|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MSZP Országos Egyeztető Bizottság ülése - közlemény (1. rész)
"Az Országos Egyeztető Bizottság a kongresszustól feladatul
kapta, hogy vizsgálja felül az MSZMP 1989. október 7-én érvényes
testületi döntéseit; mindazokat, amelyek összeegyeztethetetlenek a
Magyar Szocialista Párt Alapszabályával, helyezze hatályon kívül.
(Alapszabály XI. fejezet 48. szakasz 2. pont.) A kongresszusi
állásfoglalás 376 érvényben levő MSZMP határozatot érint. Ezeket a
Központi Bizottság, a Politikai Bizottság, az Elnökség, illetve a
Politikai Intéző Bizottság, valamint az MSZMP KB Titkársága hozta."
SZER, Választási híradó:
Esélyek a választások előtt
"A közvéleménykutatások adatai
ismeretében feltűnő, hogy azok a pártok a listavezetők, amelyek a
leghamarabb léptek programmal a nyilvánosság elé - a Szabad
Demokraták Szövetsége, a Magyar Demokrata Fórum és a Független
Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt.
Mindhárom párt markánsan nyilatkozott meg az elmúlt egy-két
esztendő legfontosabb politikai kérdéseiben, gondoskodott arról,
hogy programja eljusson a potenciális választóihoz. Ezzel nem
feltétlenül mondunk kritikát a többi pártról, csak azt
hangsúlyozzuk, hogy milyen előnnyel jár az, ha egy pártprogram köré
szerveződik.
"
|
|
|
|
|
|
|
Agostino Casaroli életrajza
|
1990. február 6., kedd - Agostino Casaroli bíboros
államtitkár, a vatikáni Egyházi Közügyek Tanácsának elnöke 1914-ben
született Castel San Giovanniban. A harmincas években kánonjogott
tanult a Laterán-egyetemen, majd a Pápai Egyházi Akadémián folytatta
tanulmányait. 1937. május 27-én szentelték pappá; 1940-től áll a
vatikáni kúria szolgálatában. 1958-tól 1961-ig a vatikáni Egyházi
Közügyek Tanácsának titkára volt. Ebben a minőségében a pápa
személyes megbízottjaként tartotta a kapcsolatot a szocialista
országokban tevékenykedő katolikus egyházakkal. 1967-ben érsekké
nevezték ki, 1969-től helyettes államtitkár volt. 1970-ben II. János
Pál pápa bíborosi rangra emelte és a vatikáni államtitkárság és az
Egyházi Közügyek Tanácsának vezetésével bízta meg.
A bíboros a Vatikán ,,keleti politikájának,, kezdeményezője és egyik legfontosabb megvalósítója. Tevékenysége nagy jelentőségű a Szentszék és a kelet-európai országok kapcsolatainak viszonylagos normalizálásában és a térség katolikus egyházai működési feltételeinek javításában. Casaroli bíboros a Szentszék megbízottjaként részt vett a helsinki konferencián, és a pápa megbízásából ő írta alá a záródokumentumot. Azóta is nagy figyelmet fordít az európai együttműködési folyamatra, amelynek konferenciáin a vatikáni küldöttségek rendszeresen részt vesznek és konstruktív szerepet játszanak. Vezetésével szélesedtek ki a Vatikán és az ENSZ kapcsolatai.
Hazánk és a Vatikán kapcsolatainak alakulásában Casaroli bíboros különleges szerepet töltött be. Részese volt az 1963-ban megindult tárgyalásoknak, és 1964. szeptember 15-én a szentszék képviseletében ő írta alá a magyar-vatikáni részleges megállapodást. Azóta többször járt Magyarországon, legutóbb 1980-ban a Szent Gellért ünnepségek alkalmából. Jól ismeri a magyarországi viszonyokat, s a magyra állam és a katolikus egyház kapcsolatait.
A bíboros kiemelkedő nemzetközi megbecsülésnek örvend; nagy műveltségű, széles látókörő politikus. Magyarországhoz szívélyes viszony főzi. Az utóbbi években többször is kifejezésre juttatta nagyrabecsülését országunk, a magyar kül- és belpolitika iránt. (MTI)
1990. február 6., kedd 17:12
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|