 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MSZP Országos Egyeztető Bizottság ülése - közlemény (1. rész)
"Az Országos Egyeztető Bizottság a kongresszustól feladatul
kapta, hogy vizsgálja felül az MSZMP 1989. október 7-én érvényes
testületi döntéseit; mindazokat, amelyek összeegyeztethetetlenek a
Magyar Szocialista Párt Alapszabályával, helyezze hatályon kívül.
(Alapszabály XI. fejezet 48. szakasz 2. pont.) A kongresszusi
állásfoglalás 376 érvényben levő MSZMP határozatot érint. Ezeket a
Központi Bizottság, a Politikai Bizottság, az Elnökség, illetve a
Politikai Intéző Bizottság, valamint az MSZMP KB Titkársága hozta."
SZER, Választási híradó:
Esélyek a választások előtt
"A közvéleménykutatások adatai
ismeretében feltűnő, hogy azok a pártok a listavezetők, amelyek a
leghamarabb léptek programmal a nyilvánosság elé - a Szabad
Demokraták Szövetsége, a Magyar Demokrata Fórum és a Független
Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt.
Mindhárom párt markánsan nyilatkozott meg az elmúlt egy-két
esztendő legfontosabb politikai kérdéseiben, gondoskodott arról,
hogy programja eljusson a potenciális választóihoz. Ezzel nem
feltétlenül mondunk kritikát a többi pártról, csak azt
hangsúlyozzuk, hogy milyen előnnyel jár az, ha egy pártprogram köré
szerveződik.
"
|
|
|
|
|
|
 |
Japán bankár küldöttség Magyarországon (1. rész)
|
1990. november 16., péntek - A legnagyobb japán bankok
képviselőiből álló küldöttség folytatott tárgyalásokat pénteken
Magyarországon. A küldöttséget Sadaaki Hirasawa volt japán
pénzügyminiszter helyettes vezette. A japán bankárok a Nemzetközi
Gazdasági Kapcsolatok Minisztérium, a Magyar Nemzeti Bank és a
Pénzügyminiszérium szakembereivel folytattak megbeszéléseket.
Hárshegyi Frigyes a Magyar Nemzeti Bank elnökhelyettese az
MTI-nek elmondta: a japán bankárok elsősorban azért jöttek
Magyarországra, hogy tájékozódjanak az ország gazdasági helyzetéről,
átfogó képet kapjanak a kormány elképzeléseiről. Magyarország
számára igen fontos a kapcsolatok fejlesztése a japán kormánnyal és
a magán pénzügyi befektetőkkel. Igen fejlettek a magyar-japán
pénzügyi kapcsolatok, a szigetország jelentős részt vállal a magyar
gazdaság külső finanszírozásában. Lényeges az ország jövője
szempontjából, hogy ezek a kapcsolatok tovább fejlődjenek. Jövőre a
meglévő adósságállomány finanszírozására Magyarországnak mintegy
2,2-2,3 milliárd dollár összegü külső forrásra van szüksége. Ez az
MNB számításai szerint fele részben a Nemzetközi Valutalap, a
Világbank, a Közös Piac, a Japán Export-Import Bank által nyújtandó
kölcsönökből teremthető elő. A hitelek másik feléhez az ország
kötvénykibocsájtással kíván hozzájutni. Ezeket a kötvényeket -
hasonlóan az idei esztendőhöz - az MNB Nyugat-Európában és Japánban
kívánja kibocsátani.
Más a helyzet a jövőre várható folyófizetésimérleg-hiány
finanszírozásával. Egyes számítások szerint a deficit elérheti az
1-1,5 milliárd dollárt. Az ehhez szükséges külső források
biztosítása azonban már komoly fejtörést okoz a Magyar Nemzeti
Banknak. Az elkövetkezőkben fog kiderülni, hogy a deficit mekkora
hányadára lehet találni külső forrásokat, s ebben nagy szerepet
játszik az is, hogyan végződnek az IMF-fel folyó tárgyalások.
Mindenesetre lényeges, hogy a japán pénzintézetek is segítséget
nyújtsanak a külső források előteremtésében.
Hárshegyi Frigyes megjegyezte, hogy jelenleg még meglehetősen
sok a bizonytalansági tényező. Lehet, hogy túlzottnak bizonyul a
tervezett deficit. Előfordulhat, hogy a magyar gazdaság az idei
esztendőhöz hasonlóan jövőre is nagyrészt kompenzálni tudja a
kedvezőtlen hatásokat. (folyt. köv.)
1990. november 16., péntek 14:38
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|