|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Magyar Televízió és a Magyar Rádió Felügyelő Bizottságának közleménye (1. rész)
"FELOSZTOTT MŰSORIDŐ
A Magyar Televízió 1-es csatornáján, valamint a Magyar Rádió
Kossuth adóján február 26-tól március 23-ig az alábbiak szerint kell
műsoridőt biztosítani.
Február 28. és március 9. között a Magyar Televízió 1-es
csatornáján minden hétfőtől minden péntekig a 19.30-as Híradó és az
azt követő reklámblokk után legfeljebb 15 percet, a Magyar Rádió
Kossuth adóján minden hétfőtől minden péntekig 6.00-7.30 között
legfeljebb 15 percet kell a választáson jelöltet állító pártok
rendelkezésére bocsátani abból a célból, hogy a pártok 2-2 percben
ismertethessék választási felhívásukat. A felhívások elhangzásának
sorrendjét a pártközi egyeztető bizottság határozza meg.
A Magyar Televízió 2-es csatornáján, a Petőfi, illetve a Bartók
rádióban, valamint a körzeti műsorokban a pártoknak felosztott
mősoridő nem adható. A pártok között felosztott választási műsorban
szereplő párt nevét a napilapokban fel kell tüntetni.
Március 23-ig, hétköznapokon, összesen 10 alkalommal, legfeljebb
1-1 órás tematikus fórumra, vitaműsorra kerüljön sor a Magyar
Televízió 1-es csatornáján, az első főműsor után, az országos listát
állító pártok részvételével. Az egyes pártok részvételi
lehetőségeit, a vitában résztvevő pártok számát, a vita témáit és a
vitában való részvétel egyéb szabályait - a jelöltállítás arányait
figyelembe véve - a pártközi egyeztető bizottság határozza meg.
"
SZER, Késő esti világhíradó:
Az esztergomi Suzuki
" A Magyarország iránti japán érdeklődés szimbólumának nevezte a
nagykövet a Suzuki vállalat múlt havi döntését, hogy 140 millió
dolláros beruházással autógyárat épít Esztergomban. A közös
vállalkozásban a Suzukin és a magyarokon kívül a Világbank egyik
ügynöksége is részt vesz. A végső megállapodás aláírására
előreláthatólag idén nyáron kerül sor, és a termelés beindítását
1992-re tervezik. Kezdetben csupán 12 ezer gépkocsit állítanak elő
évente, de arra számítanak, hogy ez a szám a századfordulóra eléri
az évi 100 ezer egységet.
A Suzuki vállalat előbb a már meglévő magyarországi gyárak
átalakítását fontolgatta, majd a legkorszerűbb tervek alapján
megépítendő új gyár létesítése mellett szállt síkra. De nemcsak az
épületek lesznek újak, hanem Suzukiék feltehetően olyan munkásokat
is fognak toborozni, akiknek nincs előzetes autógyári tapasztalata.
"
|
|
|
|
|
|
|
Szűrös legyen-e az Országgyűlés elnöke?
|
München, 1989. március 6. (SZER,.Magyar híradó) - Az MSZMP KB keddi plénuma és az Országgyűlés szerdán kezdődő ülésszaka előtt egyre világosabbá válik, hogy Grószék nem akarnak változtatni az eddigi gyakorlaton. Tehát nem azt az utat követik, amelyről Németh Miklós miniszterelnök beszélt Szombathelyen, hogy a parlament elnökét nem a PB, hanem a Tisztelt Ház jelöli, illetve választja, hanem a régi módszer szerint; az MSZMP választ, a HNF és az Országgyűlés pedig ellenszavazatokkal és tartózkodásokkal, de lényegében formálisan jóváhagy. Így tovább működik a pártos demokrácia, amit mai ülésén a Hazafias Népfront ismét megerősített azzal, hogy létrehozta jelölő bizottságát, amely a KB-ülés után szentesíti a határozatot. Egyébként ezen döntés különlegessége, hogy azt a talán egyetlen embert távolítja el a párt csúcsvezetéséből, aki KB-titkárként bebizonyította, hogy a megfelelő helyen van - eredményeket ért el a kül- és nemzetiségi politikában. Most viszont Szűrös Mátyást arról győzködik, és a jelek szerint sikerrel, hogy nyergeljen át az Országgyűlés elnökévé. Mi erről Szép Zoltán véleménye? - Mindenképpen rossz döntés Szűrös Mátyás erőltetése ebbe a pozícióba. Nem tudni, hogy Szűrös Mátyás amennyiben ezt elfogadja, akkor a pártfegyelem rászabta kötelezettségnek tesz eleget, vagy belátása szerint cselekszik. Mindenképpen rosszul jár a magyar politika, a magyar közélet, mert Szűrös Mátyás a Központi Bizottság titkáraként sokkal jobban tudja szolgálni, mint a jelenlegi parlament elnökeként. Más volna a helyzet, ha egy demokratikus, valóban demokratikus parlament saját maga által megválasztott elnökeként töltené be azt a feladatkört, amit várhatólag majd most betölt. - A HNF Országos Tanácsa mai ülésén elfogadta elnöke, Kállai Gyula lemondását. A tipikus fő funkcionárius 1945 óta kisebb megszakítással különféle magas párt és állami beosztásokat töltött be. Volt többek között Rákosi alatt az MDP kulturális osztályvezetője, külügyminiszter, majd Kádár kormányfője, az Országgyűlés elnöke és 1958 óta állott a HNF élén. Mit takar lemondása? - Késő ez a lemondás, jóval korábban sor kellett volna, hogy kerüljön rá. Egyet bizonyosan takar, nevezetesen, hogy a Kádár-féle csoportosulás tagonként széthullik, és a Kádár-féle klikk, amelyik még valahol most is a háttérben irányítja sok tekintetben az eseményeket, személyi állományát egyre inkább elveszíti. Kállai Gyulával semmilyen veszteség nem érte a magyar közéletet, miképpen elvtársa és harcostársa, a napokban lemondott Cservenkáné távozásával sem. Remélhetőleg folytatódik a sor. +++
1989. március 6., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|