Rendszerváltás és az MTI

	Megyei képviselőcsoport-ülések (1. rész)
1990. január 12., péntek - Az Országgyűlés januári ülésszakát megelőzően pénteken is több megyében tekintették át a képviselők a Parlament elé kerülő témákat, illetve mérték föl, hogy mely kérdésekben lenne szükséges döntenie a márciusig még hivatalban lévő képviselőtestületnek. Jóllehet nincs biztosíték arra, hogy a jelenlegi Parlament döntéseit az új Országgyűlés érvényben hagyja - hangzott el a Somogy megyei képviselőcsoport pénteki ülésén, s főként ezzel magyarázható, hogy a januári ülésszak témáinak többségében nem született állásfoglalás. Somogyban Kifejezetten időszerűtlennek ítélték a döntéshozatalt az alkotmány olyan értelmű módosítására, hogy közvetlen népszavazással válasszák meg a köztársasági elnököt, s nem kívánnak már részt vállalni a vezető állami tisztségviselők és a leendő főállású képviselők jövedelmének meghatározásában sem. Az ország mai helyzetéért felelős egykori vezetők ügyeinek parlamenti vizsgálatát a somogyi képviselők szükségesnek tartják, de a vizsgálóbizottság megalakítását, a felelősök körének megjelölését a következő Országgyűlés feladatának vélik. Támogató egyetértés csak a földtörvény módosítása ügyében alakult ki. A képviselők - egyetértve a MÉM álláspontjával - úgy vélekedtek, hogy nem szabad adminisztratív úton korlátozni a föld adás-vételét, mert ez más kívánatos gazdasági folyamatokat, így a működőtőke beáramlását is akadályozná. A Heves megyei képviselők tanácskozásán - amelybe bekapcsolódtak a Belügy-, a Pénzügy-, valamint a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium szakértői is - a legtöbb szó a földtörvény és az átalakulási törvény módosításának lehetőségeiről esett. A földtörvénnyel kapcsolatban szintén azt állapították meg, hogy az adminisztratív intézkedésektől óvakodni kell. Az átalakulási törvény módosítását azért tartják fontosnak, mert az jelenlegi formájában nem szolgálja a pénzügyi kibontakozást. (folyt.köv.) 1990. január 12., péntek 18:04
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Megyei képviselőcsoport-ülések (2. rész)
Szenvedélyes vita alakult ki a földtörvény módosításáról a békési képviselők között. A tsz-elnök képviselők úgy érzik, a módosítást, amely egy új földosztást előlegez, nem gazdasági, hanem politikai okok miatt kellene most elfogadniuk. A korábbi (nem túl régi) jogszabályozás a szövetkezeti közgyűlés hatáskörébe utalta a földmegváltások ügyét, a módosítás elfogadása esetén ezután a tsz-tagnak, vagy örökösének, ha kéri, ki kell adni a tulajdonában lévő földet. Ez - hangoztatták - a termelőszövetkezetek tönkretételét okozhatja - egyben az ország élelmiszerellátását veszélyezteti -, ha mindenki szabadon kiviheti a tsz-ből földjét. Elhangzott viszont az is, hogy változatlanul rendezetlen az elmúlt évtizedekben ,,megváltott,,, nevetséges áron tsz-tulajdonba került földek sorsa, hiszen igazságtalan a lakosság egy részét kizárni a föld tulajdonából, másokat, a szerencsésebbeket pedig előnyhöz juttatni. Szemérmetlenül folyik az országban az állami vagyon kiárusítása - hangzott el az országgyűlési képviselők Nógrád megyei csoportja tanácskozásán. S bár látszólag minden jogszerű, a folyamatok kézbentartásához a kormány sem rendelkezik eszközökkel, ezért pártfogolják a képviselők a vagyonvédelemről, illetve a nemzeti vagyonügynökségről szóló törvény megalkotását. Szóba került az is, hogy mibe kerül ez nekünk, hiszen egy újabb szervezetet kell létrehozni. A kérdésre kérdéssel válaszoltak: de mennyibe kerül az állami tulajdon elherdálása? Ha védeni akarjuk az állami tulajdont, akkor arra áldozni kell, a vagyonügynökség esetleg még korábbi létrehozása megakadályozhatta volna az állami vagyon egy részének elkótyavetyélését. (folyt.köv.) 1990. január 12., péntek 18:07
Vissza »

	Megyei képviselőcsoport-ülések (3. rész)
A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei képviselők ismét nehezteltek azért, hogy sokan közülük egyáltalán nem, vagy pénteken reggel kapták kézhez a tervezetet. Úgy vélekedtek, hogy ily módon annak alapos áttanulmányozása nélkül nem lehet tisztességes véleményt alkotni a törvényjavaslatokról. Kifejezésre juttatták: az utóbbi időben már-már gyakorlattá vált, hogy a kormány a képviselők háta mögött, sok esetben ellenük, gyakorta a megkerülésükkel fejti ki tevékenységét, hátráltatva a törvényhozást. A Győr-Sopron megyei képviselőcsoport ülésén a hozzászólók támogatásukról biztosították a hatósági erkölcsi bizonyítvánnyal kapcsolatos törvényjavaslatot, a jogállamiság szempontjából előrelépésnek minősítették a bizonyítvány kiadásának a törvénytervezetben rögzített szabályozását. Az értékpapírtörvény-tervezettel kapcsolatos vitában egyetértés alakult ki abban, hogy a nyílt értékapapírpiacon szükség van a magánbefektetőknek a torz információszolgáltatás kockázata elleni védelmére. Ezért helyeselték azt a követelményt, hogy az értékpapírt kibocsátók információt szolgáltassanak saját vagyoni helyzetükről. Többen rámutattak: a törvénytervezet az alakuló értékpapírpiacon kíván tisztességes versenyfeltételeket teremteni. A földtörvény módosításával összefüggésben a képviselők jogosnak ítélték a megváltás intézményének megszüntetését. Az M3-as autópálya északkeleti irányú továbbépítése az 1995-ös Budapest-Bécs világkiállítás egyik kiemelten fontos magyarországi beruházása legyen - fogalmazták meg pénteki csoportülésükön a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei országgyűlési képviselők, akik borsodi társaik kívánságára tűzték napirendre az autópálya ügyét. A szomszédos megye honatyái ugyanis a nyírségiek támogatását kérték ahhoz a majdani kezdeményezésükhöz, amellyel az M3-as továbbépítését szeretnék elérni a Parlamentben. A szabolcsiak egyetértettek a törekvéssel, és amint annak hangot adtak, úgy tartják: a Gyöngyösig elkészült autópálya meghosszabbítására elengedhetetlenül szükség van, hiszen másképp a keleti országrészt aligha lehet bekapcsolni a világkiállítás megrendezésébe. A továbbépítést indokolják az erősödő kelet-nyugati gazdasági kapcsolatok is. (folyt.köv.) 1990. január 12., péntek 18:08
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Megyei képviselőcsoport-ülések (4. rész)
A kormány energiapolitikai tájékoztatójának haladéktalan napirendre tűzését sürgették ülésükön Baranya megye országgyűlési képviselői. Az október óta halogatott, s a januári ülésszak napirendjéről lekerült téma tárgyalását Mérei Emil képviselő a Parlament megbízott elnökéhez és a Minisztertanács elnökéhez címzett levélben is szorgalmazta, s javaslatát a baranyai képviselők egyhangúlag támogatták. A javaslatot azzal indokolták, hogy az energiaellátást a hazai források tervszerű elapasztása és az importból történő pótlás bizonytalansága egyszerre fenyegeti, s az esetleges energiapolitikai csődért a jelenlegi kormányzatra hárulhat a felelősség. A Komárom-Esztergom megyei képviselők pénteken tatabányán tartott ülésükön éles hangon bírálták a kormány azon intézkedését, hogy Esztergom helyett átmenetileg Budapesten, a volt MSZMP XIII. kerületi székházában helyezzék el az Alkotmánybíróságot. A képviselők úgy foglaltak állást, hogy az Alkotmánybíróság Esztergomba telepítését a törvény 3. paragrafusa értelmében a legsürgősebben meg kell valósítani, mivel a város rendelkezik olyan épülettel, amelyet ráfordítás, pluszkiadások nélkül használatba vehet az alkotmánybíróság. (MTI) 1990. január 12., péntek 18:11
Vissza » A hírhez kapcsolódik »