|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Magyar Televízió és a Magyar Rádió Felügyelő Bizottságának közleménye (1. rész)
"FELOSZTOTT MŰSORIDŐ
A Magyar Televízió 1-es csatornáján, valamint a Magyar Rádió
Kossuth adóján február 26-tól március 23-ig az alábbiak szerint kell
műsoridőt biztosítani.
Február 28. és március 9. között a Magyar Televízió 1-es
csatornáján minden hétfőtől minden péntekig a 19.30-as Híradó és az
azt követő reklámblokk után legfeljebb 15 percet, a Magyar Rádió
Kossuth adóján minden hétfőtől minden péntekig 6.00-7.30 között
legfeljebb 15 percet kell a választáson jelöltet állító pártok
rendelkezésére bocsátani abból a célból, hogy a pártok 2-2 percben
ismertethessék választási felhívásukat. A felhívások elhangzásának
sorrendjét a pártközi egyeztető bizottság határozza meg.
A Magyar Televízió 2-es csatornáján, a Petőfi, illetve a Bartók
rádióban, valamint a körzeti műsorokban a pártoknak felosztott
mősoridő nem adható. A pártok között felosztott választási műsorban
szereplő párt nevét a napilapokban fel kell tüntetni.
Március 23-ig, hétköznapokon, összesen 10 alkalommal, legfeljebb
1-1 órás tematikus fórumra, vitaműsorra kerüljön sor a Magyar
Televízió 1-es csatornáján, az első főműsor után, az országos listát
állító pártok részvételével. Az egyes pártok részvételi
lehetőségeit, a vitában résztvevő pártok számát, a vita témáit és a
vitában való részvétel egyéb szabályait - a jelöltállítás arányait
figyelembe véve - a pártközi egyeztető bizottság határozza meg.
"
SZER, Késő esti világhíradó:
Az esztergomi Suzuki
" A Magyarország iránti japán érdeklődés szimbólumának nevezte a
nagykövet a Suzuki vállalat múlt havi döntését, hogy 140 millió
dolláros beruházással autógyárat épít Esztergomban. A közös
vállalkozásban a Suzukin és a magyarokon kívül a Világbank egyik
ügynöksége is részt vesz. A végső megállapodás aláírására
előreláthatólag idén nyáron kerül sor, és a termelés beindítását
1992-re tervezik. Kezdetben csupán 12 ezer gépkocsit állítanak elő
évente, de arra számítanak, hogy ez a szám a századfordulóra eléri
az évi 100 ezer egységet.
A Suzuki vállalat előbb a már meglévő magyarországi gyárak
átalakítását fontolgatta, majd a legkorszerűbb tervek alapján
megépítendő új gyár létesítése mellett szállt síkra. De nemcsak az
épületek lesznek újak, hanem Suzukiék feltehetően olyan munkásokat
is fognak toborozni, akiknek nincs előzetes autógyári tapasztalata.
"
|
|
|
|
|
|
|
- Esztergomi Suzuki - 1. folyt.
|
Már Kanadában is ezt a módszert alkalmazták - és bevált. A magyarázat abban rejlik, hogy a Suzuki vállalat gyakran könnyebbnek találta tapasztalatlan segédmunkások betanítását a japán ipari eljárásokra, mint máshoz szokott munkások átképzését.
Japánban egészen újszerű munkamódszerek jellemzik a gyári termelőmunkát. A vezetőség - mérnökök és más magas beosztású tisztviselők - sűrűn feltűnnek az üzemekben és az esetleges hibák, fennakadások kiküszöbölésénél nem átallják bepiszkolni a kezüket. Arra is nagy súlyt helyeznek, hogy a munkások érezzék: vezetőik legkisebb ügyes-bajos gondjaikkal is törődnek. A művezető figyelmének ki kell terjednie a beosztott munkások teljesítményének folyamatos értékelésére, ő állapítja meg, hogy kinek van szüksége gyakorlati továbbképzésre.
Mindennek az a célja, hogy egyetlen ember se végezhessen haszontalan munkát. Japán üzleti körökben úgy vélik, hogy az ilyen beható foglalkozás a munkásokkal-alkalmazottakkal, alig ismert Magyarországon. És hogy a Japán hagyományok ápolása ne bizonyulhasson kérészéletűnek, mintegy 60 japán mérnök családostól Esztergomba költözik körülbelül 3 évi szolgálati időre.
Magától értetődik, hogy a Suzuki vállalat szigorú minőségellenőrzéssel is ragaszkodni fog azoknál a kis- és közepes méretű magyar cégeknél, amelyek alkatrészeket szállítanak az esztergomi gyárnak. Kezdetben az egyes gépkocsik 20 százaléka készül magyar alkatrészek felhasználásával, később - fokozatosan - úgyszolván minden alkatrész és tartozék magyar eredetű lesz.
Mint a japán nagykövet elmondta: a Suzuki vállalat nagyszabású beruházása más japán vállalatok érdeklődését is a magyar piacra irányította. De vannak a japán-magyar együttműködésnek más jelei is. Így például 250 fiatal magyar menedzser kéthónapos japán kiképzésének előkészületei már folyamatban vannak - az első 50 fős csoport március végén indul a Távol-Keletre. (folyt.)
1990. február 22., csütörtök
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|