|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Magyar Televízió és a Magyar Rádió Felügyelő Bizottságának közleménye (1. rész)
"FELOSZTOTT MŰSORIDŐ
A Magyar Televízió 1-es csatornáján, valamint a Magyar Rádió
Kossuth adóján február 26-tól március 23-ig az alábbiak szerint kell
műsoridőt biztosítani.
Február 28. és március 9. között a Magyar Televízió 1-es
csatornáján minden hétfőtől minden péntekig a 19.30-as Híradó és az
azt követő reklámblokk után legfeljebb 15 percet, a Magyar Rádió
Kossuth adóján minden hétfőtől minden péntekig 6.00-7.30 között
legfeljebb 15 percet kell a választáson jelöltet állító pártok
rendelkezésére bocsátani abból a célból, hogy a pártok 2-2 percben
ismertethessék választási felhívásukat. A felhívások elhangzásának
sorrendjét a pártközi egyeztető bizottság határozza meg.
A Magyar Televízió 2-es csatornáján, a Petőfi, illetve a Bartók
rádióban, valamint a körzeti műsorokban a pártoknak felosztott
mősoridő nem adható. A pártok között felosztott választási műsorban
szereplő párt nevét a napilapokban fel kell tüntetni.
Március 23-ig, hétköznapokon, összesen 10 alkalommal, legfeljebb
1-1 órás tematikus fórumra, vitaműsorra kerüljön sor a Magyar
Televízió 1-es csatornáján, az első főműsor után, az országos listát
állító pártok részvételével. Az egyes pártok részvételi
lehetőségeit, a vitában résztvevő pártok számát, a vita témáit és a
vitában való részvétel egyéb szabályait - a jelöltállítás arányait
figyelembe véve - a pártközi egyeztető bizottság határozza meg.
"
SZER, Késő esti világhíradó:
Az esztergomi Suzuki
" A Magyarország iránti japán érdeklődés szimbólumának nevezte a
nagykövet a Suzuki vállalat múlt havi döntését, hogy 140 millió
dolláros beruházással autógyárat épít Esztergomban. A közös
vállalkozásban a Suzukin és a magyarokon kívül a Világbank egyik
ügynöksége is részt vesz. A végső megállapodás aláírására
előreláthatólag idén nyáron kerül sor, és a termelés beindítását
1992-re tervezik. Kezdetben csupán 12 ezer gépkocsit állítanak elő
évente, de arra számítanak, hogy ez a szám a századfordulóra eléri
az évi 100 ezer egységet.
A Suzuki vállalat előbb a már meglévő magyarországi gyárak
átalakítását fontolgatta, majd a legkorszerűbb tervek alapján
megépítendő új gyár létesítése mellett szállt síkra. De nemcsak az
épületek lesznek újak, hanem Suzukiék feltehetően olyan munkásokat
is fognak toborozni, akiknek nincs előzetes autógyári tapasztalata.
"
|
|
|
|
|
|
|
Az esztergomi Suzuki
|
--------------------
München, 1990. február 22. (SZER, Késő esti világhíradó) - Lázas külföldi üzleti tevékenység színhelye Budapest. Egyesek a közelből, mások a messzi távolból jöttek-jönnek -, például Japánból. Nő a külföld bizalma.
- Eiji Seki budapesti japán nagykövet elmondta, hogy - bár a japán üzletembereket az óvatosság, a körültekintő piackutatás, az alapos terepszemle jellemzi -, kétségtelenül fokozódik érdeklődésük Közép-Európa iránt.
Lengyelországban és Magyarországon már előbbre jutottak közös vállalkozások létesítésében, mint Csehszlovákiában és Romániában, ahol meg kell várni az üzleti együttműködéshez szükséges jogi alapok lefektetését, bár a Toshiba japán vállalat már előzetes tárgyalásokat folytatott egy csehszlovák vállalattal tv-képcsövek közös gyártásáról és a Mitsubitshi vállalat 60 millió dollár értékű beruházás eszközlését mérlegeli egy csehszlovák vegyiüzemben.
A Magyarország iránti japán érdeklődés szimbólumának nevezte a nagykövet a Suzuki vállalat múlt havi döntését, hogy 140 millió dolláros beruházással autógyárat épít Esztergomban. A közös vállalkozásban a Suzukin és a magyarokon kívül a Világbank egyik ügynöksége is részt vesz. A végső megállapodás aláírására előreláthatólag idén nyáron kerül sor, és a termelés beindítását 1992-re tervezik. Kezdetben csupán 12 ezer gépkocsit állítanak elő évente, de arra számítanak, hogy ez a szám a századfordulóra eléri az évi 100 ezer egységet.
A Suzuki vállalat előbb a már meglévő magyarországi gyárak átalakítását fontolgatta, majd a legkorszerűbb tervek alapján megépítendő új gyár létesítése mellett szállt síkra. De nemcsak az épületek lesznek újak, hanem Suzukiék feltehetően olyan munkásokat is fognak toborozni, akiknek nincs előzetes autógyári tapasztalata. (folyt.)
1990. február 22., csütörtök
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Esztergomi Suzuki - 1. folyt.
|
Már Kanadában is ezt a módszert alkalmazták - és bevált. A magyarázat abban rejlik, hogy a Suzuki vállalat gyakran könnyebbnek találta tapasztalatlan segédmunkások betanítását a japán ipari eljárásokra, mint máshoz szokott munkások átképzését.
Japánban egészen újszerű munkamódszerek jellemzik a gyári termelőmunkát. A vezetőség - mérnökök és más magas beosztású tisztviselők - sűrűn feltűnnek az üzemekben és az esetleges hibák, fennakadások kiküszöbölésénél nem átallják bepiszkolni a kezüket. Arra is nagy súlyt helyeznek, hogy a munkások érezzék: vezetőik legkisebb ügyes-bajos gondjaikkal is törődnek. A művezető figyelmének ki kell terjednie a beosztott munkások teljesítményének folyamatos értékelésére, ő állapítja meg, hogy kinek van szüksége gyakorlati továbbképzésre.
Mindennek az a célja, hogy egyetlen ember se végezhessen haszontalan munkát. Japán üzleti körökben úgy vélik, hogy az ilyen beható foglalkozás a munkásokkal-alkalmazottakkal, alig ismert Magyarországon. És hogy a Japán hagyományok ápolása ne bizonyulhasson kérészéletűnek, mintegy 60 japán mérnök családostól Esztergomba költözik körülbelül 3 évi szolgálati időre.
Magától értetődik, hogy a Suzuki vállalat szigorú minőségellenőrzéssel is ragaszkodni fog azoknál a kis- és közepes méretű magyar cégeknél, amelyek alkatrészeket szállítanak az esztergomi gyárnak. Kezdetben az egyes gépkocsik 20 százaléka készül magyar alkatrészek felhasználásával, később - fokozatosan - úgyszolván minden alkatrész és tartozék magyar eredetű lesz.
Mint a japán nagykövet elmondta: a Suzuki vállalat nagyszabású beruházása más japán vállalatok érdeklődését is a magyar piacra irányította. De vannak a japán-magyar együttműködésnek más jelei is. Így például 250 fiatal magyar menedzser kéthónapos japán kiképzésének előkészületei már folyamatban vannak - az első 50 fős csoport március végén indul a Távol-Keletre. (folyt.)
1990. február 22., csütörtök
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Esztergomi Suzuki - 2. folyt.
|
A japán nagykövet azonban nemcsak hazája kereskedelmi érdekeinek előmozdításával indokolja a kelet-közép-európai beruházások körül kibontakozó tevékenységet - jóllehet ez is fontos szempont. Eiji Seki rámutatott arra is, hogy a virágzó és demokratikus Magyarország hozzájárulhat a térség stabilitásához. A stabilitás békét teremt - és Japán semmit sem akar annyira, mint azt hogy béke legyen az egész világon. +++
1990. február 22., csütörtök
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|