|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Tiltakozás a kampánycsend megsértése ellen
"Tudomásunkra jutott, hogy a miniszterelnök, Németh Miklós
beszédét a Magyar Televízió Elnökségének elnöke utasítására a
Televízió közvetíteni köteles. A jelenlévők ezt a kampánycsend
megsértésének tartják, és ezért tiltakoznak a beszéd közvetítése
ellen.
Budapest, 1990. február 26.
dr. Zétényi Zsolt
Bajcsy-Zsilinszky Társaság
Somorai László
Demisz
Deutsch Tamás
Fidesz
Dragon Pál
Független Kisgazdapárt
Lóránt Károly
Független Szociáldemokrata Párt
Pősze Lajos
MDF
Szeredi Pál
Magyar Néppárt
"
SZER, Magyar híradó:
Mi lesz a kommunistákkal és a volt kommunistákkal
"Magyarországon a levitézlett rendszer
egykori zászlóvivői vagy demokratikus kapitalistává avanzsáltak,
vagy pedig tüntetően, fenyegetően megmaradtak annak, akik voltak,
mintha csak az alkalomra várnának, hogy a világot visszazökkentsék
az általuk megszokott kerékvágásba. Az alkalom azonban késik, a
világ nem akar zökkenni, mert más világ ez már.
Talán ez a felismerés - no meg az egészséges önvédelmi ösztön -
vezérli azokat az érintetteket, akik most egyrészt maÍgsabb erkölcsi
szempontokra, másrészt pedig az államrezonra hivatkozva hírdetik a
megbocsátást.
"
|
|
|
|
|
|
|
Hogyan tovább a Csepel Autóban? - Szigetszentmiklósi
nézőpontból a járműipari ágazat (2. rész)
|
Felismerte, hogy az alváz és a gépészeti főegységek - különösen azokban a fejlődő országokban, ahol a gépészettel nehezen tudnak megbirkózni, viszont a karosszéria-gyártásra képesek - stratégiai termékként szerpelhetnek. Így kezdte az elmúlt években a Csepel Autógyár kialakítani - az Ikarustól függetlenül értékesítési kapcsolatait.
Az önállósodási törekvés egyik sikeres példája az amerikai Cummins céggel kialakított közös fejlesztés és értékesítés, amely azonban arányait tekintve kicsi (5 százalék), és nem igazán változtat a Csepel Autógyár egypiaci jellegén. S a helyzetet bonyolítja, hogy az önálló piaci megjelenés szándéka nem kis érdekösszeütközést jelentett a Csepel Autó értékesítését uraló Ikarussal.
A korábban olajozottan működő értékesítési mechanizmus ellentmondásait élezte ki az 1988-as feldolgozóipari termelői árrendezés és a növekvő termelői infláció, amely torz árarányokat szült, ugyanis a szovjet piacon az Ikarus nem tudott valós befektetéseket tükröző árakat kialakítani. Árvita keletkezett a Csepel Autó és az Ikarus között is, amely tovább rontotta az autógyár pozícióit. S a kormány szocialistaexport-korlátozó intézkedései után került az Ikarus abba a lehetetlen piaci helyzetbe, hogy ez év január 31-én még mindig tartozott a tavaly kiszállított alvázak árával, ami a Csepel Autó másfél havi forgalmának felel meg.
A nehéz helyzetben lévő autógyár vezetői a jövőben változtatni, vagy legalábbis csökkenteni kívánják a Csepel Autó bedolgozó szerepét, kutatják az önálló tőkés piaci értékesítési lehetőségeket, és ha kell, felkészülnek a járműipari profil szélesítésére, esetleg mezőgazdasági, vagy lassújárművek kisszériás, esetleg egyedi jellegű gyártására. Az Ikarus budapesti és székesfehérvári vállalatainak részvénytársasággá válásától azt remélik, hogy a részvénytársaságok valódi autóbuszpiacon jelennek majd meg.
Természetesen ezeknek a terveknek a valóra válásához túl kell élni a jelenlegi helyzetet. A vezérigazgató-helyettesnek az a véleménye, hogy a Rába-Csepel Autó-Ikarus nagyüzem-hármas a kormány üzlete, így sorsukról is a kormánynak kell döntenie. A felszámolás pedig nem lehet cél, hiszen ha ezt az iparágat is lerombolják, halottaiból többet nem lehet feltámasztani. (MTI)
1990. február 11., vasárnap 14:09
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|