|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MSZP Országos Egyeztető Bizottság ülése - közlemény (1. rész)
"Az Országos Egyeztető Bizottság a kongresszustól feladatul
kapta, hogy vizsgálja felül az MSZMP 1989. október 7-én érvényes
testületi döntéseit; mindazokat, amelyek összeegyeztethetetlenek a
Magyar Szocialista Párt Alapszabályával, helyezze hatályon kívül.
(Alapszabály XI. fejezet 48. szakasz 2. pont.) A kongresszusi
állásfoglalás 376 érvényben levő MSZMP határozatot érint. Ezeket a
Központi Bizottság, a Politikai Bizottság, az Elnökség, illetve a
Politikai Intéző Bizottság, valamint az MSZMP KB Titkársága hozta."
SZER, Választási híradó:
Esélyek a választások előtt
"A közvéleménykutatások adatai
ismeretében feltűnő, hogy azok a pártok a listavezetők, amelyek a
leghamarabb léptek programmal a nyilvánosság elé - a Szabad
Demokraták Szövetsége, a Magyar Demokrata Fórum és a Független
Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt.
Mindhárom párt markánsan nyilatkozott meg az elmúlt egy-két
esztendő legfontosabb politikai kérdéseiben, gondoskodott arról,
hogy programja eljusson a potenciális választóihoz. Ezzel nem
feltétlenül mondunk kritikát a többi pártról, csak azt
hangsúlyozzuk, hogy milyen előnnyel jár az, ha egy pártprogram köré
szerveződik.
"
|
|
|
|
|
|
|
Az MSZMP Központi Bizottságának ülése - második nap (13. rész) - Sajtókonferencia
|
Ugyanakkor felkéri a párt szervezeteit, az érdekképviseleti szervezeteket, a tudományos testületeket, s nem utolsósorban az érintetteket - tehát a mezőgazdaságban, az agráriparban dolgozókat -, hogy az eddig kialakult elképzelésről mondjanak véleményt. Várhatóan április végén a KB ismét visszatér a tézistervezetre, majd véglegesíti az agrárgazdaság hosszú távú fejlesztési elképzeléseit. Iványi Pál a továbbiakban arrólt szólt, hogy a testület ülésén igen élénk eszmecsere folyt, alapvetően megerősítették azt az irányt, amelyet a tézistervezet ajánlott. Kimmel Emil, a párt helyettes szóvivője röviden ismertette a városi és megyei pártértekezletek, illetve pártbizottsági ülések tapasztalatait összegző jelentés feletti vitában elhangzottakat. Hangsúlyozta: megfelelő feltételek nélkül nem várható öntevékenység, önállóság a helyi pártszervektől. Ezekről a feltételekről szólva kiemelte: a párt irányító szerveinek meg kell határozniuk álláspontjukat a távlati célokat illetően; megfelelő garanciákkal gondoskodni kell arról, hogy a párttagság szabadon, korlátozásoktól mentesen fejthesse ki véleményét. A tanácskozáson megfogalmazódott - mutatott rá Kimmel Emil -, hogy a politikaformáláshoz nem elég a kritika és a tagadás, fontosabb az értelmes rend kialakítása. Felvetődött annak szükségessége is, hogy a párt gyorsítsa meg működési szabályainak kimunkálását. A hozzászólók hangot adtak annak az elemi igénynek, miszerint erkölcsileg tiszta, feddhetetlen vezetőkre van szükség a pártszervezetekben. Konkrét javaslatként hangzott el az ülésen: a párttagság attól az időponttól legyen érvényes, amikor a taggyűlés döntött a jelölt felvételéről. Ezt követően az újságírók tették fel kérdéseiket. Ezekre válaszolva Fejti György elmondotta: az alkotmány a népé lesz, az alaptörvénynek a nép akaratát kell megtestesítenie. Egyetlen társadalmi vagy politikai szervezet sem sajátíthatja ki a jogot, hogy a nép nevében beszéljen, amikor az alkotmány koncepciójával kapcsolatban nyilatkozik. A kommunisták a társadalom szocialista fejlődési iránya mellett foglalnak állást. Tehát nem egydogma, hanem alapértékek mellett, s ezeknek egyrészét már tartalmazza az alkotmány-koncepció. A Központi Bizottság titkára úgy vélekedett: az új társadalmi szervezetek, az alakulóban lévő pártok is elfogadhatják a társadalmi tulajdon meghatározó szerepét, azt, hogy a gazdálkodás eredményéből az esélykülönbségek mérséklése mellett részesedjenek az állampolgárok, és a hatalom széles körű kontrollját demokratikus intézmények lássák el. (folyt. köv.)
1989. február 21., kedd 18:41
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|