 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Magyar Televízió és a Magyar Rádió Felügyelő Bizottságának közleménye (1. rész)
"FELOSZTOTT MŰSORIDŐ
A Magyar Televízió 1-es csatornáján, valamint a Magyar Rádió
Kossuth adóján február 26-tól március 23-ig az alábbiak szerint kell
műsoridőt biztosítani.
Február 28. és március 9. között a Magyar Televízió 1-es
csatornáján minden hétfőtől minden péntekig a 19.30-as Híradó és az
azt követő reklámblokk után legfeljebb 15 percet, a Magyar Rádió
Kossuth adóján minden hétfőtől minden péntekig 6.00-7.30 között
legfeljebb 15 percet kell a választáson jelöltet állító pártok
rendelkezésére bocsátani abból a célból, hogy a pártok 2-2 percben
ismertethessék választási felhívásukat. A felhívások elhangzásának
sorrendjét a pártközi egyeztető bizottság határozza meg.
A Magyar Televízió 2-es csatornáján, a Petőfi, illetve a Bartók
rádióban, valamint a körzeti műsorokban a pártoknak felosztott
mősoridő nem adható. A pártok között felosztott választási műsorban
szereplő párt nevét a napilapokban fel kell tüntetni.
Március 23-ig, hétköznapokon, összesen 10 alkalommal, legfeljebb
1-1 órás tematikus fórumra, vitaműsorra kerüljön sor a Magyar
Televízió 1-es csatornáján, az első főműsor után, az országos listát
állító pártok részvételével. Az egyes pártok részvételi
lehetőségeit, a vitában résztvevő pártok számát, a vita témáit és a
vitában való részvétel egyéb szabályait - a jelöltállítás arányait
figyelembe véve - a pártközi egyeztető bizottság határozza meg.
"
SZER, Késő esti világhíradó:
Az esztergomi Suzuki
" A Magyarország iránti japán érdeklődés szimbólumának nevezte a
nagykövet a Suzuki vállalat múlt havi döntését, hogy 140 millió
dolláros beruházással autógyárat épít Esztergomban. A közös
vállalkozásban a Suzukin és a magyarokon kívül a Világbank egyik
ügynöksége is részt vesz. A végső megállapodás aláírására
előreláthatólag idén nyáron kerül sor, és a termelés beindítását
1992-re tervezik. Kezdetben csupán 12 ezer gépkocsit állítanak elő
évente, de arra számítanak, hogy ez a szám a századfordulóra eléri
az évi 100 ezer egységet.
A Suzuki vállalat előbb a már meglévő magyarországi gyárak
átalakítását fontolgatta, majd a legkorszerűbb tervek alapján
megépítendő új gyár létesítése mellett szállt síkra. De nemcsak az
épületek lesznek újak, hanem Suzukiék feltehetően olyan munkásokat
is fognak toborozni, akiknek nincs előzetes autógyári tapasztalata.
"
|
|
|
|
|
|
 |
KB ülés
|
(Antal János)
München, 1989. február 9. (SZER, Magyar híradó) - Az aggodalom, a
várakozás középpontjában Pozsgay Imre államminiszter nemrég tett
kijelentése áll, amely az 1956-os forradalom hivatalos
újraértékelésére utal, legalábbis utalhat.
Ez a feltételes mód fejezi ki legjobban a lényeget. Sokan attól
tartanak ugyanis, hogy a párt, amelynek nevében Pozsgay is beszélt,
visszavonhatja a legújabb értékelést, amely szerint 1956
népfelkelésnek minősül, úgymond tartalmi és külső jelei alapján.
Ehhez talán még azt is hozzá kellene tenni, hogy Budapesten többen
nem fogadják el Pozsgay értékelését. Vannak, akik szerint az
államminiszter túl messzire ment el, s vannak - elsősorban a
fiatalok között - akik végre hallani szeretnék a szerintük
egyetlen, valódi ítéletet, tehát, hogy 1956-ban nem népfelkelés,
hanem forradalom tört ki Budapesten.
A dolog jelentőségére nemcsak a Radikális Kör szombaton megkezdett
aláírásgyűjtő akciója utal, hanem az MSZMP-n belüli reakciók is. A
Központi Bizottság holnapi ülése előtt ugyanis - például a
kommunisták Csongrád megyei Reform Köre - különféle ajánlásokkal,
javaslatokkal álltak elő.
A reform esélyei és a párt jelenlegi helyzete az, ami a Csongrád
megyei reform kommunistákat izgatja és ezért javasolják, hogy a KB
két soron következő ülésén, tehát holnap és várhatóan 20-ikán,
olyan döntéseket hozzanak, amelyek előrébb vihetik a magyarországi
reformok ügyét.
Találgatások is szép számmal keringenek a fővárosban, talán erről
is be tudunk majd egyszer számolni. Sokan úgy érzik, hogy az
emlékezetes nyilatkozatot követően Pozsgay Imre pozíciói
meggyengültek és pesszimistábbak szerint ez könnyen az
államminiszter fejébe kerülhet - lehet, hogy csak politikai
vonatkozásaiban.
Érdemes megjegyezni, hogy a Radikális Kör is ilyen értelmű
aláírásgyűjtő ívet szerkesztett, de be tudok számolni egy másik
állásfoglalásról is. Ez az állásfoglalás a filmszakmai dolgozók
független szervezeteitől származik és az előzetes szándékok szerint
tegnap este a magyar filmszemle záróünnepélyén felolvasták volna,
erre azonban különféle okok miatt nem kerülhetett sor.
Az állásfoglalás rövid, tehát nyugodtan felolvashatom:
A filmszakmai dolgozók független szervezeteinek állásfoglalása
tehát így hangzik:
"Állandósult bizonytalanságunk, erősbödő zavarunk a múlt
bevallatlanságából, ellentmondásokból, hazug megítélésekből is
következik. Létfontosságú tehát a nyílt szembenézés mindazzal, ami
az elmúlt évtizedekben történt, s a dolgok, a tények nevén
nevezése.
Feltételezhetően nem csupán a maga nevében Pozsgay Imre nemrégiben
1956-ot népfelkelésnek nevezte és ezzel túllépett azon a történelmi
szemléleten, amely az akkori eseményeket sommásan
ellenforradalomnak minősítette. Kijelentését fontos lépésnek
tekintjük az igazsághoz vezető úton és támogatjuk.
Kérjük a tömegkommunikáció képviselőit, hogy nyilatkozatunkról
tájékoztassák a közvéleményt.
Budapest, 1989. február 8.
Aláírók:
A TDDSZ filmszakmai szekciójából Tóth Gy.László
A MODESZ-től Surányi András szóvivő
A Fidesz filmes csoportjától Pesti László
Az MDF nem szakmai dolgozók csoportjától Nagy László
Az AH(?) Fórum közművelődési egyesülettől Kertész Ferenc"
Érdekességként megjegyezném, hogy beszélgettem az állásfoglalás
szerzői közül néhánnyal. Egybehangzóan állították: ez az
állásfoglalás nem Pozsgay Imre, hanem az igazság felé vezető,
reménytkeltő folyamat védelmében íródott. +++
1989. február 9., csütörtök
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|