|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Tiltakozás a kampánycsend megsértése ellen
"Tudomásunkra jutott, hogy a miniszterelnök, Németh Miklós
beszédét a Magyar Televízió Elnökségének elnöke utasítására a
Televízió közvetíteni köteles. A jelenlévők ezt a kampánycsend
megsértésének tartják, és ezért tiltakoznak a beszéd közvetítése
ellen.
Budapest, 1990. február 26.
dr. Zétényi Zsolt
Bajcsy-Zsilinszky Társaság
Somorai László
Demisz
Deutsch Tamás
Fidesz
Dragon Pál
Független Kisgazdapárt
Lóránt Károly
Független Szociáldemokrata Párt
Pősze Lajos
MDF
Szeredi Pál
Magyar Néppárt
"
SZER, Magyar híradó:
Mi lesz a kommunistákkal és a volt kommunistákkal
"Magyarországon a levitézlett rendszer
egykori zászlóvivői vagy demokratikus kapitalistává avanzsáltak,
vagy pedig tüntetően, fenyegetően megmaradtak annak, akik voltak,
mintha csak az alkalomra várnának, hogy a világot visszazökkentsék
az általuk megszokott kerékvágásba. Az alkalom azonban késik, a
világ nem akar zökkenni, mert más világ ez már.
Talán ez a felismerés - no meg az egészséges önvédelmi ösztön -
vezérli azokat az érintetteket, akik most egyrészt maÍgsabb erkölcsi
szempontokra, másrészt pedig az államrezonra hivatkozva hírdetik a
megbocsátást.
"
|
|
|
|
|
|
|
Hogyan tovább a Csepel Autóban? - Szigetszentmiklósi
nézőpontból a járműipari ágazat (1. rész)
|
1990. február 12., hétfő - Számos régi feszültséget élezett
ki, sőt komoly gazdasági és már foglalkoztatási gondokat is okoz a
hazai járműipar vállalatai között a rubel elszámolású export január
18-i stopja. Az Ikarus értékesítési lehetőségének korlátozásából
származó fizetésképtelensége továbbgyűrűzve a Csepel Autón át a
Rábáig az egész járműipari vertikum működését veszélyezteti, egyben
megkérdőjelezi a gazdálkodás eddigi gyakorlatát - legalábbis így
látják ezt a három egymásra utalt vállalat egyikénél, a
szigetszentmiklósi Csepel Autógyárban, ahol Kosaras Csaba
vezérigazgató-helyettest kérdezte a témáról az MTI tudósítója. Való
igaz - mondta el a vállalati vezető -, hogy 400 millió forinttal
tartoznak a győri Rába gyárnak, s emiatt, amint ez a nyilvánosság
elé került, néhány napig nem kaptak motorokat és futóműveket
Győrből, s két napig állt a szerelősoruk. Azért nem tudnak a
győrieknek fizetni, mert legnagyobb vevőjük, az Ikarus - amely
gyártmányaik 85 százalékát értékesíti - tavaly november óta tartozik
a kiszállított alvázak árával, csaknem 1 milliárd forinttal. Az
iparágazat működése érdekében, a Csepel Autógyár kezdeményezésére
Győrből ismét érkeznek raktáron levő motorok Szigetszentmiklósra, a
termelés tehát - ha kisebb teljesítménnyel is - folyik. A hitelre
való finanszírozás és raktárra termelés azonban csakis átmeneti
lehet, hiszen nagyon is kérdéses, hogy az Ikarus mikor és hogyan
tudja kiegyenlíteni számláját, megkapja-e az egyedi engedélyt a
kiszállításra.
A Csepel Autógyár vezérigazgató-helyettese szerint újra kell gondolni a kormányzat által teremtett és most magára hagyott járműipari vertikum sorsát, és abban a Csepel Autógyár jövőjét. Magyarországon az autóbusz gyártást a KGST gyártásszakosítási programja alapján alakították ki, és a Szovjetunió igényeire alapozták. Az éves termelési mennyiségeket államközi szerződésekben határozták meg, amelyet negyedéves bontásban ütemterv szerint teljesítettek. Ebben a helyzetben a Csepel Autógyár mint az Ikarus egyik beszállítója működött, vállalati mozgástere, piaci kitekintése, amely esetleg a fejlesztéseket befolyásolhatta volna, nem volt, vagy nagyon szűken volt.
A kiszolgáltatott helyzet ellen a Csepel Autógyár vezetése néhány éve kezdetben tétova, majd egyre tudatosabb lépéseket tett és tesz. (folyt.köv.)
1990. február 11., vasárnap 14:08
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Hogyan tovább a Csepel Autóban? - Szigetszentmiklósi
nézőpontból a járműipari ágazat (2. rész)
|
Felismerte, hogy az alváz és a gépészeti főegységek - különösen azokban a fejlődő országokban, ahol a gépészettel nehezen tudnak megbirkózni, viszont a karosszéria-gyártásra képesek - stratégiai termékként szerpelhetnek. Így kezdte az elmúlt években a Csepel Autógyár kialakítani - az Ikarustól függetlenül értékesítési kapcsolatait.
Az önállósodási törekvés egyik sikeres példája az amerikai Cummins céggel kialakított közös fejlesztés és értékesítés, amely azonban arányait tekintve kicsi (5 százalék), és nem igazán változtat a Csepel Autógyár egypiaci jellegén. S a helyzetet bonyolítja, hogy az önálló piaci megjelenés szándéka nem kis érdekösszeütközést jelentett a Csepel Autó értékesítését uraló Ikarussal.
A korábban olajozottan működő értékesítési mechanizmus ellentmondásait élezte ki az 1988-as feldolgozóipari termelői árrendezés és a növekvő termelői infláció, amely torz árarányokat szült, ugyanis a szovjet piacon az Ikarus nem tudott valós befektetéseket tükröző árakat kialakítani. Árvita keletkezett a Csepel Autó és az Ikarus között is, amely tovább rontotta az autógyár pozícióit. S a kormány szocialistaexport-korlátozó intézkedései után került az Ikarus abba a lehetetlen piaci helyzetbe, hogy ez év január 31-én még mindig tartozott a tavaly kiszállított alvázak árával, ami a Csepel Autó másfél havi forgalmának felel meg.
A nehéz helyzetben lévő autógyár vezetői a jövőben változtatni, vagy legalábbis csökkenteni kívánják a Csepel Autó bedolgozó szerepét, kutatják az önálló tőkés piaci értékesítési lehetőségeket, és ha kell, felkészülnek a járműipari profil szélesítésére, esetleg mezőgazdasági, vagy lassújárművek kisszériás, esetleg egyedi jellegű gyártására. Az Ikarus budapesti és székesfehérvári vállalatainak részvénytársasággá válásától azt remélik, hogy a részvénytársaságok valódi autóbuszpiacon jelennek majd meg.
Természetesen ezeknek a terveknek a valóra válásához túl kell élni a jelenlegi helyzetet. A vezérigazgató-helyettesnek az a véleménye, hogy a Rába-Csepel Autó-Ikarus nagyüzem-hármas a kormány üzlete, így sorsukról is a kormánynak kell döntenie. A felszámolás pedig nem lehet cél, hiszen ha ezt az iparágat is lerombolják, halottaiból többet nem lehet feltámasztani. (MTI)
1990. február 11., vasárnap 14:09
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|