|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Magyar Televízió és a Magyar Rádió Felügyelő Bizottságának közleménye (1. rész)
"FELOSZTOTT MŰSORIDŐ
A Magyar Televízió 1-es csatornáján, valamint a Magyar Rádió
Kossuth adóján február 26-tól március 23-ig az alábbiak szerint kell
műsoridőt biztosítani.
Február 28. és március 9. között a Magyar Televízió 1-es
csatornáján minden hétfőtől minden péntekig a 19.30-as Híradó és az
azt követő reklámblokk után legfeljebb 15 percet, a Magyar Rádió
Kossuth adóján minden hétfőtől minden péntekig 6.00-7.30 között
legfeljebb 15 percet kell a választáson jelöltet állító pártok
rendelkezésére bocsátani abból a célból, hogy a pártok 2-2 percben
ismertethessék választási felhívásukat. A felhívások elhangzásának
sorrendjét a pártközi egyeztető bizottság határozza meg.
A Magyar Televízió 2-es csatornáján, a Petőfi, illetve a Bartók
rádióban, valamint a körzeti műsorokban a pártoknak felosztott
mősoridő nem adható. A pártok között felosztott választási műsorban
szereplő párt nevét a napilapokban fel kell tüntetni.
Március 23-ig, hétköznapokon, összesen 10 alkalommal, legfeljebb
1-1 órás tematikus fórumra, vitaműsorra kerüljön sor a Magyar
Televízió 1-es csatornáján, az első főműsor után, az országos listát
állító pártok részvételével. Az egyes pártok részvételi
lehetőségeit, a vitában résztvevő pártok számát, a vita témáit és a
vitában való részvétel egyéb szabályait - a jelöltállítás arányait
figyelembe véve - a pártközi egyeztető bizottság határozza meg.
"
SZER, Késő esti világhíradó:
Az esztergomi Suzuki
" A Magyarország iránti japán érdeklődés szimbólumának nevezte a
nagykövet a Suzuki vállalat múlt havi döntését, hogy 140 millió
dolláros beruházással autógyárat épít Esztergomban. A közös
vállalkozásban a Suzukin és a magyarokon kívül a Világbank egyik
ügynöksége is részt vesz. A végső megállapodás aláírására
előreláthatólag idén nyáron kerül sor, és a termelés beindítását
1992-re tervezik. Kezdetben csupán 12 ezer gépkocsit állítanak elő
évente, de arra számítanak, hogy ez a szám a századfordulóra eléri
az évi 100 ezer egységet.
A Suzuki vállalat előbb a már meglévő magyarországi gyárak
átalakítását fontolgatta, majd a legkorszerűbb tervek alapján
megépítendő új gyár létesítése mellett szállt síkra. De nemcsak az
épületek lesznek újak, hanem Suzukiék feltehetően olyan munkásokat
is fognak toborozni, akiknek nincs előzetes autógyári tapasztalata.
"
|
|
|
|
|
|
|
Az Országgyűlés Kulturális Bizottságának ülése (2. rész)
|
Ezzel kapcsolatosan Fodor Tamás (SZDSZ) is megjegyezte, hogy nem lenne szerencsés a parlamenti viszonyoknak megfelelően ,,prejudikálni,, az önkormányzati választások előtt. Csengey Dénes (MDF) elmondta: a megyei lapkiadók helyzetének rendezése mellett az szól, hogy az MSZP mint kiadótulajdonos sajtómonopóliumot tart fenn, erről le kellene mondania, már csak azért is, mert a rendszerváltás során a szocialistákat kivéve minden párt tulajdon nélkül lépett át a demokráciába. A képviselő is úgy vélte, hogy esendő az állásfoglalás-tervezet megszövegezése, ám - fűzte hozzá - a gondolatmenete nem az. Csurka István (MDF) azzal érvelt az indítvány időszerűsége mellett, hogy elfogadása esetén megakadályozhatnák újabb megyei lapok ,,kiárusítását,,. Másrészt szerinte elsősorban nem a megyei lapok, hanem a megyei lapkiadók tulajdonjogát kellene tisztázni. A tervezet ,,legszimpatikusabb,, vonásaként említette, hogy szorgalmazza: az Igazságügyi Minisztérium dolgozzon ki törvényt a megyei lapkiadó vállalatok államosítására.
A hosszúra nyúlt vitában végül szóba került az is, hogy meglehetősen bonyolult kérdésről van szó, hiszen a megyei lapok közül hetet már az Axel Springer Budapest Kft. ad ki; tizenkilenc megyei lapkiadó működik, valamint az említett Springer. Így kérdés marad, hogy miként foglalkozzanak a megyei lapkiadók, illetve a Springer által kiadott lapok ügyével.
A kulturális bizottság áttekintette négy albizottsága munkatervét is, amelyet kedden délelőtt alakítottak ki az albizottságok. A sajtóalbizottság elsősorban a médiatörvény előkészítésére, a nemzeti médiumok vezetőinek kiválasztására, illetve a jelöltek meghallgatására kíván koncentrálni. Molnár Péter (Fidesz) különösen fontosnak nevezte, hogy utóbbi témáról mihamarabb tájékoztatást kapjon az albizottság, miként a frekvenciamoratórium ügyében is.
A kulturális albizottság az alkotmánymódosítás kulturális vonatkozású passzusainak előkészítésével kíván foglalkozni. Ugyancsak lényegesnek tartják a kulturális értékvédelem tisztázását a piaci viszonyok között. Az albizottságban egyébként felvetődött, hogy a művelődési és közoktatási miniszterrel a következő hetekben konzultálhassanak a képviselők. Konkrét javaslatként megfogalmazódott, hogy napirendre kellene tűzni a színészi védettség témáját, a Magyar Rádió és Televizió műsorszórását, különös tekintettel a szomszédos országokban élő magyarokra, valamint a filmtörvény előkészítését. (folyt. köv.)
1990. május 29., kedd 19:38
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|