 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF közleménye
"Február 23-án félreérthető hírközlés
jelent meg az MDF képviselőjelölt-állításáról. A pontos tények a
következők: a Magyar Demokrata Fórum a lehetséges 116 helyre 110 főt
jelölt az országos listára. (A 116 darab hely csak lehetőség, mivel
az országos listára elméleti, százszázalékos töredékszavazat
megszerzése esetén is csak 58 fő delegálható.) Az MDF választási
felelőse, dr. Balsai István február 22-én, csütörtökön 15 óra 15
perckor a választáson induló pártok közül elsőként átadta az MDF
országos listáját a Parlamentben az Országos Választási
Bizottságnak, ahol azt egyes sorszámmal iktatták be."
SZER, Hírek 07:
00 h:
KGB ügynökök Magyarországon
"Szovjet
részről beismerték, hogy Magyarországon is dolgoznak KGB-s tisztek,
de cáfolták, hogy ezeknek bármiféle tanácsadói szerepük lenne.
Uscsenko, a KGB szóvivője tegnapi sajtóértekezletén azt is
hangsúlyozta, hogy a magyar sajtó torz képet festett a szovjet
titkosszolgálat munkatársainak magyarországi tevékenységéről.
Uscsenko elmondta, hogy Moszkvában is vannak magyar
belbiztonsági összekötők, és a a két titkosszolgálat embereinek
együttműködését a nemzetközi szuverenitást figyelembe vevő
megállapodások szabályozzák. "
|
|
|
|
|
|
 |
Megkezdte munkáját az Országgyűlés januári ülésszaka (12. rész)
- Németh 7.
|
A kormány abból indult ki: a titkosszolgálatok elsődleges feladata,
nemzeti kötelessége, hogy szolgáltassa azokat az információkat,
amelyek szükségesek, de az élet nyitott szféráiban nem
hozzáférhetők. Ez magas fokú intelligenciát, társadalmi
érzékenységet és a mindenkori kormány iránti feltétlen lojalitást
követel a szolgálat munkatársaitól. Vitathatatlan, hogy
kémelhárításunk és katonai elhárításunk működőképességének
fenntartása az egész nemzet érdekében áll. Különös jelentősége van
ennek az instabillá vált magyar belső helyzetben. Hasonló a helyzet
a polgári és a katonai hírszerzéssel. A viharosan változó nemzetközi
helyzetben létfontosságú ugyanis, hogy a kormány és annak egyes
tagjai megbízható információhoz jussanak a hazánkkal kapcsolatos
politikai, gazdasági elképzelésekről, valamint a bennünket érintő
katonai, katonapolitikai szándékokról és törekvésekről. A
belbiztonság területén kialakult válság természetesen hozzájárult
ahhoz, hogy a tervezett és nagyrészt kidolgozott lépéseket az
átszervezésben gyors ütemben megtegyük.
- A legkézenfekvőbb cél az, hogy véglegesen múljon el a félelem
korszaka, vagyis titkosszolgálati eszközöktől többé ne féljen a
törvénytisztelő állampolgár e hazában - szögezte le. - Mindazoknak a
személyes indulata emberileg érthető, akiket a korábbi években a
belső elhárító szolgálat megfigyelt, esetenként zaklatott. Ezt az
indulatot azonban nem szabad átvinni a szélesebb ívű
nemzetbiztonsági tevékenységgel szembeni magatartásra. A
titkosszolgálati szervezeteket természetesen depolitizálni kell. A
pártirányítás megszüntetése, a párt kivonulása ezen helyekről teljes
egészében megtörtént. Meggyőződtem arról, hogy ezen szolgálatok úton
vannak afelé, hogy politikamentes, funkcionális szakszolgálatokká
váljanak, amelyek a törvényességi előírások szerint parlamenti
ellenőrzés mellett, a mindenkori legitim magyar kormány közvetlen
irányítása alapján működnek.
- A régi belbiztonsági szolgálat elvesztette funkcióját, és már
korábban elvesztette a társadalom bizalmát. Megszüntettük. De el
kell ismerni, hogy 1989-ben az átmenet békés jellegének
biztosításában pozitív szerepet játszott. Nincs kétségem aziránt,
hogy az új nemzetbiztonsági hivatal sem kapja meg automatikusan a
társadalom bizalmát. Ezért úgy gondolom, hogy az új szervezetnek az
eddigi belbiztonsági funkciókból - legalábbis az átmenet idejére -
csak az elengedhetetlenül szükséges feladatot, a legszűkebben vett
alkotmányvédelmet szabad és kell átvenni. (folyt. köv.)
1990. január 23., kedd 14:16
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|