Rendszerváltás és az MTI

	Európai közvéleménykutatás
-------------------------- München, 1990. február 19. (SZER, Magyar híradó) - A Libération című francia lap kezdeményezésére nemzetközi közvéleménykutatás folyt Francia-, Olasz- és Spanyolországban, Angliában és a Német Szövetségi Köztársaságban, továbbá Lengyelországban, Magyarországon, valamint a Szovjetunióban - Moszkvában és környékén. A felmérés célja az volt, hogy kiderítse, miként vélekednek az érintett államok polgárai a kelet-európai demokratikus átalakulásokról. Valamennyi országban ugyanazokat a kérdéseket tették fel, és az eredményeket ma hozták nyilvánosságra 11 tekintélyes napi-, illetve hetilap hasápjain. A felmérés adatait is megvitatja a párizsi Sorbonne egyetemen holnap kezdődő ankét, amely a szociáldemokrácia esélyeit kutatja Kelet-Európában. A vitában részt vesz Petrasovits Anna, az MSZDP elnöke és Kis János, az SZDSZ ügyvivője. A magyarországi felmérést a Medián Független Közvéleménykutató Kft. végezte el. A közvéleménykutatás eredményeiről hallgassák meg Kasza László kommentárját: Mindjárt az első kérdésre adott válaszok ellentmondásosnak tűnnek. Míg egyrészt sehol nem hisznek a visszarendeződés lehetőségében, addig a 8 ország közül csak Olaszországban gondolja a megkérdezettek több mint fele, hogy Európa békés jövő elé néz. A lengyelek a legborulátóbbak: 19 százalékuk attól tart, hogy a reformmozgalmak még háborút is provokálhatnak. Nálunk ez az arányszám 15 százalék, és ezzel pesszimizmusban mindjárt a lengyelek után következünk. Összehasonlítás: az optimista olaszoknak csak 3 százaléka tart a reformfolyamatok rossz kimenetelétől. (folyt.) 1990. február 19., hétfő
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	- Európai közvéleménykutatás - 1. folyt.
Mindez azt mutatja, hogy a kommunizmus felszámolásából a legtöbben nem következtetnek valamennyi probléma megoldására. Különösen a lengyelek nem, akik a német újraegyesítés következményeitől a legjobban félnek, 64 százalékuk negatív, vagy nagyon negatív következményekkel számol. Feltűnik, hogy a német újraegyesítéssel szemben hagyományosan tartózkodó franciák és angolok legnagyobb többsége most pozitívan nyilatkozott. Óvatosabb, de többségében még mindig pozitív a szovjet visszhang. Mint mondtam, abban szinte senki nem hisz, hogy a kommunista rendszerek régi formájukra visszarendeződhetnek, de azt többen gondolják, hogy egyfajta reformkommunizmus alakul ki Európa keleti felében. Ezt a nézetet legkevésbé a magyarok osztják - 11 százalék -, míg a Szovjetunióban a megkérdezettek 41 százaléka ezt tartja a legvalószínűbb megoldásnak. Hangsúlyozom: nem legkívánatosabbnak, hanem legvalószínűbbnek. Mi magyarok még a folyamatok megítélésének kérdésében - mint hallottuk - a legpesszimistábbak közé tartoztunk, itt hirtelen derűlátásban megyünk át, nálunk gondolják a legtöbben, hogy fokozatosan teljesen búcsút veszünk mindentől, aminek valami köze van a kommunizmushoz. Az viszont megint csak meglepő, hogy ennek mennyire nem örülnének Magyarországon. A megkérdezettek 15 százaléka úgy gondolja, hogy a kommunizmus pozitív fogalom. A lengyeleknél csak 3 százalék osztja ezt a nézetet, a Szovjetunióban viszont 38. Az olasz 20 százalék nem meglepő - tekintettel az ottani kommunista pártra és hagyományaira -, de az valószínűleg az angol választók titka marad, hogy 18 százalékuk miért tartja pozitív fogalomnak a kommunizmust, amelyre választáskor 1 százalék sem adja a szavazatát. (folyt.) 1990. február 19., hétfő
Vissza »

	- Európai közvéleménykutatás - 2. folyt.
Leginkább a lengyelek gondolják - 49 százalék -, hogy a Nyugat mindenekelőtt kölcsönökkel tudja támogatni a kelet-európai demokratizálódást. Elsőrban az oroszok gondolják, hogy nekik erre nincsen szükségük - 33 százalék -, míg a magyarok a kettő között, középen helyezkednek el. Ugyanakkor a magyarok tartják a legfontosabbnak, hogy a politikai pluralizmus kialakításában kapjanak nyugati tanácsot. Lengyelek, oroszok úgy gondolják, hogy nekik erre kevésbé van szükségük. Viszont mindenütt fontosnak tartják a nyugati vállalatok tőkebefektetését, és méginkább egy összeurópai Közös Piac kialakítását. De ez a közösség ne a klasszikus kapitalizmus eszméit vallja magáénak - szól az általános üzenet. Ez persze nem meglepő, mert hiszen ilyen rendszer manapság már nincs. Szociális biztonságot nyújtó piacgazdaság mellett voksol a legtöbb megkérdezett. Ezen belül a szociáldemokrácia eszményét részesítik előnyben a legtöbben minden más politikai irányzattal szemben. Legjobb véleménye a magyaroknak van a szociáldemokráciáról: 70 százalék tartja a jövő eszmei irányzatának, majd 60 százalékkal a lengyelek következnek, míg a nyugatnémetek 54-gyel óvatosabbak. Viszont érdekes, hogy amikor témákra lebontva a szociáldemokraták, illetve a konzervatív liberális kormányok sikere után érdeklődnek a közvéleménykutatók, akkor meglehetősen kiegyensúlyozott a kép. Míg egyértelműen szociáldemokraták kapnak kedvezőbb megítélést szociálpolitikai téren, éppen olyan egységes a vélemény, hogy a gazdaságpolitikában a konzervatív liberálisok voltak erdményesek. Mindent egybevetve megállapíthatjuk: 1.) A kommunizmus, mint politikai és ideológiai eszmerendszer éppen úgy halott a megkérdezettek döntő többsége szerint, mint gazdasági vagy társadalmi alternatíva. (folyt.) 1990. február 19., hétfő
Vissza »

	- Európai közvéleménykutatás - 3. folyt.
3.) A nézetek választóvonala nem Kelet és Nyugat között húzódik meg, hanem történelmi hagyományoknak, tapasztalatoknak megfelelően országonként különbözik. +++ 1990. február 19., hétfő
Vissza »