 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF közleménye
"Február 23-án félreérthető hírközlés
jelent meg az MDF képviselőjelölt-állításáról. A pontos tények a
következők: a Magyar Demokrata Fórum a lehetséges 116 helyre 110 főt
jelölt az országos listára. (A 116 darab hely csak lehetőség, mivel
az országos listára elméleti, százszázalékos töredékszavazat
megszerzése esetén is csak 58 fő delegálható.) Az MDF választási
felelőse, dr. Balsai István február 22-én, csütörtökön 15 óra 15
perckor a választáson induló pártok közül elsőként átadta az MDF
országos listáját a Parlamentben az Országos Választási
Bizottságnak, ahol azt egyes sorszámmal iktatták be."
SZER, Hírek 07:
00 h:
KGB ügynökök Magyarországon
"Szovjet
részről beismerték, hogy Magyarországon is dolgoznak KGB-s tisztek,
de cáfolták, hogy ezeknek bármiféle tanácsadói szerepük lenne.
Uscsenko, a KGB szóvivője tegnapi sajtóértekezletén azt is
hangsúlyozta, hogy a magyar sajtó torz képet festett a szovjet
titkosszolgálat munkatársainak magyarországi tevékenységéről.
Uscsenko elmondta, hogy Moszkvában is vannak magyar
belbiztonsági összekötők, és a a két titkosszolgálat embereinek
együttműködését a nemzetközi szuverenitást figyelembe vevő
megállapodások szabályozzák. "
|
|
|
|
|
|
 |
Megkezdte munkáját az Országgyűlés januári ülésszaka (19. rész)
|
A javaslat meghatározza a lelkiismereti és vallásszabadság tartalmát
is, amikor kimondja: e jogok gyakorlásának keretében mindenkinek
joga van ahhoz, hogy vallását vagy más lelkiismereti meggyőződését
szabadon, minden kényszer nélkül megválaszthassa, ateista vagy hívő
lehessen, utóbbi esetben pedig szabadon követhesse bármely vallás
előírásait. Emellett mindaddig, amíg az nem jár mások jogainak vagy
szabadságának sérelmével, bárki bírálhatja mások meggyőződését,
ilyen értelmű propagandát folytathat, és összefüggésben a
véleménynyilvánítás szabadságával, illetve a tanszabadsággal ateista
vagy vallásos nevelésben, oktatásban részesíthet másokat.
A javaslat szerint vallása, meggyőződése és azok kinyilvánítása,
illetve gyakorlása miatt senkit semmilyen hátrány nem érhet, és
semmiféle előny nem illet meg. Ha valakit e szabály megszegése miatt
ér jogsérelem, az orvoslásra a konkrét ügyre vonatkozó jogszabály
alapján - például államigazgatási, munkaügyi, büntetőeljárásban -
kerül sor. Ehhez kapcsolódó nagyon fontos előírás az is, hogy
állami, hatósági nyilvántartásba, vallási és más meggyőződésre
vonatkozó adatot nem szabad felvenni.
Garanciális szabály - szögezte le a miniszter -, hogy a
lelkiismereti és vallásszabadság gyakorlásában senkit sem szabad
akadályozni. A jog gyakorlásával kapcsolatban rögzíti a javaslat,
hogy az - ha törvény másként nem rendelkezik - nem mentesít az
állampolgári kötelezettségek teljesítése alól. Ez természetesen nem
azt jelenti - tette hozzá Kulcsár Kálmán -, hogy a szabadságjogok
gyakorlásának feltétele az állampolgári kötelezettségek teljesítése
lenne. Azt viszont jelenti, hogy a lelkiismereti szabadságra
hivatkozással - törvényi kivétel hiányában - nem lehet megtagadni az
állampolgári kötelezettségek - például a honvédelmi
munkakötelezettség, a közteherviselési kötelezettség - teljesítését.
Kulcsár Kálmán szólt arról, hogy a közjogi alanyi jog
tartalmának meghatározásakor több egyház képviselője célszerűnek
tartotta annak kimondását, hogy a vallás szabad gyakorlását lehetővé
kell tenni a szociális, egészségügyi, gyermek- és ifjúságvédelmi
intézményekben gondozottak, a büntetésvégrehajtási intézetben fogva
tartottak és a hadkötelezettség alapján katonai szolgálatot
teljesítők számára. (folyt.köv.)
1990. január 23., kedd 15:59
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|