 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MSZP Országos Egyeztető Bizottság ülése - közlemény (1. rész)
"Az Országos Egyeztető Bizottság a kongresszustól feladatul
kapta, hogy vizsgálja felül az MSZMP 1989. október 7-én érvényes
testületi döntéseit; mindazokat, amelyek összeegyeztethetetlenek a
Magyar Szocialista Párt Alapszabályával, helyezze hatályon kívül.
(Alapszabály XI. fejezet 48. szakasz 2. pont.) A kongresszusi
állásfoglalás 376 érvényben levő MSZMP határozatot érint. Ezeket a
Központi Bizottság, a Politikai Bizottság, az Elnökség, illetve a
Politikai Intéző Bizottság, valamint az MSZMP KB Titkársága hozta."
SZER, Választási híradó:
Esélyek a választások előtt
"A közvéleménykutatások adatai
ismeretében feltűnő, hogy azok a pártok a listavezetők, amelyek a
leghamarabb léptek programmal a nyilvánosság elé - a Szabad
Demokraták Szövetsége, a Magyar Demokrata Fórum és a Független
Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt.
Mindhárom párt markánsan nyilatkozott meg az elmúlt egy-két
esztendő legfontosabb politikai kérdéseiben, gondoskodott arról,
hogy programja eljusson a potenciális választóihoz. Ezzel nem
feltétlenül mondunk kritikát a többi pártról, csak azt
hangsúlyozzuk, hogy milyen előnnyel jár az, ha egy pártprogram köré
szerveződik.
"
|
|
|
|
|
|
 |
A független képviselők csoportjának ülése (2. rész)
|
A független képviselők csoportja az ülésen tájékozódott az MSZMP
Központi Bizottságának az alkotmány koncepciójával kapcsolatos
állásfoglalásáról is. Fejti György szóbeli előterjesztését követően
a képviselők számos kérdést intéztek a Központi Bizottság
titkárához, s többen véleményt is mondtak a tervezetről. Varga Imre
(országos lista) üdvözölte, hogy az MSZMP felülvizsgálta téves
gyakorlatát, s lehetőséget kínál a hatalom gyakorlásának
megosztására. Emlékeztetett arra, hogy volt olyan időszak az elmúlt
négy évtizedben, amikor a bíróságok a politikai gyilkosságok
eszközévé váltak. Ezért kiemelkedő jelentősége van annak, hogy az
alkotmány garantálja a bíróságok függetlenségét. Nehezményezte, hogy
a koncepció nem foglalkozik a rendőrséggel és a honvédséggel,
véleménye szerint ezek a szervezetek nem függhetnek egyetlen párttól
sem, mert ez ellentétes lenne a demokrácia alapelveivel.
Indítványozta, hogy a nemzetiségek és a vallások képviselői kapjanak
vétójogot a Parlamentben. Avar István (Budapest) a koncepcióban
rögzített államformával, a népköztársasággal kapcsolatban
megjegyezte: az elmúlt 40 évben számtalanszor hivatkoztak arra, hogy
a nép nevében cselekszenek, amikor súlyos visszaéléseket,
törvénysértéseket követtek el. Ezért szerinte a társadalom többsége
számára megnyugtatóbb lenne a köztársaság elnevezés. Benjámin Judit
(Budapest) rámutatott: a rend érdekében kívánatos sürgetni az
alkotmány törvényerőre emelését. Séra János (Komárom megye)
ellenezte a vétójog bevezetését, mint mondotta: a népszuverenitást
megtestesítő Parlamentet nem korlátozhatja egyetlen szervezet sem.
Velkey László (Borsod-Abaúj-Zemplén megye) szorgalmazta, hogy az
alkotmány-koncepcióban markánsabb megfogalmazást kapjanak az
állampolgári kötelességek.
A képviselői észrevételekre adott válaszában Fejti György
kiemelte: a félelem nélküli életet, mint a demokrácia egyik alapvető
jellemzőjét, a párt is fontosnak tartja. Kívánatos lenne, ha az
alkotmányozás folyamata a közmegegyezést segítené elő, annál is
inkább, mert a pártnak a monolitikus hatalmi struktúra folyamatos
lebontása a célja. A honvédség államjogi szerepének tisztázása
elodázhatatlan kérdés, ugyanakkor - mutatott rá - a közvetlen
pártirányítás a hadseregnél megszűnt, s ennek nem mond ellent az,
hogy a tiszti állomány tagjainak 75 százaléka kommunista.
(folyt.köv.)
1989. február 27., hétfő 15:10
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|