 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF közleménye
"Február 23-án félreérthető hírközlés
jelent meg az MDF képviselőjelölt-állításáról. A pontos tények a
következők: a Magyar Demokrata Fórum a lehetséges 116 helyre 110 főt
jelölt az országos listára. (A 116 darab hely csak lehetőség, mivel
az országos listára elméleti, százszázalékos töredékszavazat
megszerzése esetén is csak 58 fő delegálható.) Az MDF választási
felelőse, dr. Balsai István február 22-én, csütörtökön 15 óra 15
perckor a választáson induló pártok közül elsőként átadta az MDF
országos listáját a Parlamentben az Országos Választási
Bizottságnak, ahol azt egyes sorszámmal iktatták be."
SZER, Hírek 07:
00 h:
KGB ügynökök Magyarországon
"Szovjet
részről beismerték, hogy Magyarországon is dolgoznak KGB-s tisztek,
de cáfolták, hogy ezeknek bármiféle tanácsadói szerepük lenne.
Uscsenko, a KGB szóvivője tegnapi sajtóértekezletén azt is
hangsúlyozta, hogy a magyar sajtó torz képet festett a szovjet
titkosszolgálat munkatársainak magyarországi tevékenységéről.
Uscsenko elmondta, hogy Moszkvában is vannak magyar
belbiztonsági összekötők, és a a két titkosszolgálat embereinek
együttműködését a nemzetközi szuverenitást figyelembe vevő
megállapodások szabályozzák. "
|
|
|
|
|
|
 |
Ariane - kudarc
|
Kis Csaba, az MTI tudósítója jelenti:
Párizs, 1990. február 23. péntek (MTI-tud.) - Felrobbant az
indítás után egy francia gyártmányú Ariane rakéta, amelynek két
japán mesterséges holdat kellett volna pályára juttatnia. A
robbanást az első fokozat hajtóműveinek hibája okozta, a kár
meghaladja a 400 millió dollárt s a programot egyelőre
meghatározatlan időre le kell állítani. Ez volt a 36-ik Ariane
rakétakísérlet s ebből öt végződött kudarccal.
A rakétát közép-európai idő szerint röviddel éjfél után
indították a francia Guyanaban levő Kourou űrrepülőtérről. Már a
felszállás pillanatában látszott, hogy a hajtóművek működése nincs
rendben, az első közlés azonban még azt hangoztatta, hogy a pályára
állás ,,rendben halad,,. A robbanás akkor következett be, amikor a
hordozórakéta 1 perc 40 másodperces utat tett meg. Az első
vizsgálati adatok szerint az első fokozat hajtóművei közül rövid
egymásutánban kettő mondta fel a szolgálatot. A rakéta mozgása
szabálytalanná vált, majd az első fokozat felrobbant, megsemmisítve
a rakétát és rakományát.
A robbanás mintegy kilenc kilométeres magasságban történt. A
keletkezett gázokat a robbanás ereje és a szél a kísérleti telep
felé nyomta vissza a földre, Kourou lakossága a hatóságok
felhívására kénytelen volt lakásában maradni egy óra hosszat, amíg a
veszély elmúlt.
Az Ariane 44 tipusú rakétának két ,,Superbird,, tipusú japán
hírközlési mesterséges holdat kellett volna pályára juttatnia. A
katasztrófa hosszú időre veszélyezteti a hasonló holdak indítását,
amelyeket megrendelőik éppen azért akartak a francia rakétával a
világűrbe juttatni, mert az amerikai Challenger program leállítása
már eleve visszavetette az ilyen kereskedelmi és tudmányos célú
rakétakíseéleteket s annak újrakezdése után sincs elegendő amerikai
hordozóeszköz valamennyi tervezett program végrehajtásához. Így
hosszú ideig az Ariane volt az egyetlen működő nyugati rakétaprogram
s bőségesen elhalmozták megrendelésekkel. A francia Ariane
rakétaprogram a nyolcvanas években kezdődött, s bár az első indítás
sikerült, a második rakéta rajtja kudarccal járt 1980 tavaszán. Az
egyik balsikerű indítás éppen Mitterrand elnök szemleútja idején
következett be. Az utóbbi időszakban azonban egymás után 17 esetben
sikerrel indították az Ariane rakétát. +++
1990. február 23., péntek 07:47
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|