|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MSZP Országos Egyeztető Bizottság ülése - közlemény (1. rész)
"Az Országos Egyeztető Bizottság a kongresszustól feladatul
kapta, hogy vizsgálja felül az MSZMP 1989. október 7-én érvényes
testületi döntéseit; mindazokat, amelyek összeegyeztethetetlenek a
Magyar Szocialista Párt Alapszabályával, helyezze hatályon kívül.
(Alapszabály XI. fejezet 48. szakasz 2. pont.) A kongresszusi
állásfoglalás 376 érvényben levő MSZMP határozatot érint. Ezeket a
Központi Bizottság, a Politikai Bizottság, az Elnökség, illetve a
Politikai Intéző Bizottság, valamint az MSZMP KB Titkársága hozta."
SZER, Választási híradó:
Esélyek a választások előtt
"A közvéleménykutatások adatai
ismeretében feltűnő, hogy azok a pártok a listavezetők, amelyek a
leghamarabb léptek programmal a nyilvánosság elé - a Szabad
Demokraták Szövetsége, a Magyar Demokrata Fórum és a Független
Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt.
Mindhárom párt markánsan nyilatkozott meg az elmúlt egy-két
esztendő legfontosabb politikai kérdéseiben, gondoskodott arról,
hogy programja eljusson a potenciális választóihoz. Ezzel nem
feltétlenül mondunk kritikát a többi pártról, csak azt
hangsúlyozzuk, hogy milyen előnnyel jár az, ha egy pártprogram köré
szerveződik.
"
|
|
|
|
|
|
|
Magyarország-Vatikán: új szakasz kezdődik 1.
|
Róma, 1990. február 07. szerda (MTI-Panoráma) - Agostino
Casaroli bíboros, a vatikáni egyházkormányzat vezetője novemberben
ünnepelte 75. születésnapját. Minden megemlékezés és méltatás
kiemelte akkor: most érik be igazán a vatikáni ,,keleti politika,,,
amit ő kezdett el 1964-ben a magyar kormánnyal kötött részleges
megállapodással. Gorbacsov vatikáni látogatása volt a csúcsa e
politikának, amely arra irányult, hogy a katolikus egyház jobb
működési feltételekhez jusson a kommunista kormányzatok alatt.
Az egyházközpont apró kompromisszumokat kötött az ateista ideológiai alapon álló, keményen vallásellenes rendszerekkel, párbeszédet építve türelemmel, kis lépésekkel. Megegyezett püspökök kinevezésében, a papi szemináriumok működési feltételeiben, a hitoktatás dolgában. Gyakran hosszas alkudozásba került mindez, és eredménytelen volt a fáradozás. A kommunista kormányzat elérte e párbeszéd révén, hogy kijelenthette: ,,az állam és egyház viszonya rendezett,,, Ám mindenki tudta: egyenlőtlen felek viszonya volt ez.
A kelet-európai földindulás gyökeresen új helyzetet teremtett most ebben is. A Vatikán nem tétlen szemlélője volt e folyamatnak, hanem - elsősorban Lengyelországban - cselekvő részese és alakítója. A vatikáni bronzkapu mögött éberen figyelték és pontosan érzékelték a helyzet változását. Tudják: nem apró engedményeket kell már kialkudni, hanem a születő demokratikus jogállamban törvényes biztosítékokkal szabályozni az egyház jogállását, működési feltételeit, a vallásos emberek hitbeli szabadságát.
Ez alapvetően más, mint az előző 25 év politikája, noha annak is megvolt a maga jelentősége és érdeme. A legjobban tudja ezt maga Casaroli bíboros, a folyamat elindítója. ,,Folytattunk párbeszédet eddig is. Nem hiányzott az egyetértés sok téren. Mostantól azonban, azt hiszem, ez elmélyülhet és nagyobb eredményeket hozhat. Remélem, új korszak kezdődik a magyar-vatikáni kapcsolatokban,, - mondta elindulása előtt az MTI-nek.
A Szentszék és a Magyar Köztársaság kapcsolatainak helyreállítása elől az Országgyűlésben minap meghozott lelkiismereti és vallásszabadsági törvény elfogadása hárította el az utolsó akadályt. Ez az a jogi garancia, amely egyenrangú felekké változtatja az egyházat és az államot, és amely alapvető emberi demokratikus jogként szavatolja a hívők vallásszabadságát. Ez ugyanis korántsem abból áll, hogy a templomok nyitva vannak, és aki akar, vasárnap mehet misére. Többnek kell lennie - amint ezt II. János Pál pápa több ízben is kifejtette. Mindenfajta hátrányos megkülönböztetés nélküli emberi jognak. (folyt.)
1990. február 7., szerda 16:40
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Magyarország-Vatikán: új szakasz kezdődik - 2.
|
A hitoktatásban való részvétel, a katolikus (vagy református) iskolába járás, általában a vallásosság nem lehet semmiféle szempontból hátrányos megkülönböztetés forrása. Az egyháznak pedig magának kell döntenie saját dolgaiban, például arról, kit neveznek ki vezető tisztségekbe, az állam mindenfajta gyámkodása és beleszólása, ellenőrzése nélkül. A ,,főkegyúri jogokról,, való lemondás a demokratikus jogállam egyik feltétele és ismérve.
Az sem véletlen, hogy - Lengyelország, a pápa szülőhazája után - először Magyarországgal történik meg először a diplomáciai kapcsolatok helyreállítása. Szinte jelképes ez, hiszen a ,,kis lépések politikáját,, is Budapesten kezdte el annak idején Casaroli. Jelképes, de nem véletlen. A jogállamiság kialakítása, az a törvényes biztosíték, amiről szóltunk, ugyanis Magyarországon született meg a legelőször. A törvény az utolsó pillanatig alakult, és félő volt, hogy a választások előtt végóráit élő, agyonterhelt parlamentben nem jut rá kellő idő. A szöveg végső formáját a vatikáni szakértők tanácsai is befolyásolták - értesülhetett e sorok írója vatikáni hivatali köröktől.
Történelmi korszakot zár le a diplomáciai kapcsolatfelvétel, egyben újabb korszakot nyit. Ebben a korszakban a demokratikus jogállam kiépítése és megszilárdítása a feladat. Az egyházak, köztük a katolikus egyház ebben szerepet játszhatnak, s mint Casaroli nyilatkozata sugallja, meg is van a szándéka erre.
Természetesen nem úgy, hogy pártot alapít. ,,Az egyház nem vesz részt közvetlenül a politikában, nem ez a hivatása,, - mondja a bíboros. Amit az egyház hivatásának érez, az a lelkek és tudatok formálása. ,,A demokrácia nemcsak politikai kérdés, hanem értékek összessége és morális-etikai tartalommal is kell bírjon,, - mutat rá Casaroli. Az egyén tisztelete, az egyenlőség, a szociális gondoskodás elve - csupa olyan érték és elv, amelyek érvényesülése az állami intézményeken múlik, ugyanakkor erkölcsi-tudati nevelőmunkát is igényel. Az egyház a társadalom erkölcsi szintjének emelésével a demokráciát erősíti és építi a maga módján.
S a bíboros fél szóval utal még a pénteken aláírandó, kapcsolatfelvételt rögzítő nyilatkozat egy másik mozzanatára is. Az intézményesült és szentesített kapcsolatok lehetővé teszik, hogy az állam és az egyház tisztázza és megbeszélje közös dolgait, és rögzítse ezt egyfajta konkordátumban. Korábban ezt a konkordátumot a kapcsolatfelvétel egyik feltételeként kezelték. A Vatikán azonban rugalmasan változtatott álláspontján: most már ezt a Budapesten székelő pápai nuncius tárgyalja meg, és készíti elő. (folyt.)
1990. február 7., szerda 16:46
|
Vissza »
|
|
Magyar-vatikáni 3.
|
Akad kényes mozzanat is e látogatás kapcsán. Sokan számon kérik a Szentszéken itt a kapcsolatok felvételekor Mindszenty ügyét: olyanok, akik máig nem tudták elfogadni, hogy a pápa 1976-ban üresnek nyilvánította az esztergomi érseki széket, megfosztva Mindszentyt tisztségétől, s ezzel kicsit mártírglóriájától is. Casaroli ezért köti össze a diplomáciai kapcsolatfelvételt Esztergomban a Mindszenty-tér avatásával és a megemlékező istentisztelettel.
A magyarországi látogatást hamarosan csehszlovákiai követi, mert helyreállnak a csehszlovák-vatikáni kapcsolatok is. II. János Pál a kelet-európai változásokat az egyház diadalának tekinti legutóbbi beszéde szerint. Casarolinak pedig többen azt mondták: most megkoronázza életművét (hiszen életkora folytán vissza kell hamarosan vonulnia). ,,Igen, legalább szépen fejezem be pályafutásomat,, - válaszolta. Azzal a tudattal teheti, hogy maradandó művet hagyott, és sikerült befejeznie. +++
Magyar Péter (Róma), MTI-Panoráma
1990. február 7., szerda 16:49
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|