|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Tiltakozás a kampánycsend megsértése ellen
"Tudomásunkra jutott, hogy a miniszterelnök, Németh Miklós
beszédét a Magyar Televízió Elnökségének elnöke utasítására a
Televízió közvetíteni köteles. A jelenlévők ezt a kampánycsend
megsértésének tartják, és ezért tiltakoznak a beszéd közvetítése
ellen.
Budapest, 1990. február 26.
dr. Zétényi Zsolt
Bajcsy-Zsilinszky Társaság
Somorai László
Demisz
Deutsch Tamás
Fidesz
Dragon Pál
Független Kisgazdapárt
Lóránt Károly
Független Szociáldemokrata Párt
Pősze Lajos
MDF
Szeredi Pál
Magyar Néppárt
"
SZER, Magyar híradó:
Mi lesz a kommunistákkal és a volt kommunistákkal
"Magyarországon a levitézlett rendszer
egykori zászlóvivői vagy demokratikus kapitalistává avanzsáltak,
vagy pedig tüntetően, fenyegetően megmaradtak annak, akik voltak,
mintha csak az alkalomra várnának, hogy a világot visszazökkentsék
az általuk megszokott kerékvágásba. Az alkalom azonban késik, a
világ nem akar zökkenni, mert más világ ez már.
Talán ez a felismerés - no meg az egészséges önvédelmi ösztön -
vezérli azokat az érintetteket, akik most egyrészt maÍgsabb erkölcsi
szempontokra, másrészt pedig az államrezonra hivatkozva hírdetik a
megbocsátást.
"
|
|
|
|
|
|
|
Szovjet-magyar külkereskedelem
|
------------------------------
München, 1990. február 20. (SZER, Magyar híradó) - A pénz nem mindig boldogít - a nem is olyan lapos bölcsesség hallatán bizonyára örülnek majd azok, akiket közelről érint a kormány legújabb, a szovjet exportra termelő vállalatokat érintő rendelete.
- Mint ismeretes, a kereskedelmi miniszter még januárban a rubelelszámolású exportban érdekelt vállalatok tudomására hozta, hogy minden egyes exportszállítás csak külön engedély alapján bonyolítható le, és a legtöbb esetben ez az engedély: kilátástalan.
Ez az intézkedés rövid időn belül termelése csökkentésére kényszerített számos nagyvállalatot - a győri Rábát, az Ikarust, a Csepel Autógyárat. Vadász Jánost kérdezem: mi indokolta ezt az intézkedést?
- Ez a magyar exporttöbblet a szovjet forgalomban már évek óta halmozódik. Normális viszonyok között ennek örülni kellene, mindenki erre törekszik: hogy többlete legyen - de a KGST rendszerében minden fordítvan van. Így ez is. A többlet egyértelmű veszteség, mert nem lehet realizálni sem áruban, sem fizetőeszközben.
A Szovjetunió - az adós - sokkal többet vásárol, mint amennyit elad, és ezt a kamatmentes hitelt - mert az - egyszerűen nem fizeti meg. Most ehhez az exporthoz igénybe kell venni nyugati importot is, tehát rontja a fizetési mérleget, és hazai jövedelemnek a forrása a többlet - megfelelő árufedezet nélkül. Vagyis erősen inflációs hatású. Mégis: az érdekelt nagyvállalatok buzgón szorgalmazták ezt az exportot - amire egyébként az állam korábban kötelezte őket -, mert a felvevőpiac biztos volt, nem volt semmi problémájuk, és - ez a lényeg - a Nemzeti Bank a számlákat forintban mindig kifizette nekik. (folyt.)
1990. február 20., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Szovjet-magyar külkereskedelem - 1. folyt.
|
Ezt a kivérzést végre meg kellett állítani. Már csak azért is, mert a Nemzetközi Valutaalap többek között ehhez a feltételhez kötötte, hogy a hitelkeretét Magyarország számára megújítsa, amitől - mint tudjuk - a nyugati kölcsönök további beáramlása is függ.
A miniszter az adminisztratív beavatkozáshoz folyamodott január végén, aminek valószínű az volt az oka, hogy az év első két hetében ez az export egészen elképesztő méreteket öltött, tehát sürgősen kellett lépni.
- A jelek szerint ezek a szovjet exportra berendezkedett nagyüzemek most a fizetésképtelenség, a csőd veszélyével is szembe kell, hogy nézzenek. Miért?
- Azért, mert ezek a nagyvállalatok egymásnak is tartoznak óriási összegekkel, illetve más vállalatoknak is, ezzel egyidőben hatalmas összegeket követelnek másoktól. Tehát adósok és hitelezők egy időben. Ez a sorbanállás ismert tünemény. A magyar vállalatok - így a statisztikai jelentés - az év kezdetén több mint 120 milliárd forinttal tartoztak egymásnak, hosszú ideje hiába várva - azaz sorban állva - a követeléseik behajtására. Úgy is lehet mondani, hogy a magyar vállalatok fizetései nem sokkal jobbak, mint a KGST-n belüli fizetések. Itt a dzsungel törvénye uralkodik, a kényszer- hiteleztetés módszere, és ezt azért űzik, mert hátrányos következmények nélkül űzhetik.
És ez most nagyon megbosszulja magát - lásd a rubelexport korlátozása.
Egy példa: mind az Ikarus, mint a Csepel Autógyár érintett a rubelexport korlátozásában. Viszont az Ikarus óriási összegekkel tartozik a Csepel Autógyárnak, a Csepel Autógyár meg másoknak. Tehát itt egy fizetési láncreakció indul meg, illetve indulhat meg, ami csődbe döntheti a nagyvállalatok egész sorát. (folyt.)
1990. február 20., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Szovjet-magyar külkereskedelem - 2. folyt.
|
- Következő kérdésem talán nem kapcsolódik szorosan, de azért egy kicsit bizonyára mégis. A mai napon ismét leértékelték a forintot - idén már harmadszor. Minden alkalommal olyan 1-2 százalékkal, most 2 százalékos volt a devalváció mértéke. Ez azt jelenti, hogy a forint folyamatos, mondjuk kétheti leértékelésére kell berendezkednünk?
- Nem egészen. Mert a Nemzeti Bank a jelenlegi szabályok szerint a saját hatáskörében minden évben körülbelül 3 százalékos határig leértékelheti a forintot. Viszont ezt a keretet a Bank kimerítette ezekkel az apró lépésekkel mindjárt az év kezdetén. Tehát legközelebb már a kormánynak kell leértékelnie a forintot, mint ahogy decemberben 10 százalékos arányban megtette.
Más kérdés, hogy a választások után az új kormány mit tesz - mert várható, hogy a forintárfolyam sorsáról is új döntéseket fog hozni. A sorozatos apró leértékelések módszere mindenesetre kétélű, mert ezek az apró lépések egyenként nem tűnnek fel - tehát presztízsvesztgeséget mondjuk nem vonnak maguk után. Viszont ha ez folyamatossá válik, akkor éppen ez tűnik fel: hogy ezt a pénznemet állandóan, szinte folyamatosan leértékelik.
- Tehát legalábbis egyelőre elmondhatjuk: leértékeltük már az e hetit. Vadász János, köszönöm a válaszokat. +++
1990. február 20., kedd
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|