|
|
|
|
|
|
|
|
OS Szabad Március 15-ét - A Szabad Demokraták nyilatkozata
"A Szabad Demokraták megütközéssel
fogadják azokat a terveket, amelyek a március 15-i ünnep
semlegesítésére és a tájékoztatás csorbítására irányulnak. Szabad
március 15-ét kívánunk, ahol mindenki a maga módján ünnepelhet. Az
irányzatokat a Fidesz-től a Demisz-ig egybemosó ünneplést éppoly
természetellenesnek és félrevezetőnek tartanánk, mint azt, hogy a
választásra készülő országban ne szólalhassanak meg a
képviselőjelöltek. Még nem érkezett el a közös ünneplések ideje: még
itt vannak a szovjet csapatok; nem szabad a sajtó, a rádió, a
televízió; még nem történt meg a rendszerváltás. A Szabad Demokraták
ragaszkodnak a demokratikus ellenzék hagyományos, demokráciát
követelő menetéhez. A szabad sajtó ünnepén különösen visszatetsző
volna, ha az ország a televízióból nem szerezhetne tudomást az
elhangzó beszédekről.
"
SZER, Magyar híradó:
Kőszeg:
ha úgy látják, vezessenek elő
"Végvári Józsefet megrovásban
részesítették, vagyis ugyanazt a büntetést kapta, amit a
lehallgatók. Tehát a lehallgatás és a lehallgatás leleplezése
egyenértékű dolog a jelenlegi katonai ügyészség szemében. Én ezt nem
így látom, és gondolom, hogy Végvári József ugyancsak fellebbez az
ügyészségi határozat ellen.
Független dolog ettől, ha nem is lehallgatási ügy, hanem az
állambiztonsági szolgálatnak, vagy a volt állambiztonsági
szolgálatnak az ügye. Létrejött a Nemzetbiztonsági Hivatal, de a
különböző információkból lehet tudni azt, hogy az állambiztonságisok
jelentős része itt kapott beosztást."
|
|
|
|
|
|
|
MSZP elnökségi ülés (1. rész)
|
1989. november 15., szerda - A tömegtájékoztatás eszközei az elmúlt évtizedekben egyetlen hatalmi központ fennhatósága alatt működtek. Szerkezetük a centrális-bürokratikus pártállami irányítás igényeihez igazodott. A diktatórikus rendszerből a demokratikus jogállamba való békés átmenet haladéktalanul megköveteli a tömegkommunikációs intézmények struktúrájának, működési gyakorlatának gyökeres átalakítását - hangoztatja az MSZP Elnökségének állásfoglalása, amelyet a pártelnökség szerdán megtartott ülése után ismertettek az újságírókkal a párt székházában. A pártelnökség ülését követő, immár szokásossá vált sajtókonferencián Kósa Ferenc, elnökségi tag, Szandtner Iván, az MSZP választási irodájának vezetője és Tóth András az országos irodájának vezetője számolt be a tanácskozás eredményeiről.
Kósa Ferenc emlékeztette az újságírókat arra, hogy a nyilvánosság kérdései immár második alkalommal kerülnek az elnökség elé. A múlt héten megkezdett vita eredményeként a pártelnökség most elvi ajánlásokat dolgozott ki a sajtódemokrácia érvényesítése érdekében. Ezek sorában az MSZP határozottan leszögezi azon véleményét, hogy a televizió, a rádió, illetve más fontos tömegkommunikációs intézmények nem valamely párt, hanem az egész társadalom, a nemzet tulajdonát képezik. Ennek megfelelően kell kialakítani a fontosabb médiák szervezeti, működési rendjét, felügyeletének módját, műsorpolitikáját. A legfontosabb alapelvek közé tartozik az is, hogy garantálni kell a kommunikáció szabadságát, az eltérő eszmei-politikai áramlatok és vélemények szabad kifejtését. Az MSZP Elnöksége úgy véli: mielőbb szükség lenne egy átfogó telekommunikációs törvény kidolgozására. Ennek feladata lenne, hogy szabályozza az intézmények, illetve az ott dolgozó munkatársak jogait és kötelességeit, biztosítsa az alkotás, a szólás szabadságát, ugyanakkor gátat vessen az információs hatalommal való visszaélés bármely formájának. A pártelnökség azzal az ajánlással fordul a kormányhoz, hogy hozzon létre egy társadalmi bizottságot köztiszteletben álló személyiségekből, a jelentősebb pártok és szervezetek képviselőiből a telekommunikációs intézmények demokratikus átalakításának és működésének felügyeletére. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a rendkívül jelentős társadalmi funkciót ellátó tömegtájékoztatási intézmények számára biztosítani kell a megfelelő anyagi, technikai eszközöket és gondoskodni kell az ott dolgozók erkölcsi és anyagi megbecsüléséről. (folyt.köv.)
1989. november 15., szerda 18:55
|
Vissza »
|
|
MSZP elnökségi ülés (2. rész)
|
Tóth András arról számolt be, hogy az Elnökség ülésén terítékre kerültek az erkölcsi tisztaság kérdései is a pártszervezéssel összefüggésben. A pártba belépett mintegy 40-45 ezer tag joggal elvárja ugyanis, hogy ne kerüljenek a párt soraiba olyanok, akik korábban kompromittálták magukat, visszaéltek hatalmukkal, esetleg gazdasági manipulációkban vettek részt. Mindazonáltal a pártvezetés senkit sem kíván pellengérre állítani, ezért azzal a felhívással fordul a tagsághoz, hogy maguk a helyi szerveződések, alapszervezetek szürjék ki a párt számára kártékony embereket. Az MTI munkatársának érdeklődésére a sajtótájékoztatón elmondták, hogy az elnökségi ülésen nem merültek fel konkrét nevek, esetek az említett visszaélésekkel kapcsolatban. Az Elnökség elvi jelentőségü nyilatkozatot kívánt tenni, amivel elsősorban a pártszerveződés folyamatát kívánták meggyorsítani. Tóth András ugyanakkor közölte, hogy az erkölcsi követelményekkel összefüggő kérdéseket a december 16-án kezdődő országos párttanácskozás elé viszik, így nem kizárt, hogy a visszaéléseket akkor konkrétabb formában is megnevezik. Az Elnökség megerősítette azt a korábbi állásfoglalást, miszerint az MSZP stratégiai szövetség kialakítására törekszik a szakszervezetekkel. Ennek érdekében rendszeres konzultációkat szerveznek. A párt parlamenti csoportját felkérik, hogy vitassa meg a szakszervezetek állásfoglalását a Parlament elé kerülő kérdésekről, s képviselje azokat az Országgyűlésen. A nemzeti vagyon védelme, a vállalati vagyon kiárúsításának megakadályozása érdekében az MSZP Elnöksége a dolgozók részvételét szorgalmazza a tulajdonnal, a tulajdonlással összefüggő ügyek rendezésében. Az Elnökség részt kíván venni az új érdekképviseleti törvény előkészítésében is. Napirendre került a párt háttérintézményeinek, konkréttabban a Politikai Főiskolának és a Társadalomtudományi Intézetnek a sorsa is. Egyetértés született abban, hogy az állampárt leépítése nyomán a Politikai Főiskolát állami kezelésbe kell adni. az iskolát azonban olyan formában kell hasznosítani, hogy az ott felhalmozott szellemi tőke ne vesszen kárba. Ez érvényes a Társadalomtudományi Intézetre is, amelyet ugyancsak állami kezelésbe kívánnak adni. Az Elnökség megvitatta a megyei pártlapok sorsának alakulását is, erről azonban bővebb tájékoztatást a sajtókonferencián nem tudtak adni, mivel még nem zárult le a vita e kérdésben. Szandtner Iván a közelgő népszavazással kapcsolatban fejtette ki az MSZP álláspontját. Elmondta: nem változott a párt értékelése; továbbra is úgy tartják, hogy a népszavazás kierőszakolt, felesleges, a korábbi megállapodások megtorpedózására irányul. (folyt.köv.)
1989. november 15., szerda 19:03
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
MSZP elnökségi ülés (3. rész)
|
A párt elismeri azonban, hogy a kezdeményezés törvényes, s nem is szólítja fel tagjait a népszavazás bojkottjára. Ezzel együtt az MSZP egyetért a Magyar Demokrata Fórum érveivel, álláspontjával, azzal a kiegészítéssel, hogy a szocialisták határozott óhaja: mielőbb legyen Magyarországnak a nép által választott köztársasági elnöke. A párt ezért arra hívja fel tagságát - általában mindenkit, aki maga akar köztársasági elnököt választani -, hogy a népszavazás első kérdésére nemmel válaszoljon. Az újságírók érdeklődtek arról is, mivel segíti az Elnökség a pártapparátus leépítésének ,,áldozatul esett,, több ezer káder elhelyezkedését. Kósa Ferenc azzal válaszolt, hogy a pártállam leépítése az egész társadalom ügye. Tapasztalható azonban, hogy mindenütt idegenkednek az ,,ejtőernyősöknek,, titulált volt pártkáderektől, holott többségük megfelelő szakképzettséggel rendelkezik. A békés átmenet biztosítása nagyobb tolarenciát, az emberi méltóság tiszteletben tartását kívánná meg a társadalom részéről is. (MTI)
1989. november 15., szerda 19:21
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|