![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
OS:
Az MDF közleménye
"Február 23-án félreérthető hírközlés
jelent meg az MDF képviselőjelölt-állításáról. A pontos tények a
következők: a Magyar Demokrata Fórum a lehetséges 116 helyre 110 főt
jelölt az országos listára. (A 116 darab hely csak lehetőség, mivel
az országos listára elméleti, százszázalékos töredékszavazat
megszerzése esetén is csak 58 fő delegálható.) Az MDF választási
felelőse, dr. Balsai István február 22-én, csütörtökön 15 óra 15
perckor a választáson induló pártok közül elsőként átadta az MDF
országos listáját a Parlamentben az Országos Választási
Bizottságnak, ahol azt egyes sorszámmal iktatták be."
SZER, Hírek 07:
00 h:
KGB ügynökök Magyarországon
"Szovjet
részről beismerték, hogy Magyarországon is dolgoznak KGB-s tisztek,
de cáfolták, hogy ezeknek bármiféle tanácsadói szerepük lenne.
Uscsenko, a KGB szóvivője tegnapi sajtóértekezletén azt is
hangsúlyozta, hogy a magyar sajtó torz képet festett a szovjet
titkosszolgálat munkatársainak magyarországi tevékenységéről.
Uscsenko elmondta, hogy Moszkvában is vannak magyar
belbiztonsági összekötők, és a a két titkosszolgálat embereinek
együttműködését a nemzetközi szuverenitást figyelembe vevő
megállapodások szabályozzák. "
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1990_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Ülést tartott az Országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi
bizottsága
|
![](../img/spacer.gif)
1990. január 18., csütörtök - Az Országgyűlés most ne
tárgyalja a hatósági erkölcsi bizonyítványról, valamint a
közigazgatási bíráskodásról szóló törvénytervezeteket - ezt
javasolja a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság, amely
csütörtökön tartott ülést. A testület úgy ítélte meg: egyik törvény
megalkotása sem sürgető szükségszerűség. A képviselők azzal értettek
egyet, hogy most csupán a feddhetetlenség intézményét szüntessék
meg.
A jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság eredetileg kétnaposra tervezte ülését, amelyen 24 napirendi pontot - 14 törvényjavaslatot és 10 képviselői indítványt - kellett volna megtárgyalnia. Különböző okok miatt azonban a bizottság csütörtökön megkezdett ülését csak a januári ülésszak munkaszüneteiben tudja folytatni. Ezért csak azokat a törvényjavaslatokat tárgyalta meg, amelyek a kompetenciájába tartoznak. A már említett két törvénytervezeten kívül a bizottság megtárgyalta és pontosító módosításokkal elfogadta a vallási és lelkiismereti szabadságról, valamint az egyházakról szóló törvényjavaslatot.
Élénk szakmai vitát váltott ki a sajtótörvény módosításáról szóló törvénytervezetnek a sajtó útján elkövetett személyiségi jog megsértésének jogorvoslata. Nevezetesen azt vitatták a képviselők, hogy a jogsértőt a bíróság bírsággal sújtsa-e, s annak összege az államkasszát gazdagítsa, avagy kárpótlás megfizetésére kötelezze, a sértett javára. A bizottság végül is az utóbbi megoldás mellett foglalt állást, s ezzel az előterjesztő miniszterhelyettes is egyetértett.
Éles vitát váltott ki az országgyűlési képviselők jogállásáról, tiszteletdíjáról, költségtérítéséről és kedvezményeiről szóló törvényjavaslat. A bizottság tagjai eleinte hajlottak arra, hogy a Parlament most a tiszteletdíjak mértékéről ne döntsön, ám az érvek csatájában azok győzedelmeskedtek, akik szerint a már zajló választási kampány szempontjából rendkívül fontos ennek megállapítása is. Hiszen a képviselőjelölteknek tudniuk kell, mire vállalkoznak. Ezért a bizottság javaslatot is kidolgozott a képviselői tiszteletdíj mértékének megállapítására, amely nem a miniszteri fizetést tartja etalonnak. Javaslatot fogalmazott meg arra az esetre is: milyen anyagi következményekkel jár, ha a képviselő hosszabb időn át önhibájából nem tesz eleget képviselői kötelezettségeinek. (MTI)
1990. január 18., csütörtök 18:17
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
|