|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MSZP Országos Egyeztető Bizottság ülése - közlemény (1. rész)
"Az Országos Egyeztető Bizottság a kongresszustól feladatul
kapta, hogy vizsgálja felül az MSZMP 1989. október 7-én érvényes
testületi döntéseit; mindazokat, amelyek összeegyeztethetetlenek a
Magyar Szocialista Párt Alapszabályával, helyezze hatályon kívül.
(Alapszabály XI. fejezet 48. szakasz 2. pont.) A kongresszusi
állásfoglalás 376 érvényben levő MSZMP határozatot érint. Ezeket a
Központi Bizottság, a Politikai Bizottság, az Elnökség, illetve a
Politikai Intéző Bizottság, valamint az MSZMP KB Titkársága hozta."
SZER, Választási híradó:
Esélyek a választások előtt
"A közvéleménykutatások adatai
ismeretében feltűnő, hogy azok a pártok a listavezetők, amelyek a
leghamarabb léptek programmal a nyilvánosság elé - a Szabad
Demokraták Szövetsége, a Magyar Demokrata Fórum és a Független
Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt.
Mindhárom párt markánsan nyilatkozott meg az elmúlt egy-két
esztendő legfontosabb politikai kérdéseiben, gondoskodott arról,
hogy programja eljusson a potenciális választóihoz. Ezzel nem
feltétlenül mondunk kritikát a többi pártról, csak azt
hangsúlyozzuk, hogy milyen előnnyel jár az, ha egy pártprogram köré
szerveződik.
"
|
|
|
|
|
|
|
Magyarország-Vatikán: új szakasz kezdődik 1.
|
Róma, 1990. február 07. szerda (MTI-Panoráma) - Agostino
Casaroli bíboros, a vatikáni egyházkormányzat vezetője novemberben
ünnepelte 75. születésnapját. Minden megemlékezés és méltatás
kiemelte akkor: most érik be igazán a vatikáni ,,keleti politika,,,
amit ő kezdett el 1964-ben a magyar kormánnyal kötött részleges
megállapodással. Gorbacsov vatikáni látogatása volt a csúcsa e
politikának, amely arra irányult, hogy a katolikus egyház jobb
működési feltételekhez jusson a kommunista kormányzatok alatt.
Az egyházközpont apró kompromisszumokat kötött az ateista ideológiai alapon álló, keményen vallásellenes rendszerekkel, párbeszédet építve türelemmel, kis lépésekkel. Megegyezett püspökök kinevezésében, a papi szemináriumok működési feltételeiben, a hitoktatás dolgában. Gyakran hosszas alkudozásba került mindez, és eredménytelen volt a fáradozás. A kommunista kormányzat elérte e párbeszéd révén, hogy kijelenthette: ,,az állam és egyház viszonya rendezett,,, Ám mindenki tudta: egyenlőtlen felek viszonya volt ez.
A kelet-európai földindulás gyökeresen új helyzetet teremtett most ebben is. A Vatikán nem tétlen szemlélője volt e folyamatnak, hanem - elsősorban Lengyelországban - cselekvő részese és alakítója. A vatikáni bronzkapu mögött éberen figyelték és pontosan érzékelték a helyzet változását. Tudják: nem apró engedményeket kell már kialkudni, hanem a születő demokratikus jogállamban törvényes biztosítékokkal szabályozni az egyház jogállását, működési feltételeit, a vallásos emberek hitbeli szabadságát.
Ez alapvetően más, mint az előző 25 év politikája, noha annak is megvolt a maga jelentősége és érdeme. A legjobban tudja ezt maga Casaroli bíboros, a folyamat elindítója. ,,Folytattunk párbeszédet eddig is. Nem hiányzott az egyetértés sok téren. Mostantól azonban, azt hiszem, ez elmélyülhet és nagyobb eredményeket hozhat. Remélem, új korszak kezdődik a magyar-vatikáni kapcsolatokban,, - mondta elindulása előtt az MTI-nek.
A Szentszék és a Magyar Köztársaság kapcsolatainak helyreállítása elől az Országgyűlésben minap meghozott lelkiismereti és vallásszabadsági törvény elfogadása hárította el az utolsó akadályt. Ez az a jogi garancia, amely egyenrangú felekké változtatja az egyházat és az államot, és amely alapvető emberi demokratikus jogként szavatolja a hívők vallásszabadságát. Ez ugyanis korántsem abból áll, hogy a templomok nyitva vannak, és aki akar, vasárnap mehet misére. Többnek kell lennie - amint ezt II. János Pál pápa több ízben is kifejtette. Mindenfajta hátrányos megkülönböztetés nélküli emberi jognak. (folyt.)
1990. február 7., szerda 16:40
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|