|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Magyar Televízió és a Magyar Rádió Felügyelő Bizottságának közleménye (1. rész)
"FELOSZTOTT MŰSORIDŐ
A Magyar Televízió 1-es csatornáján, valamint a Magyar Rádió
Kossuth adóján február 26-tól március 23-ig az alábbiak szerint kell
műsoridőt biztosítani.
Február 28. és március 9. között a Magyar Televízió 1-es
csatornáján minden hétfőtől minden péntekig a 19.30-as Híradó és az
azt követő reklámblokk után legfeljebb 15 percet, a Magyar Rádió
Kossuth adóján minden hétfőtől minden péntekig 6.00-7.30 között
legfeljebb 15 percet kell a választáson jelöltet állító pártok
rendelkezésére bocsátani abból a célból, hogy a pártok 2-2 percben
ismertethessék választási felhívásukat. A felhívások elhangzásának
sorrendjét a pártközi egyeztető bizottság határozza meg.
A Magyar Televízió 2-es csatornáján, a Petőfi, illetve a Bartók
rádióban, valamint a körzeti műsorokban a pártoknak felosztott
mősoridő nem adható. A pártok között felosztott választási műsorban
szereplő párt nevét a napilapokban fel kell tüntetni.
Március 23-ig, hétköznapokon, összesen 10 alkalommal, legfeljebb
1-1 órás tematikus fórumra, vitaműsorra kerüljön sor a Magyar
Televízió 1-es csatornáján, az első főműsor után, az országos listát
állító pártok részvételével. Az egyes pártok részvételi
lehetőségeit, a vitában résztvevő pártok számát, a vita témáit és a
vitában való részvétel egyéb szabályait - a jelöltállítás arányait
figyelembe véve - a pártközi egyeztető bizottság határozza meg.
"
SZER, Késő esti világhíradó:
Az esztergomi Suzuki
" A Magyarország iránti japán érdeklődés szimbólumának nevezte a
nagykövet a Suzuki vállalat múlt havi döntését, hogy 140 millió
dolláros beruházással autógyárat épít Esztergomban. A közös
vállalkozásban a Suzukin és a magyarokon kívül a Világbank egyik
ügynöksége is részt vesz. A végső megállapodás aláírására
előreláthatólag idén nyáron kerül sor, és a termelés beindítását
1992-re tervezik. Kezdetben csupán 12 ezer gépkocsit állítanak elő
évente, de arra számítanak, hogy ez a szám a századfordulóra eléri
az évi 100 ezer egységet.
A Suzuki vállalat előbb a már meglévő magyarországi gyárak
átalakítását fontolgatta, majd a legkorszerűbb tervek alapján
megépítendő új gyár létesítése mellett szállt síkra. De nemcsak az
épületek lesznek újak, hanem Suzukiék feltehetően olyan munkásokat
is fognak toborozni, akiknek nincs előzetes autógyári tapasztalata.
"
|
|
|
|
|
|
|
Állásfoglalás az oktatási törvény tervezett módosításáról (1.
rész)
(OS)
|
1990. február 22., csütörtök - A jelen állásfoglalást aláíró szervezetek képviselői 1990. február 16-án a Gyermekérdekek Magyarországi Fóruma szervezésében - szakértők bevonásával - konzultációt folytattak az Országgyűlés februári ülésszakának napirendjén szereplő - az 1985. évi I. (oktatási) törvény módosítását célzó - ( a Köznevelés című lap ezévi 4. számában megjelent ) - javaslatról. Az állásfoglalást aláíró szervezetek kérik, hogy az Országgyűlés az alábbiakat vegye figyelembe döntésének kialakításakor.
1. A társadalom és az oktatás belső folyamatai miatt szükség van az oktatási törvény - széles körű társadalmi és szakmai vitában előkészített - átfogó módosítására.
2. A jelen törvénymódosítási javaslat beterjesztését - ellentétben a módosításra javasolt 1985. évi I. törvénnyel - nem előzte meg sem szakmai sem társadalmi vita, e vitára az előterjesztő nem adott lehetőséget, ezzel összefüggésben a változtatásra szánt kérdésekben a társadalmi és szakmai konszenzust még elemi szinten sem igényelte. Az oktatási törvény módosításában nem volt módjuk résztvenni sem az érintetteknek, sem szervezeteiknek, az előterjesztést nem tudta megmérni a szakmai és társadalmi közvélemény. Ez a magyarázata annak, hogy az előterjesztésben javasolt módosítások nagyrésze nem felel meg a társadalmi és szakmai elvárásoknak.
3. A benyújtott törvénytervezet több ponton szakmailag megalapozatlan, számos kérdésben gátolja az intézmények szakmai önállóságát.
a./ A törvénymódosítás minél előbbi elfogadásának indokaként fogalmazódik meg annak szüksége, hogy az iskolalétesítés és -fenntartás szabályait oldani kell.
Fel kell hívni arra a figyelmet, hogy a kapkodó és rossz irányú módosítást sem a jelen jogi helyzet nem indokolja (ma is lehetséges iskolaalapítás a Minisztertanács engedélyével) sem pedig a benyújtott módosítás nem teszi kellően megalapozottá. A javaslat látszólag lehetővé teszi az állami iskolákon kívül más intézmények alakítását is, ugyanakkor olyan feltételeket és követelményeket ír elő számukra, melyeket maga az állami intézményrendszer sem tud teljesíteni.
b./ A javaslat az oktatás finanszírozásában nem hoz létre szektor (fenntartó) -semleges körülményeket. Nem definiálja az állami iskolák esetében az állam fenntartói kötelezettségeit, nem teremt garanciákat az állami iskolák működéséhez, sőt a fennmaradást magára az iskolákra hárítja. (folyt.köv.)
1990. február 22., csütörtök 16:39
|
Vissza »
|
|
Állásfoglalás az oktatási törvény tervezett módosításáról (2.
rész)
(OS)
|
c./ A javaslat nem szabályozza az iskola és a társadalom viszonyát, megkerüli az iskola és az önkormányzat kapcsolatának tisztázását, mégcsak kísérletet sem tesz a készülő önkormányzati törvénnyel való összhang megteremtésére.
d./ A javasolt módosítás szűkíti az iskolák önállóságát, jelentős mértékben visszalépést tervez az iskolák irányítása terén. Az 1985. évi I. törvényben foglaltakhoz képest is egy korábbi állapothoz való visszatérés lenne az iskolák irányításának a szakigazgatási szervek alá rendelése. Ez az iskolák szakmai önállóságával, egyben a pedagógustársadalom szakmai konpetenciájával összeegyeztethetetlen lépés lenne.
e./ A javasolt módosítás a lehetségesnél és a szükségesnél több kérdésben a szabályozást alacsonyabb szintű jogszabályra bízza, mellyel az iskolákat kiteszi az államigazgatás aktuális kívánalmainak, szeszélyeinek.
f./ A módosítási javaslat megnevezetlen jogforrásból származó olyan oktatási dokumentumok kötelező elrendelését sugallja, mely ellentmond az iskola szakmai önállóságának és a fenntartás alternativitásának.
g./ A törvénymódosítás csorbítja a gyermek- és ifjúsági jogokat, egyfelől azzal, hogy a diákönkormányzatoktól elveszi az egyetértési jogokat, másfelől azzal, hogy az iskolák működésének szabályozásában a miniszterrel való egyetértés (így a véleményezés, befolyásolás) jogát valamennyi érintett szervezettől megvonja.
h./ Bár a törvénymódosítás - bevezetője szerint - nem kíván az intézményi struktúra kérdésében módosítani a helyzeten, mégis egy kivételt téve a törvény erejével latens prioritást igér a ma még szakmailag és társadalmilag sem tisztázott 4 + 8 osztályos rendszernek.
4. A felsorolt okok miatt sem szakmai megalapozottságát, sem tartalmát, sem irányultságát nem tartjuk megfelelőnek ahhoz, hogy a törvényjavaslatot az Országgyűlés napirendre tűzze. (folyt.köv.)
1990. február 22., csütörtök 16:42
|
Vissza »
|
|
Állásfoglalás az oktatási törvény tervezett módosításáról (3.
rész)
(OS)
|
Kérjük, hogy az Országgyűlés a napirend tárgyalása helyett követelje meg a minisztertől az alaposabb, korrektebb előkészítést. Szabja feladatának, hogy a közoktatás fejlesztési koncepcíójával együtt - széles körű szakmai és társadalmi vita után - terjessze be az 1985. évi I. (oktatási) törvény módosítását az Országgyűlésnek még ebben a naptári évben.
Empátia Budapesti Pedagógiai Egyesület Gyermekérdekek Magyarországi Fóruma
(OS)
1990. február 22., csütörtök 16:45
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|