|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Magyar Televízió és a Magyar Rádió Felügyelő Bizottságának közleménye (1. rész)
"FELOSZTOTT MŰSORIDŐ
A Magyar Televízió 1-es csatornáján, valamint a Magyar Rádió
Kossuth adóján február 26-tól március 23-ig az alábbiak szerint kell
műsoridőt biztosítani.
Február 28. és március 9. között a Magyar Televízió 1-es
csatornáján minden hétfőtől minden péntekig a 19.30-as Híradó és az
azt követő reklámblokk után legfeljebb 15 percet, a Magyar Rádió
Kossuth adóján minden hétfőtől minden péntekig 6.00-7.30 között
legfeljebb 15 percet kell a választáson jelöltet állító pártok
rendelkezésére bocsátani abból a célból, hogy a pártok 2-2 percben
ismertethessék választási felhívásukat. A felhívások elhangzásának
sorrendjét a pártközi egyeztető bizottság határozza meg.
A Magyar Televízió 2-es csatornáján, a Petőfi, illetve a Bartók
rádióban, valamint a körzeti műsorokban a pártoknak felosztott
mősoridő nem adható. A pártok között felosztott választási műsorban
szereplő párt nevét a napilapokban fel kell tüntetni.
Március 23-ig, hétköznapokon, összesen 10 alkalommal, legfeljebb
1-1 órás tematikus fórumra, vitaműsorra kerüljön sor a Magyar
Televízió 1-es csatornáján, az első főműsor után, az országos listát
állító pártok részvételével. Az egyes pártok részvételi
lehetőségeit, a vitában résztvevő pártok számát, a vita témáit és a
vitában való részvétel egyéb szabályait - a jelöltállítás arányait
figyelembe véve - a pártközi egyeztető bizottság határozza meg.
"
SZER, Késő esti világhíradó:
Az esztergomi Suzuki
" A Magyarország iránti japán érdeklődés szimbólumának nevezte a
nagykövet a Suzuki vállalat múlt havi döntését, hogy 140 millió
dolláros beruházással autógyárat épít Esztergomban. A közös
vállalkozásban a Suzukin és a magyarokon kívül a Világbank egyik
ügynöksége is részt vesz. A végső megállapodás aláírására
előreláthatólag idén nyáron kerül sor, és a termelés beindítását
1992-re tervezik. Kezdetben csupán 12 ezer gépkocsit állítanak elő
évente, de arra számítanak, hogy ez a szám a századfordulóra eléri
az évi 100 ezer egységet.
A Suzuki vállalat előbb a már meglévő magyarországi gyárak
átalakítását fontolgatta, majd a legkorszerűbb tervek alapján
megépítendő új gyár létesítése mellett szállt síkra. De nemcsak az
épületek lesznek újak, hanem Suzukiék feltehetően olyan munkásokat
is fognak toborozni, akiknek nincs előzetes autógyári tapasztalata.
"
|
|
|
|
|
|
|
Az Országgyűlés szombati munkanapja (4. rész)
|
A viszonylag gyors döntés után a Parlament hozzáfogott a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvény módosításának jobbítását célzó javaslatok elbírálásához. Némiképp megkönnyítette a képviselők számára a döntést Botos Katalin tárca nélküli miniszter vitaösszefoglalója. A miniszterasszony ismételten megerősítette: a kormány szándéka, hogy az adórendszer jobban működjék, az adózás egyszerűsödjék, a kedvezmények köre és mértéke ne bővüljön, viszont a meglévőket szigorúbb feltételekkel tartsák fenn, s azok ellenőrizhetőbbek legyenek. A törvényjavaslathoz benyújtott 70 módosító inditvány egy részét úgy minősítette, hogy az azok valós problémákra hívták fel a figyelmet. Ezek közül is kiemelésre méltónak tartotta az ingyenesen juttatott értékpapírok és vagyonrészek adóztatását érintő javaslatcsomagot, amelynek felhasználásával sikerült a jelenleginél kedvezőbb, következetesebb, egyszerűbb és egységes, visszamenőlegesen életbe lépő új szabályozást kialakítani. (Ezt a javaslatcsomagot az Országgyűlés is elfogadta.)
Ezután vették kézbe a képviselők az alkotmányügyi bizottság jelentését az szja-hoz benyujtott módosító javaslatokról. A mintegy 60 oldalas jelentés 69 pontjának csaknem egyharmadáról később, a költségvetéssel együtt döntenek majd. Ezek a javaslatok elsősorban az adótáblázatot módosítanák. Botos Katalin a kormány nevében úgy nyilatkozott, hogy indokolt az adótáblák bizonyos korrekciója. Az így kieső költségvetési bevétel pótlására azonban meg kell találni a megfelelő megoldást.
Sem a kormány, sem pedig a képviselőház nem értett egyet az átalányadó bevezetését szolgáló módosító inditványok tartalmával. A kormány - a miniszterasszony szerint - nem ellenzi, hogy egy szűk, pontosan behatárolható körben bevezessék majd az átalányadót, a jó előkészítéshez azonban hosszabb idő szükséges. Úgy tűnik, ezt az érvelést fogadták el a képviselők, mert szavazatukkal a kormány álláspontját erősítették meg.
A kormány véleményével ellentétben viszont a képviselőház támogatta azt a javaslatot, hogy az adóalapból levonható a közérdekű kötelezettségvállalásra fordított összeg. A t. Ház döntése szerint ugyancsak levonható az adóalapból a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére befizetett (levont) tagdíjnak a havi 300 forintot meg nem haladó része. Szintén csökkenthető az adóalap a befizetett helyi adók összegével, kivéve azt a helyi adót, amelyet az egyéni vállalkozó a törvény rendelkezései alapján a költségei között számolhat el. (folyt.köv.)
1990. december 22., szombat 16:28
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|