|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Magyar Televízió és a Magyar Rádió Felügyelő Bizottságának közleménye (1. rész)
"FELOSZTOTT MŰSORIDŐ
A Magyar Televízió 1-es csatornáján, valamint a Magyar Rádió
Kossuth adóján február 26-tól március 23-ig az alábbiak szerint kell
műsoridőt biztosítani.
Február 28. és március 9. között a Magyar Televízió 1-es
csatornáján minden hétfőtől minden péntekig a 19.30-as Híradó és az
azt követő reklámblokk után legfeljebb 15 percet, a Magyar Rádió
Kossuth adóján minden hétfőtől minden péntekig 6.00-7.30 között
legfeljebb 15 percet kell a választáson jelöltet állító pártok
rendelkezésére bocsátani abból a célból, hogy a pártok 2-2 percben
ismertethessék választási felhívásukat. A felhívások elhangzásának
sorrendjét a pártközi egyeztető bizottság határozza meg.
A Magyar Televízió 2-es csatornáján, a Petőfi, illetve a Bartók
rádióban, valamint a körzeti műsorokban a pártoknak felosztott
mősoridő nem adható. A pártok között felosztott választási műsorban
szereplő párt nevét a napilapokban fel kell tüntetni.
Március 23-ig, hétköznapokon, összesen 10 alkalommal, legfeljebb
1-1 órás tematikus fórumra, vitaműsorra kerüljön sor a Magyar
Televízió 1-es csatornáján, az első főműsor után, az országos listát
állító pártok részvételével. Az egyes pártok részvételi
lehetőségeit, a vitában résztvevő pártok számát, a vita témáit és a
vitában való részvétel egyéb szabályait - a jelöltállítás arányait
figyelembe véve - a pártközi egyeztető bizottság határozza meg.
"
SZER, Késő esti világhíradó:
Az esztergomi Suzuki
" A Magyarország iránti japán érdeklődés szimbólumának nevezte a
nagykövet a Suzuki vállalat múlt havi döntését, hogy 140 millió
dolláros beruházással autógyárat épít Esztergomban. A közös
vállalkozásban a Suzukin és a magyarokon kívül a Világbank egyik
ügynöksége is részt vesz. A végső megállapodás aláírására
előreláthatólag idén nyáron kerül sor, és a termelés beindítását
1992-re tervezik. Kezdetben csupán 12 ezer gépkocsit állítanak elő
évente, de arra számítanak, hogy ez a szám a századfordulóra eléri
az évi 100 ezer egységet.
A Suzuki vállalat előbb a már meglévő magyarországi gyárak
átalakítását fontolgatta, majd a legkorszerűbb tervek alapján
megépítendő új gyár létesítése mellett szállt síkra. De nemcsak az
épületek lesznek újak, hanem Suzukiék feltehetően olyan munkásokat
is fognak toborozni, akiknek nincs előzetes autógyári tapasztalata.
"
|
|
|
|
|
|
|
Az MSZP kecskeméti dolgozói-önkormányzati tagozatának
közleménye (1. rész)
(OS)
|
1990. február 22., csütörtök - A Szocialista Párt kecskeméti dolgozói-önkormányzati tagozata néhány, a városban működő cég vezetőjének és más szakértők véleménye alapján megállapítja, hogy a kormány rubel-export korlátozó intézkedése megnöveli a magyar gazdaság súlyos szerkezeti és működési válságát és a társadalmi feszültséget.
A határozott gazdaságpolitikai irányváltást, a gazdálkodási rendszer átfogó modernizálását hírdető kormány, a kereskedelmi minisztérium döntően felelős azért, hogy a tervezett szovjet rubelaktívum 4,5-szerese halmozódott fel 1989-ben. A cégek érdekeltségét nem teremtette meg az új piacok felkutatására, pénzszűkítő politikájával lehetetlenné tette a műszaki-technikai átállásukat, elmulasztotta az évközi ellenőrzését, közgazdasági háttértisztázás nélkül tette szabaddá a magyar-szovjet kishatárforgalmat. A folyamatos, átgondolt piacszabályozás helyett a kormány - önmaga teremtette kényszerhelyzetben - ismét adminisztratív, kézi beavatkozással élt. A gazdaságban, de főként a gépiparban, az élelmiszeriparban ezért jelentős nyereségkiesés várható. Ugrásszerűen nőni fog az utcára kerülő munkavállalók száma. A cégek gazdálkodása tervezhetetlenné válik, csőd elé kerül. Elmarasztalhatóak a cégek vezetői közül azok is, akik nem ismerik fel ma sem, hogy a rubelexport súlyának csökkennie kell a jövőben, akik áthágták a szabályok kereteit. A felelősség azonban nem terhelheti a kormányintézkedésekben bízó, új fejlődési pályát kereső cégek vezetőit.
A következmények egyáltalán nem háríthatóak át a munkavállalókra. A kormány mindmáig nem teremtette meg az átfogó munkaerőgazdálkodás állami háttérintézményeit. Nem hozott intézkedéseket a munkanélkülivé válók sorsának rendezésére sem. Nincs megelőző elvű átképzési hálózat, nincs érdemleges munkahelyteremtés, nincs elfogadható vállalkozásélénkítés. Névleges az újrakezdési hiteltámogatás.
Ezek a tények azt mutatják, hogy a kormány a piacgazdaságba való átmenet szerves, szakértő támogatása helyett kapkodó, szabálytalan lépéseket tesz.
A tagozat felhívja a figyelmet arra is, hogy a kormány nem mérlegeli intézkedéseinek térségi következményeit. Az alapvetően gépipari, élelmiszeripari összetételű kecskeméti kistérségi gazdaságban halmozottan jelennek meg a hátrányok. A térség így veszélyzónába került. Fokozott ütemű gazdasági ellehetetlenülést él meg. Hirtelen sok dolgozó veszti el munkáját. Kistermelők tömegei hagyhatnak fel az állattartással. (folyt. köv.)
1990. február 22., csütörtök 18:34
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|