 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF közleménye
"Február 23-án félreérthető hírközlés
jelent meg az MDF képviselőjelölt-állításáról. A pontos tények a
következők: a Magyar Demokrata Fórum a lehetséges 116 helyre 110 főt
jelölt az országos listára. (A 116 darab hely csak lehetőség, mivel
az országos listára elméleti, százszázalékos töredékszavazat
megszerzése esetén is csak 58 fő delegálható.) Az MDF választási
felelőse, dr. Balsai István február 22-én, csütörtökön 15 óra 15
perckor a választáson induló pártok közül elsőként átadta az MDF
országos listáját a Parlamentben az Országos Választási
Bizottságnak, ahol azt egyes sorszámmal iktatták be."
SZER, Hírek 07:
00 h:
KGB ügynökök Magyarországon
"Szovjet
részről beismerték, hogy Magyarországon is dolgoznak KGB-s tisztek,
de cáfolták, hogy ezeknek bármiféle tanácsadói szerepük lenne.
Uscsenko, a KGB szóvivője tegnapi sajtóértekezletén azt is
hangsúlyozta, hogy a magyar sajtó torz képet festett a szovjet
titkosszolgálat munkatársainak magyarországi tevékenységéről.
Uscsenko elmondta, hogy Moszkvában is vannak magyar
belbiztonsági összekötők, és a a két titkosszolgálat embereinek
együttműködését a nemzetközi szuverenitást figyelembe vevő
megállapodások szabályozzák. "
|
|
|
|
|
|
 |
Országgyűlés - visszhang
|
Budapest, Bonn, London, Belgrád, 1990. február 23. kedd
(MTI-TUD/Reuter/AP/AFP/UPI) - A magyar országgyűlés mostani
ülésszakának első napjáról szóló külföldi visszhangok lényegében két
témára szorítkoznak: nemzetközi visszhangot keltett Horváth István
belügyminiszter lemondása, de talán még ennél is nagyobb figyelmet
kapott a tudósításokban Németh Miklós kormányfő bejelentése a
szovjet csapatkivonás közeli lehetőségéről.
A hírügynökségek a miniszterelnök bejelentését úgy értékelték,
hogy Moszkva beleegyezett az összes szovjet egység kivonásába.
Hasonló megállapításra jutott a ZDF, az NSZK legnagyobb tv-állomása
is, amely kedd esti politikai műsorát a Németh-bejelentéssel kezdte.
A brit BBC-televízió azt emelte ki, hogy Moszkva a VSZ-tagállamok
közül elsőként Magyarország esetében kötelezte el magát a csapatok
teljes kivonására és ez egyúttal az első bizonyíték arra: Gorbacsov
kész lehetővé tenni szövetségeseinek, hogy katonai tekintetben is a
maguk útját járják.
A külföldi beszámolók egyébként külön is aláhúzták, hogy a
miniszterelnök szerint a szovjet csapatok magyarországi állomásozása
egy meghaladott politikai és katonai koncepció eredménye, s nincs
sem katonai, sem politikai ok ittlétükre. Az AFP francia
hírügynökség mindehhez hozzáfűzte: a magyar vezetés mellett
Csehszlovákia is szorgalmazza a területén lévő szovjet csapatok
hazaszállítását, lengyel részről pedig Lech Walesa lépett fel
hasonló - bár a varsói kormány által gyorsan megcáfolt -
követeléssel.
Horváth István lemondását értékelve az összes hírügynökség
emlékeztetett az ügy előzményeire, hangsúlyozva, hogy a ,,Dunagate,,
miatt több ellenzéki párt már a botrány kirobbanása óta követelte a
miniszter távozását. A jelentések ismertették Horváth
felszólalásának főbb gondolatait, a Reuter pedig a beszéd
alaphangját ,,dühösnek,, minősítette. A belgrádi televízió azt
emelte ki, hogy a belügyminiszter ugyan elismerte felelősségét, de
azt mondta: az új nemzetbiztonsági törvény beterjesztését az
ellenzék akadályozta meg. Az AFP megfigyelőket idézett, akik úgy
vélekedtek, hogy a lehallgatási botrány miatt a márciusi
választásokon a szocialista párt könnyen kiszorulhat a hatalomból.
+++
1990. január 23., kedd 20:16
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|