 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF közleménye
"Február 23-án félreérthető hírközlés
jelent meg az MDF képviselőjelölt-állításáról. A pontos tények a
következők: a Magyar Demokrata Fórum a lehetséges 116 helyre 110 főt
jelölt az országos listára. (A 116 darab hely csak lehetőség, mivel
az országos listára elméleti, százszázalékos töredékszavazat
megszerzése esetén is csak 58 fő delegálható.) Az MDF választási
felelőse, dr. Balsai István február 22-én, csütörtökön 15 óra 15
perckor a választáson induló pártok közül elsőként átadta az MDF
országos listáját a Parlamentben az Országos Választási
Bizottságnak, ahol azt egyes sorszámmal iktatták be."
SZER, Hírek 07:
00 h:
KGB ügynökök Magyarországon
"Szovjet
részről beismerték, hogy Magyarországon is dolgoznak KGB-s tisztek,
de cáfolták, hogy ezeknek bármiféle tanácsadói szerepük lenne.
Uscsenko, a KGB szóvivője tegnapi sajtóértekezletén azt is
hangsúlyozta, hogy a magyar sajtó torz képet festett a szovjet
titkosszolgálat munkatársainak magyarországi tevékenységéről.
Uscsenko elmondta, hogy Moszkvában is vannak magyar
belbiztonsági összekötők, és a a két titkosszolgálat embereinek
együttműködését a nemzetközi szuverenitást figyelembe vevő
megállapodások szabályozzák. "
|
|
|
|
|
|
 |
Országgyűlés - második munkanap (11. rész)
|
Sólyom László, az Alkotmánybíróság helyettes elnöke emlékeztette
--------------
a képviselőket, hogy a testület is foglalkozott a lehallgatási
botránnyal. Hivatalból kezdeményezte az eljárást, élve azzal a
jogával, hogy megvizsgálja: a belső utasítások összhangban állnak-e
a nemzetközi szerződésekkel, a belső jog megfelel-e a Magyarország
által aláírt emberi jogi szerződéseknek. Szólt arról, hogy a
Belügyminisztériumtól 84 titkos jogszabályt kapott meg az
Alkotmánybíróság, közülük három minisztertanácsi határozat, a többi
miniszteri utasítás, illetve parancs volt. E dokumentumokat az
elmúlt héten átvizsgálták, mint utóbb kiderült, jószerivel
feleslegesen, mert Horváth István, az akkor még hivatalban lévő
belügyminiszter értesítést küldött: az összes vonatkozó jogszabályt
hatályon kívül helyezte.
Az Alkotmánybíróság mégsem dolgozott feleslegesen, mert a
testület nemcsak azt tartja alapvető feladatának, hogy megállapítsa
egyes jogszabályok alkotmányellenességét - jelentette ki Sólyom
László. A határozat indoklásában az Alkotmánybíróság szándékában
állt annak kifejtése is, hogy mikor, milyen körülmények között
tartaná alkotmányosnak a titkosszolgálatok tevékenységét. A testület
nemcsak a belügyi utasításokat nézte át, a külföldi jogállamok
gyakorlatát is tanulmányozta, így meglehetősen pontos képet kapott
az állampolgári jogok védelme, illetve a titkosszolgálat közérdekű
működőképessége közötti kényes egyensúlyról. Ezek ismeretében, és az
ország stabilitásának érdekében is kívánatosnak tartaná, hogy az
ezen ülésszakra beterjesztett törvényjavaslat elfogadása után a
miniszterelnök - előzetes norma-kontroll érdekében - az
Alkotmánybírósághoz fordulna, s a testület megvizsgálhatná, hogy a
törvénytervezet megfelel-e a jogállamiság követelményeinek. Sólyom
László felkérte Gál Zoltán belügyminisztériumi államtitkárt, hogy az
összes vonatkozó, s a végrehajtás részét képező miniszteri utasítást
és parancsot - tájékoztatásul - küldje meg az Alkotmánybíróságnak,
mert e nélkül a törvény nem értelmezhető. Egyébiránt a minisztérium
amúgy is köteles a végrehajtási szabályokat a törvénnyel együtt
megalkotni. (folyt. köv.)
1990. január 24., szerda 15:02
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|