|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MSZP Országos Egyeztető Bizottság ülése - közlemény (1. rész)
"Az Országos Egyeztető Bizottság a kongresszustól feladatul
kapta, hogy vizsgálja felül az MSZMP 1989. október 7-én érvényes
testületi döntéseit; mindazokat, amelyek összeegyeztethetetlenek a
Magyar Szocialista Párt Alapszabályával, helyezze hatályon kívül.
(Alapszabály XI. fejezet 48. szakasz 2. pont.) A kongresszusi
állásfoglalás 376 érvényben levő MSZMP határozatot érint. Ezeket a
Központi Bizottság, a Politikai Bizottság, az Elnökség, illetve a
Politikai Intéző Bizottság, valamint az MSZMP KB Titkársága hozta."
SZER, Választási híradó:
Esélyek a választások előtt
"A közvéleménykutatások adatai
ismeretében feltűnő, hogy azok a pártok a listavezetők, amelyek a
leghamarabb léptek programmal a nyilvánosság elé - a Szabad
Demokraták Szövetsége, a Magyar Demokrata Fórum és a Független
Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt.
Mindhárom párt markánsan nyilatkozott meg az elmúlt egy-két
esztendő legfontosabb politikai kérdéseiben, gondoskodott arról,
hogy programja eljusson a potenciális választóihoz. Ezzel nem
feltétlenül mondunk kritikát a többi pártról, csak azt
hangsúlyozzuk, hogy milyen előnnyel jár az, ha egy pártprogram köré
szerveződik.
"
|
|
|
|
|
|
|
Kihirdették a népszavazás végeredményét - 6101 szavazattal győzött az ,,igen,, (1. rész)
|
1989. november 29., szerda - Az Országos Választási Bizottság, valamint a Belügyminisztérium Választási Irodája szerda este - a Parlamentben megtartott sajtótájékoztatón - ismertette az első országos népszavazás végeredményét.
Az Országos Választási Bizottság, valamint az Állami Népességnyilvántartó Hivatal írásos jelentéseiből kitűnik: az ország 10.566.034 állampolgárából 7.824.775-en jogosultak választásra, s közülük 4.541.077-en (58,03 százalék) vettek részt a népszavazáson. A szavazás napján a választók nyilvántartásába 23.314 állampolgárt jegyeztek be igazolás nélkül, 6.581 személyt töröltek. Igazolással 43.225-en szavaztak; a szavazókörökben 2.241 szavazni kívánót utasítottak vissza. Az országos népszavazás valamennyi kérdésben érvényes és eredményes volt - állapítják meg a jelentések. Az első kérdésre - Csak az országgyűlési választások után kerüljön-e sor a köztársasági elnök megválasztására? - a választópolgárok 54,92 százaléka (4.297.751) szavazott érvényesen. Közülük 2.151.926-an (50,07 százalék) voksolt igennel és 2.145.825-en (49,93 százalék) szavazott nemmel. Tehát 6101 szavazattal győzött az igen. A további három kérdésre leadott igen szavazatok aránya (94-95 százalék) az előzetes eredményekhez képest nem változott. Kimutatás készült a 20 területi központban külön-külön összesített érvényes szavazatok arányáról és arról is: az egyes megyékben és Budapesten milyen arányban voksoltak a négy kérdésre igennel, illetve nemmel. Ebből kiolvasható, hogy az érvényes szavazatok aránya a legmagasabb volt Vas megyében (66,8 százalék), a legalacsonyabb pedig Hajdú-Bihar megyében (47,3 százalék). Az első kérdésben rendkívül szoros küzdelem Budapesten (igen: 59,15 százalék, nem: 40,85 százalék), Pest megyében (52,87:47,13 százalék), Bács-Kiskun megyében (52,67:47,33 százalék) és Tolna megyében (52,05:47,95 százalék) dőlt el. A legkevesebben Zala megyében voksoltak igen-nel - az érvényesen szavazó 132.396 választópolgár 43,43 százaléka. A sajtótájékoztatón Kara Pál, az Országos Választási Bizottság titkára - kérdésekre is válaszolva - tájékoztatást adott azokról az esetekről is, amelyek miatt a jegyzőkönyvek jogi felülvizsgálatát követően változott az első kérdésre adott igen-nem válaszok aránya. (folyt. köv.)
1989. november 29., szerda 21:17
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Kihirdették a népszavazás végeredményét - 6101 szavazattal győzőtt az ,,igen,, (2. rész)
|
Cáfolta azt a hírt, hogy néhány jegyzőkönyv eltűnt volna: a 11.007 szavazókör valamennyi jegyzőkönyvét feldolgozták. Mint elmondta: 78 szavazókörben összesen 512 választópolgár a törvényben előírt igazolás nélkül voksolt állandó lakóhelyén kívül; öt esetben a szavazatszámláló bizottság jogellenesen járt el, amikor az állampolgár kérésére - mivel elrontott szavazólapot dobott az urnába - újabb szavazólapokat adott át; egy szavazókörben pedig akadt olyan állampolgár, aki jogosultság nélkül szavazott. Kitért arra is, hogy a Baranya Megyei Területi Választási Bizottság megsemmisítette a szavazás eredményét, jogsértés miatt. Hangsúlyozta, hogy a bizottság jogszerűen döntött, így ezeket a szavazatokat levonták a végeredmény összesítésekor. Az ügy azonban másodfokon a megyei bíróságra tartozik. Rámutatott: az Országos Választási Bizottság valamennyi esetben megállapította a törvénysértés tényét és a szabálytalanul leadott szavazatokat érvénytelenítette. Ez azonban érdemben nem befolyásolta a szavazás eredményét. A jogi esetek felsorolásának végén Kara Pál váratlanul bejelentette: a Hajdú-Bihar Megyei Területi Választási Bizottság hivatalosan közölte, hogy érvénytelenítette a debreceni 95-ös szavazókör teljes eredményét, és megtette a feljelentést a megyei főügyészségen. A hivatalos közléshez a területi bizottság mindössze annyi kommentárt fűzött: a választási bizottság egy tagjának feltűnt, hogy sok az olyan érvénytelen szavazatok aránya, amelyeken az igen-eket nem-re javítgatták, vagy fordítva. Kara Pál szerint a konzekvenciát csak a későbbiekben lehet levonni, ez azonban olyan tényező, amely a népszavazás jelenlegi végeredményét számszerűen módosíthatja. Az Országos Választási Bizottság titkára végezetül a bizottság egységes álláspontját ismertette, amikor kijelentette: a jelenlegi választójogi törvény alapján nem szabad belevágni még egy népszavazásba, és különösképpen megfontolandó az országgyűlési képviselők választásának a választójogi törvény alapján való megrendezése is. (Ismeretes, hogy a Parlament érvényben lévő döntése szerint január 7-én népszavazásnak kellene lennie a címerről.) Nem taglalta részletesen azokat a joghézagokat, amelyekre a népszavazás fényt derített - hiszen négy napon át, a folyamatos tájékoztatás során ezek konkrétan szóba kerültek -, viszont megjegyezte: az Országos Választási Bizottságnak, mint közjogi testületnek nem feladata a jogértelmezés, még kevésbé a jogalkotás. (folyt. köv.)
1989. november 29., szerda 21:29
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Kihirdették a népszavazás végeredményét - 6101 szavazattal győzőtt az ,,igen,, (3. rész)
|
E megállapításával utalt arra az Országos Választási Bizottság, a BM Választási Irodája és nem kis mértékben a sajtó között, a nyilvánosság előtt is zajló éles vitára, amely lényegében a szerdai tájékoztatón azért zárult le, mert az Országos Választási Bizottság munkája befejeződött, s a népszavazás lezárult. Gál Zoltán belügyminisztériumi államtitkár ugyanis - a tájékoztató elején másodikként szót kapva - azzal kezdte mondandóját: saját szerepét kívánja tisztázni, hiszen sanda gyanusítgatások érték személy szerint őt és a BM munkacsoportját is. A választójogi törvény vonatkozó paragrafusára hivatkozva kijelentette: a választási iroda a Belügyminisztérium egyik főosztályaként működik és apparátusa a törvény szabályai szerint nem alárendeltje a választási szerveknek, így az Országos Választási Bizottságnak sem. Visszatért arra az általa jóváhagyott hétfői döntésre, hogy a 91,3 százalékos összesítést követően nem kívántak további részeredményeket nyilvánosságra hozni, csupán a végleges hivatalos eredményt. Ismét a szoros eredményekre hivatkozott, mondván: aggódtak, hogy ha netalán további részeredményeket közölnek előzetes eredményként és azokhoz képest ellenkező értelmű végeredmény születik, az az általános bizalomvesztés közepette az ország nemzetközi megítélésére rendkívül hátrányos lenne. A további okok között említette, hogy három feldolgozásra alkalmatlan, számtani hibákat tartalmazó jegyzőkönyv adatai kerültek a számítógépbe, mintegy 100 szavazókör jegyzőkönyvét kellett jogilag felülvizsgálni, s az utolsó pillanatig kétséges volt, hogy ezek befolyásolják-e a végeredményt. Ezért az akkkori döntést változatlanul helyesnek tartja. (folyt. köv.)
1989. november 29., szerda 22:19
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Kihirdették a népszavazás végeredményét - 6101 szavazattal győzőtt az ,,igen,, (4. rész)
|
Több újságíró kérdésére, hogy törvénysértő volt-e az előbbiekben említett döntése - hiszen a szavazással kapcsolatos adatok, tények a választójogi törvény szerint nyilvánosak, pontosabban nem titkosíthatók, s az előzetes, valamint a hivatalos végeredményt az Országos Választási Bizottság teszi közzé, kifejtette: Szerinte nem történt törvénysértés, mert a választójogi törvényben nincs olyan kitétel, hogy a választási bizottság utasíthatja a választási irodát, s olyan sem szerepel benne, hogy e választási munkacsoport köteles lenne minden részinformációt a választási bizottság tudomására hozni. A népszavazás előzetes eredményének kiszivárogtatásáról annyit jegyzett meg, hogy erről azokat kellene megkérdezni, akik előbb értesültek róla, mint a választási bizottság. A későbbiekben hozzátette: a választási bizottság egyes tagjai azon igyekeztek, hogy minél előbb megtudják a részeredményeket és azokat közölték is pártjaikkal. Ezt az állítást a Független Kisgazdapárt képviselője, a választási bizottság tagja a maga részéről cáfolta. A bizottság egy másik tagja, Eörsi Mátyás annak a meggyőződésének adott hangot: a tájékoztatási anomáliák a régi reflexek működésének köszönhetőek, a fontos döntések még mindig az államigazgatási hierarchiában születnek és nem a testületekben. Véleménye szerint még mindig jobb egy látszólagos ellentmondást magyarázattal feloldani, mint az információ visszatartásával teret adni a gyanakvásnak. (MTI)
1989. november 29., szerda 22:22
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|