 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MSZP Országos Egyeztető Bizottság ülése - közlemény (1. rész)
"Az Országos Egyeztető Bizottság a kongresszustól feladatul
kapta, hogy vizsgálja felül az MSZMP 1989. október 7-én érvényes
testületi döntéseit; mindazokat, amelyek összeegyeztethetetlenek a
Magyar Szocialista Párt Alapszabályával, helyezze hatályon kívül.
(Alapszabály XI. fejezet 48. szakasz 2. pont.) A kongresszusi
állásfoglalás 376 érvényben levő MSZMP határozatot érint. Ezeket a
Központi Bizottság, a Politikai Bizottság, az Elnökség, illetve a
Politikai Intéző Bizottság, valamint az MSZMP KB Titkársága hozta."
SZER, Választási híradó:
Esélyek a választások előtt
"A közvéleménykutatások adatai
ismeretében feltűnő, hogy azok a pártok a listavezetők, amelyek a
leghamarabb léptek programmal a nyilvánosság elé - a Szabad
Demokraták Szövetsége, a Magyar Demokrata Fórum és a Független
Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt.
Mindhárom párt markánsan nyilatkozott meg az elmúlt egy-két
esztendő legfontosabb politikai kérdéseiben, gondoskodott arról,
hogy programja eljusson a potenciális választóihoz. Ezzel nem
feltétlenül mondunk kritikát a többi pártról, csak azt
hangsúlyozzuk, hogy milyen előnnyel jár az, ha egy pártprogram köré
szerveződik.
"
|
|
|
|
|
|
 |
Az MSZMP Központi Bizottságának ülése (8. rész)
|
Ez a hatalommegosztásnak és a különböző hatalmi ágak közötti jobb
egyensúly megteremtésének egyik biztosítéka lehetne. Döntés kérdése,
hogy az elnöki rendszer a két klasszikus forma közül melyikhez
álljon közelebb: a protokolláris elnöki rendszerhez, vagy az erős,
komoly jogosítványokkal rendelkező elnöki feladatkörhöz. Az
előkészítés során arra a következtetésre jutottunk, hogy a két
szélső megoldás között kellene a legalkalmasabbat kiválasztani és
definiálni. Célszerűnek látszana ezt az intézményt vagy még a
következő képviselői választások előtt vagy az alkotmánymódosítással
járó új alkotmány elfogadása előtt létrehozni, s az elfogadást
követő rövid időn belül áttérni az elnöki rendszerre.
Két további új intézmény a koncepcióban: az Alkotmánybíróság és
az Állami Számvevőszék. Ez utóbbinak az lenne a funkciója, hogy a
végrehajtó hatalomtól független intézmény ellenőrizze az állami
költségvetés, ezen belül a kormány és a minisztériumok
költségvetésének alakulását, a költségvetésből finanszirozott
kommunális, szociális és egyéb célokra renndelkezésre bocsátott
összegek felhasználását. Ezzel fel lehetne számolni azt az
anomáliát, hogy költségvetési ügyekben a kormány, illetve a
Pénzügyminisztérium önmagát ellenőrizze. Javasoljuk az Állami
Számvevőszéknek az új alaptörvény elfogadását követően létrehozását.
Az alkotmánykoncepció részletesen foglalkozik az
igazságszolgáltatással; alapvető elvi jelentőségü kérdés a bírói
függetlenség , amellyel kapcsolatban felvetődik összeférése a
párthoz való tartozással. Sok országban ez nem
összeegyeztethetetlen; mi is azt a felfogást képviseljük, hogy el
kell választani az ítélkezési gyakorlatot a magánszférától. Az
ítélkezési gyakorlatban a bíró kizárólag a törvényeknek van
alárendelve. Ez azonban nem teszi lehetetlenné, hogy a magánéletében
politizáljon.
Az ügyészség jövőbeni szerepére vonatkozóan a jelenlegi
koncepció több elgondolást tartalmaz. Ezek előnyeit, hátrányait az
előterjesztés megfelelően rögzíti - állapította meg Fejti György,
majd felhívta a figyelmet: a bírói, az ügyészi szervezetnek az
átalakítását csak olyan menetrend szerint szabad megvalósítani, ami
egy politikailag meglehetősen nehéz és destabilizáló elemekkel
terhes időszakban nem zavarja az intézmények funkcionálását.
(folyt.köv.)
1989. február 20., hétfő 17:30
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|