|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Magyar Televízió és a Magyar Rádió Felügyelő Bizottságának közleménye (1. rész)
"FELOSZTOTT MŰSORIDŐ
A Magyar Televízió 1-es csatornáján, valamint a Magyar Rádió
Kossuth adóján február 26-tól március 23-ig az alábbiak szerint kell
műsoridőt biztosítani.
Február 28. és március 9. között a Magyar Televízió 1-es
csatornáján minden hétfőtől minden péntekig a 19.30-as Híradó és az
azt követő reklámblokk után legfeljebb 15 percet, a Magyar Rádió
Kossuth adóján minden hétfőtől minden péntekig 6.00-7.30 között
legfeljebb 15 percet kell a választáson jelöltet állító pártok
rendelkezésére bocsátani abból a célból, hogy a pártok 2-2 percben
ismertethessék választási felhívásukat. A felhívások elhangzásának
sorrendjét a pártközi egyeztető bizottság határozza meg.
A Magyar Televízió 2-es csatornáján, a Petőfi, illetve a Bartók
rádióban, valamint a körzeti műsorokban a pártoknak felosztott
mősoridő nem adható. A pártok között felosztott választási műsorban
szereplő párt nevét a napilapokban fel kell tüntetni.
Március 23-ig, hétköznapokon, összesen 10 alkalommal, legfeljebb
1-1 órás tematikus fórumra, vitaműsorra kerüljön sor a Magyar
Televízió 1-es csatornáján, az első főműsor után, az országos listát
állító pártok részvételével. Az egyes pártok részvételi
lehetőségeit, a vitában résztvevő pártok számát, a vita témáit és a
vitában való részvétel egyéb szabályait - a jelöltállítás arányait
figyelembe véve - a pártközi egyeztető bizottság határozza meg.
"
SZER, Késő esti világhíradó:
Az esztergomi Suzuki
" A Magyarország iránti japán érdeklődés szimbólumának nevezte a
nagykövet a Suzuki vállalat múlt havi döntését, hogy 140 millió
dolláros beruházással autógyárat épít Esztergomban. A közös
vállalkozásban a Suzukin és a magyarokon kívül a Világbank egyik
ügynöksége is részt vesz. A végső megállapodás aláírására
előreláthatólag idén nyáron kerül sor, és a termelés beindítását
1992-re tervezik. Kezdetben csupán 12 ezer gépkocsit állítanak elő
évente, de arra számítanak, hogy ez a szám a századfordulóra eléri
az évi 100 ezer egységet.
A Suzuki vállalat előbb a már meglévő magyarországi gyárak
átalakítását fontolgatta, majd a legkorszerűbb tervek alapján
megépítendő új gyár létesítése mellett szállt síkra. De nemcsak az
épületek lesznek újak, hanem Suzukiék feltehetően olyan munkásokat
is fognak toborozni, akiknek nincs előzetes autógyári tapasztalata.
"
|
|
|
|
|
|
|
Kelet-európai szolidaritás - konferencia (1. rész)
|
1990. március 3., szombat - Kelet-európai szolidaritás -
Európai integráció címmel rendezett nemzetközi tanácskozást
szombaton Budapesten a Szabad Demokraták Szövetsége, amelyen olyan
bolgár, csehszlovák, jugoszláv, keletnémet, lengyel, román és magyar
értelmiségiek-politikusok voltak jelen, akik az 1970-es évek közepe
óta résztvevői a térség demokratikus mozgalmainak. A disputában
kifejtette véleményét többek között Zbigniew Bujak, Jan Litynski a
lengyel Szolidaritástól, Dana Nemcova és Szasa Vondra a csehszlovák
Charta ,77-től, Ba:rbel Bohley a keletnémet Új Fórumtól, illetőleg
Dan Petrescu jelenlegi román kulturális miniszterhelyettes, aki nem
a román kormány képviselőjeként vett részt a tanácskozáson.
Kis János, az SZDSZ megbízott elnöke megnyitójában hangsúlyozta: a tanácskozáson jelenlevők a 70-es évek közepétől aktívan részt vesznek a kelet-európai demokratikus mozgalmakban, csaknem másfél éves szolidaritás fűzi össze őket. Mindannyiukat közösen jellemezte a nyílt szembenállás a poszttotalitárius rendszerekkel.
A hozzászólások többségéből kitűnt: a német egység megteremtése egyértelmű realitás. A nagy kérdés: Németország jövőbeni státusa Európában. A résztvevők döntő részének véleménye szerint Németország semlegesítése nem tűnik jó megoldásnek, mert mint többen is megfogalmazták: egy nagyhatalom nem tekinthető semlegesnek attól, hogy sehová sem tartozik. Alternatívaként kínálkozik Németország csatlakozása a NATO-hoz; ez elfogadható biztonsági keret lenne, ám további kérdéseket vet fel, főként a Szovjetunió szempontjából. A keletnémet Ba:rbel Bohley ezzel kapcsolatban kifejtette: az NDK-ban működő pártok elsősorban Európa demilitarizálásának hívei. A NATO-hoz való csatlakozást úgy tudják elképzelni - mutatott rá -, hogy ezt idővel valamennyi közép- és kelet-európai állam együttesen teszi meg.
A tanácskozás résztvevői egyetértettek abban, hogy az Európában 1945-ben kialakult határokat véglegesnek kell tekinteni. Lényeges kérdésnek ítélték, hogy miként alakul a térség két nagyhatalma - az erősödő Németország, illetve a gyengülő, sőt a széteséstől is fenyegetett Szovjetunió - között elhelyezkedő államok viszonya. (folyt.köv.)
1990. március 3., szombat 21:38
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|