 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF közleménye
"Február 23-án félreérthető hírközlés
jelent meg az MDF képviselőjelölt-állításáról. A pontos tények a
következők: a Magyar Demokrata Fórum a lehetséges 116 helyre 110 főt
jelölt az országos listára. (A 116 darab hely csak lehetőség, mivel
az országos listára elméleti, százszázalékos töredékszavazat
megszerzése esetén is csak 58 fő delegálható.) Az MDF választási
felelőse, dr. Balsai István február 22-én, csütörtökön 15 óra 15
perckor a választáson induló pártok közül elsőként átadta az MDF
országos listáját a Parlamentben az Országos Választási
Bizottságnak, ahol azt egyes sorszámmal iktatták be."
SZER, Hírek 07:
00 h:
KGB ügynökök Magyarországon
"Szovjet
részről beismerték, hogy Magyarországon is dolgoznak KGB-s tisztek,
de cáfolták, hogy ezeknek bármiféle tanácsadói szerepük lenne.
Uscsenko, a KGB szóvivője tegnapi sajtóértekezletén azt is
hangsúlyozta, hogy a magyar sajtó torz képet festett a szovjet
titkosszolgálat munkatársainak magyarországi tevékenységéről.
Uscsenko elmondta, hogy Moszkvában is vannak magyar
belbiztonsági összekötők, és a a két titkosszolgálat embereinek
együttműködését a nemzetközi szuverenitást figyelembe vevő
megállapodások szabályozzák. "
|
|
|
|
|
|
 |
A hét kérdése: mennyiben téma még mindig Kelet-Európa nyugaton?
|
Nem titok, milyen feszült figyelemmel kisérik a rohanó
kelet-európai változásokat Nyugat-Európában. S az sem titok, hogy
számos vonatkozása a hihetetelenül gyors ütem miatt csak nehezen
vagy alig követhető. Gombamódra szaporodnak Kelet-Európa
fővárosaiban (s mindenek előtt a sok szempontból a legelőnyösebb
feltételeket kináló Budapesten) a nagy nyugati médiák tudósitói
posztjai, egyre-másra érkeznek nyugat-európai küldöttségek, amelyek
tagjai kizárólag tájékozódni szeretnének.
A héten Párizsban egy mástipusu rendezvény is a jobb megértést
szolgálta. ,,Merre tart Kelet-Európa,, - ezt a címet adták annak a
tanácskozásnak, amelyet francia lapok, köztük a Liberation, néhány
jelentős n yugat-európai lappal és Közép-Kelet-Európa új lapjáinak
némelyikével együtt rendezett.
A meghivottak között igen tapasztalt politikusok fejthették ki
véleményüket a többiek okulására: a házigazda Michel Rocard
miniszterelnöknek voltak bölcs tanácsai és elképzelései arról,
hogyan kellene a demokratikus változásokat mederben tartani. Rocard
,,üzenete,, ugy szólt, hogy a béke biztosításához, a lehetőségek
valóra váltásához nagyonis át kell gondolni a nemzeti elveket, össze
kell hangolni azokat az emberi jogok védelmével. S legalább ilyen
fontos volt az a figyelmeztetés is, hogy nem szabad kétségbe vonni a
második világháboru következtében kialakult határokat.
Willy Brandt természetesen elsősorban a német egység kérdéseire
tért ki; Petre Roman, Bronislaw Geremek, Wolfgang Ullman, Vaino
V:ljas a román, a léengyel, a keletnémet, az észt folyamatokról
tudott hiteles képet adni; s a magyar demokratikus átalakulás
jelenlegi állapotáról Kis János, az SZDSZ ügyvívője számolt be.
Nehéz tanulságot levonni ebből a nem mindennapi tanácskozásból.
Nehéz, mert a plenáris tanácskozás mellett kerekasztal-beszélgetések
is voltak, olyan ismert résztvevőkkel, mint Jorge Semprun spanyol
kulturális miniszter - akinek igazán van mondanivalója a
demokratikus átalakítás tapasztalatairól - Adam Michnik lengyel
politológus, és még sokan mások. Emellett a vita igen szertágazó
volt: a jövendő közep-kelet-európai pártszerkezet nem olyan téma,
amit sommás megállapításokkal, vagy jövendöléssel el lehet intézni.
Az Európa nyugati felében megerősödött pártok Keleten megszüntek
létezni, most élednek ujjá - ebben nagyjából egyetértettek a
jelenlévők. Fejlődési útjukat nehéz belátni, ám tény: nem
nélkülözhető az irányítás. Ehhez adott egyebek között segítséget a
párizsi tanácskozás. +++
1990. február 23., péntek 13:13
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|