|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Tiltakozás a kampánycsend megsértése ellen
"Tudomásunkra jutott, hogy a miniszterelnök, Németh Miklós
beszédét a Magyar Televízió Elnökségének elnöke utasítására a
Televízió közvetíteni köteles. A jelenlévők ezt a kampánycsend
megsértésének tartják, és ezért tiltakoznak a beszéd közvetítése
ellen.
Budapest, 1990. február 26.
dr. Zétényi Zsolt
Bajcsy-Zsilinszky Társaság
Somorai László
Demisz
Deutsch Tamás
Fidesz
Dragon Pál
Független Kisgazdapárt
Lóránt Károly
Független Szociáldemokrata Párt
Pősze Lajos
MDF
Szeredi Pál
Magyar Néppárt
"
SZER, Magyar híradó:
Mi lesz a kommunistákkal és a volt kommunistákkal
"Magyarországon a levitézlett rendszer
egykori zászlóvivői vagy demokratikus kapitalistává avanzsáltak,
vagy pedig tüntetően, fenyegetően megmaradtak annak, akik voltak,
mintha csak az alkalomra várnának, hogy a világot visszazökkentsék
az általuk megszokott kerékvágásba. Az alkalom azonban késik, a
világ nem akar zökkenni, mert más világ ez már.
Talán ez a felismerés - no meg az egészséges önvédelmi ösztön -
vezérli azokat az érintetteket, akik most egyrészt maÍgsabb erkölcsi
szempontokra, másrészt pedig az államrezonra hivatkozva hírdetik a
megbocsátást.
"
|
|
|
|
|
|
|
felcím: A parlamenti zárás jegyében nemzeti kisebbségek
képviselete, a vagyonelszámolás
|
1990 január 26., hétfő (MTI-PRESS)
Már a ciklus zárásának kétségtelen árnyékában ül össze kedden az országgyűlés, hogy a négy napra tervezett ülésszakon a honatyák megkíséreljék a lehetetlent: bevégezni mindazt a messzire tekintő törvényhozó munkát, amit a politikai átmenet érdekében halaszthatatlan fontosságúnak ítélnek, előkészítve a közjogi talajt a választások után majdan összeülő parlament és kormány számára.
S bár a közszolgálati törvény nagyon fog hiányozni a végső leltárból, az egypárti szellemben startoló, de menet közben átalakuló törvényhozó testület valóban példás munkát végzett. Akkor is, ha sokan e parlament legitimitását megkérdőjelezték - s tették ezt nem minden ok nélkül. Kétségtelen, hogy olyan fontos törvények megalkotásához járult hozzá, amely a pluralista demokrácia alapjait jelenti. Említhetnénk a párttörvényt, az Európa felé nyitó alkotmánymódosítást, a választójogi reformot, a népszavazásról szóló jogszabályt, s az alkotmányvédő új intézmények között az alkotmánybíróság létrehozását.
A mostani ülésszak napirendjén szintén fajsúlyos témák sora szerepel. A honatyák várhatóan megtárgyalják a közigazgatási bíráskodás, a nemzeti és nyelvi kisebbségek országgyűlési képviseletének kérdését, módosítják a Büntető Törvénykönyv gazdasági bűncselekményeket érintő passzusait, ritkítják a közigazgatást gúzsba kötő jogszabály-dzsungelt. Napirenden a családi pótlék teljeskörűvé tétele, s az oktatási törvény reformja. Ez utóbbi az alap és középfokú oktatás szervezeti rendjét még nem érinti, ám az eddigi vitából az is kitűnt, hogy az egyetemi felvételi vizsgák eltörlése akár már 1992-től is várható.
De e törvényjavaslatokon kívül számos képviselői indítvány is megvitatásra kerül. Így például egy jóvátételi törvény terve, a köztársasági elnökválasztás módjának újbóli megfontolása. S aligha tévedünk, ha úgy gondoljuk, hogy ezen az ülésszakon jobbára azok a honatyák lesznek a legaktívabbak, akik újra indulnak a mandátumért folyó versenyben. (folyt.)
1990. február 26., hétfő 14:55
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A parlamenti 2.
|
A két legnagyobb visszhangot kiváltó napirend vá5hatóan a Legfőbb Állami Számvevőszék elnökének beszámolója, valamint a nemzetiségek parlamenti képviseletének kérdése lesz. A Számvevőszék elnöke feltárja a hontyák előtt a volt MSZMP vagyonáról történő elszámolás vitatott kérdéseit, s bizonyára reális kompromisszumként értékelné, ha a parlament elfogadná a beszámolóját s egyben megbízná, hogy a népszavazás szellemében folytassa a vagyonelszámoltatást. E kérdés kapcsán szinte biztos, hogy szóba kerül a volt állami és pártvezetők vagyonnyilatkozatának kérdése.
A legutóbbi parlamenti ülésszakon komoly gondot okozott a honatyák távolmaradása a szavazástól. Egyesek már valóságos képviselői obstrukcióról beszélnek az üres padsorok láttán. Kár lenne, ha a cikluszárás felé közeledve, nem a napirenden szereplő téma, de esetleg a szavazatképtelenség szolgálna újabb szenzációval...
A parlament az átmenet zökkenőmentes biztosítása érdekében a házszabályokat is módosítani kívánja. Az új ügyrendi előírás az összeülő parlament első munkanapján lépne hatályba.
A bizottsági viták tanulsága alapján, bizton állítható, hogy a nemzetiségek képviseleti jogáról lesz vita várható. A választási törvény ugyanis ezt a kérdést nem redezi kielégítően s az utolsó pillanatban már úgyszólván lehetetlen mindenki számára megfelelő megoldást találni. A kormány kompromisszumos javaslata úgy szólt, hogy akárhány tagot számlál is egy nemzeti kisebbség, csak egyetlen képviselőt juttathat be a parlamentbe... Így a törvényjavaslat nyolc kisebbségi honatyát vesz figyelembe, akiket a választásokat követően "hívnának be". Ezzel bővülne az amúgy is magas - 386 képviselőt számláló s várhatóan évi több mint 1 milliárd forintos költségvetésből gazdálkodó - parlament létszáma. A nemzetiségi szövetségek viszont az arányos képviselet mellett törtek lándzsát, ezért könnyen előfordulhat, hogy tökéletes megoldás hiányában az átmeneti megoldásra tett javaslat sem nyeri el a honatyák többségének tetszését. Ez esetben az új parlamentre marad e fontos kérdés rendezése is.
Az új parlament a piacgazdaság, a jogállamiság irányába mutató törvények egész sorát fogja megörökölni. A magasztos célok, s gazdasági elképzelések anyagi fedezetét viszont sajnos nem örökölheti meg a kongóan üres államkincstárral leköszönő elődjétől, az egypárti talajon fogant, de akár reform-országgyűlésnek is minősíthető parlamenttől. (MTI-Press)
1990. február 26., hétfő 14:57
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|