar Szocialista Párt, mint az MSZMP jogutódja vagyonmérlegének vizsgálatáról, valamint a terv- és költségvetési bizottság jelentését Balla Évának e témakörben a múlt ülésszakon tett interpellációjával kapcsolatban, amelyre a kormánybiztos válaszát sem a képviselő, sem az Országgyűlés nem fogadta el. A bizottság úgy foglalt állást, hogy az interpellációra adott válaszként az ÁSZ most benyujtott jelentését fogadják el, azzal a határozattal kiegészítve, hogy az MSZP március 31-ig egészítse ki vagyonmérlegét, s azt az ÁSZ ismételten ellenőrizze.
Mint Nyikos Lászlónak, az Állami Számvevőszék elnökhelyettesének -------------- szóbeli jelentéséből kitünt, az MSZP-nek, mint az MSZMP jogutódjának a bejegyzési kérelmével egyidejűleg a bírósághoz benyújtott vagyonmérlege nem tekinthető teljeskörünek, s ilyen értelemben hitelesnek. Nyikos László utalt arra: ma is vitatott, hogy van-e értelme az MSZP vagyonát jelenlegi forgalmi értékén is számba venni. Az ÁSZ álláspontja szerint ennek nem sok értelme lenne, s az így nyert többletinformációk nem állnának arányban azzal az összeggel, amibe a szakértői becslés kerülne. Arra kérte az Országgyűlést, hogy az ÁSZ-nak eredetileg kiadott feladatot tekintse megoldottnak, de természesen ha újabb tennivalókra kapnának megbízást az ügyben, azt is elvégzik. (folyt. köv.)
1990. február 28., szerda 18:21
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - második nap (33. rész)
|
Berecz János (Szabolcs-Szatmár-Bereg m., 6. vk.) arra a sajátos ------------ jogi ellentmondásra hívta fel a figyelmet, hogy az MSZMP vagyonával az MSZP-nek kell elszámolnia. Pedig az MSZMP létezik, ám nem rendelkezik semmiféle vagyonnal, mert a Magyar Szocialista Párt nem tette lehetővé, hogy valamiféle tisztességes osztozkodás jöjjön létre. Így nem is tudják elfogadni az elszámolást, bár a népszavazás döntésével teljes mértékben egyetértenek. Arra kérte az Országgyűlést, hogy mindezt vegyék figyelembe a döntés meghozatalánál.
Balla Éva (Budapest, 46. vk.) elmondta, hogy a beszámolóval --------- kapcsolatban másfajta aggályai vannak, mint Berecz Jánosnak. Az Állami Számvevőszék az Országgyűléstől kapott feladatát végrehajtotta. A képviselő véleménye szerint azonban az ellenőrzésbe egyéb dolgok is beletartoztak volna, például, hogy az ÁSZ az MSZP elszámolásait csupán bázisinformációnak tekinti, és saját szakembereivel készítteti el a pontos és teljes körű elszámolást. Ennek ellenére az ÁSZ jelentését tudomásul kell venni, egyetlenegy megállapítás kivételével. A képviselő nem értett egyet azzal, hogy nem indokolt a korrigált vagyonmérleg elkészítése, mivel az MSZP úgyis lemond vagyonának jelentős részéről. Balla Éva a továbbiakban elmondta, hogy a terv- és költségvetési bizottság jelentését nem tudja elfogadni. A kormánynak igenis vannak feladatai a vagyonelszámoltatással kapcsolatban. Ha ehhez hiányoznak a feltételek, a parlamentnek fel kell hatalmaznia a kormányt a feladat elvégzésére. Arra is szükség van, hogy pontosan definiálják, mit jelent a vagyonelszámoltatás. A képviselő úgy vélekedett, hogy a vagyon eredetéről is számot kell adni, mégpedig 1945-től kezdődően. A legjobb megoldás pedig az lenne, ha az Országgyűlés határozata alapján a kormány valamennyi MSZMP-vagyon kezelői jogot visszavonna, s azt újra elosztaná a pártok között. Így az MSZP is megszabadulhatna azoktól a sallangoktól, amelyek még mindig megmaradtak, s a korábbi állampárti funkcióból származnak. (folyt.köv.)
1990. február 28., szerda 18:23
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - második nap (34. rész)
|
Simon Péter Pál (Borsod-Abaúj-Zemplén m. 23. vk.), a --------------- Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportjának tagjaként úgy vélekedett, hogy a vagyonelszámoltatás fogalma, az ehhez kapcsolódó követelmények tisztázatlanok. Ez alkalmat ad arra, hogy pártpolitikai propagandára, választási kampánycélokra használják fel, s ezzel is állandó nyomás alatt tartsák az MSZP-t. Utalt Nyers Rezsőnek a Számvevőszék jelentéséhez csatolt levelére, miszerint az MSZP megalakulása óta átadta a kormánynak és a helyi tanácsoknak az MSZMP-től örökölt vagyonának több mint 90 százalékát, 2230 ingatlankezelői jogáról mondott le. A szocialista párt március 31-ig vagyonmérleget készít, és azt benyújtja a Fővárosi Bírósághoz.
Balla Éva javaslatáról szólva leszögezte: az azt célozza, hogy az MSZP-t fosszák meg minden vagyonától. Ez nem a népszavazás szerinti elszámoltatást, hanem leszámolást és felszámolást céloz, a választási kampány közepén pedig kifejezetten az SZDSZ pártpolitikai céljait szolgálja. Közbevetőleg feltette a kérdést: az SZDSZ vezetőinek nyilatkozataiból az derül ki, hogy a szervezetnek nincsen pénze. Akkor vajon miből fedezték a népszavazási kampányt, s miből finanszírozzák az egész országra kiterjedő választási kampányukat?
A képviselő azt javasolta, hogy a parlament fogadja el a terv- és költségvetési bizottság határozattervezetét.
Tamás Gáspár Miklós (Budapest, 14. vk.) reagált Simon Péter Pál ------------------- felvetésére. Ígéretet tett arra, hogy az SZDSZ pontos elszámolását - amennyiben igényli - bármikor képviselőtársa rendelkezésére bocsátja. Szerinte a lényeg nem ez, hanem az, hogy nehezen különíthető el a korábbi egy pártnak és az államnak a vagyona. Ennek tisztázása pedig a kormány feladata. Senki nem kívánja, hogy az MSZP vagyonát elvegyék - tette hozzá. Szó sincs bosszúhadjáratról, de nem hiszik el, hogy bármilyen financiális, technikai vagy egyéb nehézség útját állhatná a legmagasabb szintű jogszabály, a népszavazási döntés érvényesülésének. (folyt. köv.)
1990. február 28., szerda 18:26
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - második nap (35. rész)
|
Varga Lajos (Pest m. 26. vk.) azt állította, hogy a ----------- vagyonelszámoltatással kapcsolatos vélemények nagy része a politikai hangulatkeltés fogalomkörébe tartozik. Hangoztatta: a vagyonelszámolás és más az MSZP-t ,,sújtó,, témák felemlegetése olyan kampány-stratégia része, ami a Magyar Szocialista Párt legfelsőbb vezetőit arra igyekszik kényszeríteni, hogy ne a kampánnyal foglalkozzon elsősorban. Végezetül ,,figyelmeztette,, az ellenzéki pártokat, ,,abba is bele kellene gondolni, hogy egy év múlva mi lesz,,. Szerinte ez annál is inkább lényeges, mert bármelyik párt programját nézve, egyikben sem található olyan, hogy egyik napról a másikra, vagy három éven belül lényeges javulást ígér az embereknek, az országnak. (folyt.köv.)
1990. február 28., szerda 18:27
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - második nap (36. rész)
|
Vass Józsefné (Békés m., 15. vk.) az elszámolást kérők ------------- figyelmébe ajánlotta, hogy a volt Magyar Szocialista Munkáspárt tagjai 33 év alatt összesen 20 milliárd forint tagdíjat fizettek be.
Géczi István (Budapest, 49. vk.) szintén röviden szólt ------------ hozzá. Arra szólította fel képviselőtársait, hogy ne tegyék a Parlamentet a választási kampány nyílt terepévé. A munkájukat úgy folytassák, ahogy azt a magyar nép tőlük elvárja.
Berecz János (Szabolcs-Szatmár-Bereg m., 6. vk.) másodszor kért ------------ szót a napirend vitájában, mivel reagálni akart Balla Éva felvetésére. A képviselőnő ugyanis azt kérdezte, hogy ha elfogadják a népszavazás döntését, akkor előzőleg miért négy nemmel agitáltak. Berecz János erre kifejtette: az lenne a hiba, ha nem követnék a nép akaratát, és most is megmaradnának eredeti álláspontjuk mellett.
Többen nem kértek szót, ezért az elnöklő Fodor István a vitát lezárta. A felvetésekre Nyikos László röviden válaszolt úgy vélekedett, hogy az Állami Számvevőszék jelentése apropót szolgáltatott egy más jellegű vitához, így az ott felvetett kérdésekre nem reagált. Balla Éva javaslatával kapcsolatban elmondta: az is elfogadható számára, ha az Állami Számvevőszék jelentéséből törlik a 4-es pontot, amely nem tartja szükségesnek az MSZP vagyonelszámoltatásának megismétlését.
Ezt követően határozathozatalra került sor, a képviselők elfogadták az MSZP által a párt bejegyzésével egyidejűleg a bírósághoz benyújtott vagyonmérleg állami számvevőszéki vizsgálatáról szóló határozat-tervezetet. Ugyancsak elfogadták a terv- és költségvetési bizottság jelentését Balla Éva interpellációja tárgyában. A képviselő azt állította, hogy a kormány nem hajtotta végre a november 26-i népszavazás döntését. A jelentés megállapítja: az Országgyűlés nem bízta meg a kormányt az MSZMP vagyonával való elszámoltatás feladatával. Tevékenysége csupán a hasznosításra terjed ki. (folyt.köv.)
1990. február 28., szerda 18:45
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - második nap (37. rész)
|
A Parlament ezután személyi kérdésekben határozott. A képviselők elfogadták Szilbereky Jenőnek, a Legfelsőbb Bíróság elnökének és Szíjártó Károly legfőbb ügyésznek a felmentését tisztségükből, miután mindketten március 31-ei hatállyal nyugállományba vonulnak. Az Országgyűlés mindkét jogéleti vezető érdemeit elismerte, s azt jegyzőkönyvbe rögzítette.
Az ülésszak ezután a korábban el nem fogadott interpellációkkal kapcsolatos bizottsági jelentésekkel foglalkozott.
Hellner Károly (Budapest 32. vk.) a személygépkocsik -------------- megrendeléses megvásárlásáról szóló 95/1988-as MT rendeletével kapcsolatban tett interpellációjára adott korábbi választ a képviselő nem fogadta el, ezért az ügyet a terv- és költségvetési bizottság megvitatta. A bizottság elé került - az interpellációra készített, a képviselővel egyeztetett -- pénzügyminisztériumi előterjesztésben megállapították, hogy a Minisztertanács rendeletének korrekt értelmezése egybeesik az interpelláció szándékaival. Vagyis a már korábban megkötött gépkocsi-előtakarékossági letétek esetében, az eltelt időhöz igazodva, már a rendelet hatályba lépésétől kezdődően a magasabb kamat jár, tehát a teljes lekötési időre az időtartamnak megfelelő magasabb kamat fizetendő.
A bizottsági jelentést az interpelláló képviselő - mint kompromisszumos megoldást - elfogadta, s azzal a többi képviselő is egyetértett.
László Béla (Szabolcs-Szatmár-Bereg m. 14. vk.) az 1990. évi ----------- egységes pénzalap hiányával kapcsolatban interpellált az előző ülésszakon, az akkor kapott választ nem fogadta el, és a téma így került szintén a terv- és költségvetési bizottság elé. A pénzügyminiszter, az Országos Tervhivatal elnöke és a belügyminisztériumi államtitkár közös válaszát az interpellációra megtárgyalta a bizottság, és azt javasolta, hogy az Országgyűlés értsen egyet a három tárca álláspontjával, mert nem tartja lehetségesnek a már jóváhagyott 1990. évi állami költségvetés újraelosztását.
Ezt a választ sem a képviselő, sem az Országgyűlés nem fogadta el, így a felvetett téma a későbbiekben ismét napirendre kerül. (folyt.köv.)
1990. február 28., szerda 19:17
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - második nap (38. rész)
|
A mezőgazdasági bizottság kialakította állásfoglalását Zsolnay Katalinnak (Komárom-Esztergom m. 3. vk.) a ------------------ vágóállattermeléssel, forgalmazással és feldolgozással foglalkozó decemberi interpellációjával kapcsolatban, amelyre az illetékes államtitkár válaszát akkor sem az Országgyűlés, sem pedig a képviselő nem fogadta el. A bizottság jelentésével e témakörben most mind az interpelláló, mind a Parlament egyetértett.
Visszatértek Juhász Ferencnek (Budapest 62. vk.) egy korábbi, a ---------------- személyi jövedelemadóról szóló 1988. évi VIII. törvénnyel módosított 1987. évi VI. törvény 4. paragrafusa (2) bekezdése érvényesítésével kapcsolatos interpellációjára is. A képviselő elmondta, hogy a kérdéses ügyben a KIOSZ időközben az Alkotmánybírósághoz fordult, amely azt átadta a Legfőbb Ügyészségnek vizsgálatra. Mint mondotta a Legfőbb Ügyészség döntését majd tudomásul veszi.
Maróthy László (Békés m. 13. vk.) a magyar autóbuszgyártás -------------- jövője tárgyában intézett interpellációt az ipari miniszterhez. Arra kért választ, hogy a tárca mit kíván tenni a közúti járműgyártásban jelenleg tapasztalható krízishelyzet oldására.
Szabó Imre ipari minisztériumi államtitkár válaszában ---------- hangsúlyozta: a kormányzat feltett szándéka a jelenlegi nehéz periódus áthidalása, s úgy kívánják irányítani a magyar ipar fejlesztését, hogy a nagy hagyományú ágazatok jövője biztosított legyen. E szándék valóraváltásához természetesen garanciák is kellenek. Rámutatott, hogy a rubelexportot korlátozni kell mindaddig, amíg ki nem alakulnak az új hosszú távú megállapodások keretei. Ugyanakkor utalt arra is: a kialakult helyzetért az iparág is felelős, mert nem tett meg mindent annak érdekében az elmúlt két évben, hogy ennek a krízisnek a kockázatát csökkentse.
Elmondta: a kormányzat már intézkedéseket tett arra, hogy a rendelkezésre álló keretek között növeljék az autóbuszexport részarányát a kontingensen belül. Keresni kell a kivitel növelésének lehetőségét az árucsere üzletek keretében is. A kormány döntött arról, hogy a piacváltást intézményi és pénzügyi eszközökkel is segíti. (folyt.köv.)
1990. február 28., szerda 19:21
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - második nap (39. rész)
|
Végezetül utalt arra, hogy március közepén várhatóan már tisztábban látnak a kérdésben, s ígéretet tett rá, hogy a kereskedelmi tárgyalások befejezése után ismételten tájékoztatja az Országgyűlést. Március 13-i ülésén a kormány is foglalkozik majd újból a kialakult helyzettel.
Maróthy László elfogadta, hogy az Országgyűlés márciusi ülésszakán ismételten térjenek vissza a kérdésre.
Az Országgyűlés februári ülésszakának második munkanapja, amelyen Fodor István és Horváth Lajos felváltva elnökölt, végetért. A képviselők csütörtökön reggel 9 órakor folytatják tanácskozásukat.
x x x
(folyt.köv.)
1990. február 28., szerda 19:23
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - második nap (40. rész)
|
Az Országgyűlés februári ülésszaka második munkanapjának eseményei dióhéjban:
Az Országgyűlés szerdán a napirendnek megfelelően 9 órakor kezdte meg munkáját. Az elnöklő Horváth Lajos bejelentette: módosították az eredeti elképzelésekhez képest az ülésszak napirendjeinek sorrendjét.
Az alelnök ezután ismertette az Alkotmánybíróság határozatát, melynek értelmében az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvény 2. paragrafus 4. bekezdésének az a része, amely szerint: a szavazásban akadályozott az, aki a szavazás napján külföldön tartózkodik, alkotmányellenes. Ezért ezt a rendelkezést az Alkotmánybíróság megsemmisítette.
Ezután folytatódott az oktatási törvény feletti általános és részletes vita, amelyben felszólalt:
Kókai Rudolf (Jász-Nagykun-Szolnok m., 15. vk.)
dr. Kiscelli László (Győr-Sopron m., 3. vk.)
Török Sándor (Jász-Nagykun-Szolnok m., 13. vk.)
Vona Ferenc (Pest m., 16. vk.)
Varga Lajos (Pest m., 26. vk.)
Kovács Lászlóné (Budapest, 7. vk.)
Dauda Sándor (Budapest, 45. vk.)
Tamás Gáspár Miklós (Budapest, 14. vk.)
Bodonyi Csaba (Borsod-Abaúj-Zemplén m., 3. vk.)
Szilágyi Tibor (Nógrád m., 2. vk.)
Boros László (Budapest, 26. vk.).
A vitában elhangzottakra Glatz Ferenc művelődési miniszter válaszolt, majd határozathozatal következett. A szavazásnál végül is nem jött össze a minimálisan szükséges 252 igenlő szavazat, összesen 229-en támogatták a törvénymódosító javaslatot, 34-en ellene voltak, 35-en pedig tartózkodtak. Így az oktatási törvény módosításáról szóló javaslatot az Országgyűlés elvetette. A szavazást követően Horn Péter (Somogy m., 1. vk.) javasolta, hogy a szavazást csütörtökön reggel ismételjék meg. A javaslatot az Országgyűlés elfogadta, így végső döntés az oktatási törvény módosításáról csütörtökön várható. (folyt.köv.)
1990. február 28., szerda 19:26
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - második nap (41. rész)
|
A képviselők ezután áttértek a társadalombiztosítás irányításáról és szervezetéről szóló törvényjavaslat tárgyalására. A jogszabály-tervezethez a bizottság elnöke, Szirtesné Tomsits Erika fűzött szóbeli kiegészítést. Mivel az előterjesztő bizottság azt kérte, magáról a törvényjavaslatról ezúttal ne szülessék döntés, az ahhoz kapcsolódó országgyűlési határozat tervezetéről szavaztak a képviselők. Ezt 211 egyetértő, 11 ellenző és 39 tartózkodó szavazattal elfogadták.
Ezt követően Kulcsár Kálmán a deregulációs törvényjavaslatot terjesztette a képviselők elé. A törvényjavaslat feletti általános vitában felszólalt Tallóssy Frigyes (Budapest, 24. vk.). (A vitát megszakítva az elnöklő Horváth Lajos köszöntötte a díszpáholyban helyet foglaló Douglas Hurdot, Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyság külügyminiszterét.) Az ülés ezután a részletes vitával folytatódott, melyben felszólalt:
Horváth Jenő (Budapest, 1. vk.) és Cselőtei László (Pest m., 2. vk.).
A képviselői felvetésekre Kulcsár Kálmán válaszolt, majd a plénum úgy döntött, hogy a törvényjavaslatról csütörtökön szavaznak.
Ezután a földről szóló 1987. évi I. törvény módosító javaslatának tárgyalása következett. A mezőgazdasági bizottság önálló indítványát Solymosi József terjesztette elő. Az általános vitában felszólalt:
Vassné Nyéki Ilona (Pest m., 1. vk.)
Marx Gyula (Zala m., 2. vk.)
Fodor Sándor (Fejér m., 5. vk.)
Lakos László (Pest m., 9. vk.).
Az országgyűlés a módosító javaslat részletes vitára bocsátását leszavazta, így a földtörvény módosítása lekerült a napirendről.
A képviselők az átalakulási törvény módosításáról szóló törvényjavaslat feletti vitával folytatták munkájukat. A törvényjavaslat előterjesztője Biacs Péter (Budapest, 30. vk.) volt. Mivel a vitához egyetlen képviselő sem kívánt hozzászólni, határozathozatal következett: a képviselők elfogadták a törvényjavaslatot.
A napirendnek megfelelően a képviselők rátértek az általános forgalmi adóról szóló törvénymódosító javaslat tárgyalására, amelyet Balogh Károly (Győr-Sopron m., 11. vk.) terjesztett elő. A témához senki sem kívánt hozzászólni, a képviselők nagy többsége egyetértett a módosító indtvánnyal. (folyt.köv.)
1990. február 28., szerda 19:28
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - második nap (42. rész)
|
Ezután a képviselők elfogadták Técsy Lászlónak (Szabolcs-Szatmár-Bereg m. 19. vk.), Eleki Jásnosnak (Békés m. 7. vk.) és Kovács Sándornak (Tolna m. 8. vk.) a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvény módosítására tett javaslatát, amely lényegében csak fogalmazási korrekciót tartalmazott.
Következő napirendi pontként Sebők János (Veszprém m., 12. vk.) önálló indítványát tárgyalták a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületébe meghatalmazott kijelöléséről. A plénum a köztársasági elnököt bízta meg Magyarország képviseletével a VSZ PTT-ben.
Ezt követően a házszabályok módosításáról szóló országgyűlési határozat-tervezet került napirendre, melynek előadója Filló Pál, az ügyrendi bizottság elnöke volt. Az Országgyűlés elfogadta azokat a módosításokat, amelyek célja az ügyrendnek a módosított alkotmányhoz való igazítása volt.
A képviselők újabb napirendi pontként a vagyonpolitikai irányelveket vitatták meg, amelyeket Tömpe István pénzügyminiszter-helyettes szeptember végéig szólóan, ideiglenes jelleggel terjesztett elő. A kérdésben a terv- és költségvetési bizottság álláspontját Szabó Kálmán (Budapest, 36. vk.) tolmácsolta, s a bizottság nevében támogatásáról biztosította az irányelvek parlamenti jóváhagyását. A vitában egyedül Marx Gyula (Zala m., 2. vk.) kért szót, majd a képviselők elfogadták a vagyonpolitikai irányelveket.
Ezután az Állami Vagyonügynökség ügyvezető igazgatójának megválasztásáról szóló törvényjavaslatot tárgyalták meg. Szabó Kálmán, a jelölőbizottság elnöke előterjesztésében. Az ügyvezető igazgató személyéről csütörtökön titkos szavazással döntenek a képviselők.
Határozatot hoztak az Állami Vagyonügynökség 1990. évi ideiglenes költségvetéséről és az ügyvezető igazgató illetményéről is.
Újabb napirendi pontként Bartha Ferenc, a Magyar Nemzeti Bank elnöke számolt be az intézmény pénzügyi helyzetről. A témához hozzászólt:
Fekete János (Békés m., 11. vk.) és
Kasó József (Baranya m., 13. vk.).
Bartha Ferenc válaszát követően a Parlament az MNB pénzügyi helyzetéről szóló beszámolót tudomásul vette. (folyt.köv.)
1990. február 28., szerda 19:30
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - második nap (43. rész)
|
A Parlaament ezután határozatot fogadott el a pártok, társadalmi szervezetek és egyesületek idei devizaellátásáról.
E határozatot követően az Országgyűlés ideiglenes vizsgálóbizottságai jelentésével folytatta munkáját, elsőként az egyes vezetők vagyonnyilatkozatát elbíráló bizottság elnöke összegezte eddigi működésüket.
Roszik Gábor (Pest m., 4. vk.) a társadalmi szervezetek költségvetési támogatását elbíráló ideiglenes bizottság jelentését terjesztette elő, amihez
Kállai Ferenc (országos lista) és
Tamás Gáspár Miklós (Budapest, 14. vk.) tett fel kérdést.
A társadalmi szervezetek támogatásáról szóló határozat-tervezetet az Országgyűlés elfogadta.
Ezután együttesen tárgyalták az Állami Számvevőszék jelentését az MSZP (MSZMP) vagyonmérlegének vizsgálatáról, valamint a terv- és költségvetési bizottság jelentését Balla Évának e témakörben tett, el nem fogadott interpellációjával kapcsolatban. Az ÁSZ nevében Nyikos László elnökhelyettes beszélt. A napirendhez hozzászólt:
Berecz János (Szabolcs-Szatmár-Bereg m., 6. vk.)
Balla Éva (Budapest, 46. vk.)
Simon Péter Pál (Borsod-Abaúj-Zemplén m., 23. vk.)
Tamás Gáspár Miklós (Budapest 14. vk.)
Varga Lajos (Pest m., 26. vk.)
Vass Józsefné (Békés m., 15. vk.)
Géczi István (Budapest, 49. vk.) és
Berecz János (Szabolcs-Szatmár-Bereg m., 6. vk.).
A felvetésekre Nyikos László válaszolt, majd a képviselők elfogadták az ÁSZ és a terv- és költségvetési bizottság jelentését.
A Parlament ezután elfogadta Szilbereky Jenőnek, a Legfelsőbb Bíróság elnökének és Szíjártó Károly legfőbb ügyésznek felmentését, nyugállományba vonulásuk miatt.
Befejezésül a korábban el nem fogadott interpellációkkal kapcsolatos bizottsági jelentésekkel foglalkoztak. Hellner Károly (Budapest, 32. vk.) elfogadta a terv- és költségvetési bizottság jelentését korábbi interpellációjával kapcsolatban, s azzal a többi képviselő is egyetértett.
László Béla (Szabolcs-Szatmár-Bereg m., 14. vk.) nem fogadta el a terv- és költségvetési bizottság jelentését korábbi interpellációjával kapcsolatban, s azzal az Országgyűlés sem értett egyet.
Zsolnay Katalin (Komárom-Esztergom m., 3. vk.) a többi képviselővel egyetemben elfogadta a mezőgazdasági bizottság álláspontját decemberi interpellációjáról. (folyt.köv.)
1990. február 28., szerda 19:36
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - második nap (44. rész)
|
Juhász Ferenc (Budapest, 62. vk.) korábbi interpellációjának tárgyában a legfőbb ügyészség folytat vizsgálatot, ezért annak döntését a képviselő megvárja.
Maróthy László (Békés m., 13. vk.) a magyar autóbuszgyártás jövője tárgyában intézett interpellációt az ipari miniszterhez. Felvetésére Szabó Imre ipari minisztériumi államtitkár válaszolt, amit a képviselő azzal fogadott el, hogy az ügyre a márciusi ülésszakon visszatérnek.
Ezzel az Országgyűlés februári ülésszakának második munkanapja befejeződött. (MTI)
1990. február 28., szerda 19:39
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|