 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MSZP Országos Egyeztető Bizottság ülése - közlemény (1. rész)
"Az Országos Egyeztető Bizottság a kongresszustól feladatul
kapta, hogy vizsgálja felül az MSZMP 1989. október 7-én érvényes
testületi döntéseit; mindazokat, amelyek összeegyeztethetetlenek a
Magyar Szocialista Párt Alapszabályával, helyezze hatályon kívül.
(Alapszabály XI. fejezet 48. szakasz 2. pont.) A kongresszusi
állásfoglalás 376 érvényben levő MSZMP határozatot érint. Ezeket a
Központi Bizottság, a Politikai Bizottság, az Elnökség, illetve a
Politikai Intéző Bizottság, valamint az MSZMP KB Titkársága hozta."
SZER, Választási híradó:
Esélyek a választások előtt
"A közvéleménykutatások adatai
ismeretében feltűnő, hogy azok a pártok a listavezetők, amelyek a
leghamarabb léptek programmal a nyilvánosság elé - a Szabad
Demokraták Szövetsége, a Magyar Demokrata Fórum és a Független
Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt.
Mindhárom párt markánsan nyilatkozott meg az elmúlt egy-két
esztendő legfontosabb politikai kérdéseiben, gondoskodott arról,
hogy programja eljusson a potenciális választóihoz. Ezzel nem
feltétlenül mondunk kritikát a többi pártról, csak azt
hangsúlyozzuk, hogy milyen előnnyel jár az, ha egy pártprogram köré
szerveződik.
"
|
|
|
|
|
|
 |
Az MSZMP Központi Bizottságának ülése - második nap (3. rész)
|
Az agrárszektor ugyanakkor súlyos belső feszültségekkel is
küszködik. Gubicza Ferenc kijelentette: többet már nem lehet
,,kifacsarni,, a mezőgazdaságból, az árbevételarányos nyereség itt
kevesebb, mint a fele az iparban elértnek. Dudla József egyenesen
elkeresedettségről, távlatvesztésről beszélt, de Szabó István is
hangsúlyozta: elodázhatatlan feladat annak megvizsgálása, hogy az
1500 mezőgazdasági üzemből mennyi került igen nehéz helyzetbe.
Révészné Kéri Anna egyébként ötszázra becsülte a ,,máról holnapra
tengődő,, üzemek számát. Aggodalomra ad okot a kistermelők helyzete
is: csökken vállalkozókedvük - mutatott rá Hegedűs Lajos. Garantálni
kellene a tézisekben is - mondotta -, hogy az adórendszert hosszú
távon sem rontja termelési feltételeinket.
Burgert Róbert a gondok forrását részben abban látta, hogy
napjainkban egyszerre tapasztaljuk a hiánygazdaság és a túltermelés
jeleit, mert a piaci viszonyok csak részben működnek, és ezzel nem
mindig van tisztában az irányítás. Az önköltség elismerésére
hivatott árak alkalmatlanok a piaci viszonyok közvetítésére, ezért
az árrendszeren mielőbb változtatni kell. Szlamenicky István a másik
oldalról, a gazdálkodói magatartás szemszögéből vizsgálta a piac
szerepét, amikor a marketingszemlélet hiányát tette szóvá. Mint
mondotta, sokan máig is a mezőgazdasági termékek ,,átvételében,,
gondolkodnak, s nem abban, hogy ezeket a cikkeket eladni kell. Azt
is megjegyezte: ha azonban továbbra is kétszámjegyű lesz az
infláció, akkor az egyre a szűkülő belföldi piac válik az
élelmiszergazdaság fő ,,ellenfelévé,,.
Kovács Imre szerint - noha a szerkezetváltáshoz kétségtelenül új
beruházások is kellenek - pénz nélkül is sokat lehet tenni a
versenyképesség javítása érdekében. E szempontból ítélte fontosnak a
deregulációs folyamat következetes végigvitelét, azt tehát, hogy a
termelő olyan helyzetbe kerülhessen, amelyben valóban megismerheti a
piacot, alkalmazkodhat hozzá.
A napirendre tűzött témát több felszólaló nemcsak fontos
gazdaságpolitikai, hanem rendkívül jelentős politikai kérdésnek is
minősítette. Burgert Róbert így fogalmazott: a vidék, s ezen
keresztül az ország politikai stabilitásáról van szó. Ez egyúttal
azt is jelenti, hogy 3 millió választópolgár szavazata is a tét
akkor, amikor a reform törekvéseit kell a vidék nyelvére
,,lefordítani,,. (folyt. köv.)
1989. február 21., kedd 16:43
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|