 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Világhíradó:
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség értekezlete
"A Romániai
Magyar Demokrata Szövetség az erdélyi magyarok politikai
érdekvédelmi szerve, kétnapos értekezletet tartott
Sepsiszentgyörgyön, tekintettel egyes nyugtalanító fejleményekre
Romániában. Budapestről Ara Kovács Attila összefoglalja a
tanácskozásról érkezett híreket.
- Most hét végén ült össze Sepsiszentgyörgyön a Magyar Demokrata
Szövetség küldötteinek gyűlése. Az értekezletet egy, a múlt hét
közepén Bukarestben rendezett találkozó előzte meg, melyről elég
kevés értesülés áll rendelkezésre.
Annyi azonban máris kiszivárgott, hogy élénk ellentétek
mutatkoztak ott az úgynevezett erdélyi, valamint a bukaresti, tehát
központi szárny között. Míg ez utóbbiak elsősorban Domokos Géza
vezetésével, az Ion Iliescu elnök köré tömörülő, viszonylag
felvilágosult jelenlegi vezetőgárdával igyekeznek politikai
lépéseiket és programjaikat egyeztetni - a mai helyzetből kiinduló
súlyos kompromisszumok árán is -, addig az erdélyi szárny, Király
Károly vezetésével határozott és azonnali intézkedéseket követel a
nemzetiségiek érdekében. Sőt, minthogy magáénak mondhatja a romániai
magyarság többségének egyetértését, nemzetközi támogatást remél e
követelések megvalósításához.
"
|
|
|
|
|
|
 |
Reggeli hírek
|
London, 1990. február 25. (BBC, kora reggeli híradás) Mára
legalább 20 szovjet városban több százezren tömegtüntetésekre
készülnek, hogy sürgessék a poltikai reformokat. A hatóságok
továbbra is figyelmeztetnek, hogy erőszakos incidensek történhetnek.
Moszkvában lesz az egyik legnagyobb tömeggyűlés és erre készülve,
több ezer katonát vezényeltek a fővárosba, az ott lévők
megerősítésére. Orvosok is készenlétben állnak. Példátlan lépésként,
a moszkvai televízió közvetített egy orosz ortodox püspök felhívását
a moszkvaiakhoz, hogy tartsák tiszteletben a vasárnapot mint
ünnepnapot és maradjanak otthon. Ugyanakkor a kommunista párt
politikai bizottságának egyik vezető tagja, Jevgenyíj Primakov, azt
hangoztatta, hogy Gorbacsovnak teljese elnöki jogkört kell adni,
hogy felléphessen a nemzetiségek közötti összetűzések ellen és
megbirkózhasson a gazdsaági bajokkal és a növekvő bűnözéssel.
Hamarosan közzéteszik a hivatalos eredményét annak a parlamenti
választásnak, melyre tegnap került sor Litvániában. A balti
köztársaságban tartották az első többpártreszenrű választásokat a
Szovjetunióban 1917 óta. A szajudisz nemzeti mozgalom, mely a
Szovjetuniótól való függetlenség mellett szállt síkra, a maga
felmérése alapján azt mondja, hogy az új parlamentben biztos
többségre számít. Ha ez az előrejelzés beválik, most először fordul
majd elő, hogy egy szovjet köztársaásg nem kommunista törvényhozást
választott meg. A választás másik főszereplője bizonyára a helyi
kommunista párt, mely decemberben megszakítota kapcsolatait
Moszkvával, azza a nyilvánvaló céllal, hogy javítsa választási
esélyeit. A választáson a szavazásra jogosultaknak 75 százalaéka
vett részt. Litvániából tudósító munkatársunk azt mondja, hogy
eltekintve a Moszkvához hű kis kommunista csoporttól, minden jelölt
egyetértett abban, a központi kérdés az, hogy Litvániának vissza
kell adni függetlenségét, melyet 1940-ben vesztett el. A Litván
választásokon kívül a 15 szovjet köztársaságban másutt is
választásokra kerül sor az elkövetkező hetekben. Ma tatanak
válaztásokat Moldavában, Tadzsikisztánban és Kirgíziában is.
Tudósítónk szerint a figyelem ismét arra összpontosul, hogy egyéb
poltikai mozgalmak milyen mértékben lépnek fel a kommunista prát
vezető szerepével szemben. (folyt.)a
1990. február 25., vasárnap
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|