|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Magyar Televízió és a Magyar Rádió Felügyelő Bizottságának közleménye (1. rész)
"FELOSZTOTT MŰSORIDŐ
A Magyar Televízió 1-es csatornáján, valamint a Magyar Rádió
Kossuth adóján február 26-tól március 23-ig az alábbiak szerint kell
műsoridőt biztosítani.
Február 28. és március 9. között a Magyar Televízió 1-es
csatornáján minden hétfőtől minden péntekig a 19.30-as Híradó és az
azt követő reklámblokk után legfeljebb 15 percet, a Magyar Rádió
Kossuth adóján minden hétfőtől minden péntekig 6.00-7.30 között
legfeljebb 15 percet kell a választáson jelöltet állító pártok
rendelkezésére bocsátani abból a célból, hogy a pártok 2-2 percben
ismertethessék választási felhívásukat. A felhívások elhangzásának
sorrendjét a pártközi egyeztető bizottság határozza meg.
A Magyar Televízió 2-es csatornáján, a Petőfi, illetve a Bartók
rádióban, valamint a körzeti műsorokban a pártoknak felosztott
mősoridő nem adható. A pártok között felosztott választási műsorban
szereplő párt nevét a napilapokban fel kell tüntetni.
Március 23-ig, hétköznapokon, összesen 10 alkalommal, legfeljebb
1-1 órás tematikus fórumra, vitaműsorra kerüljön sor a Magyar
Televízió 1-es csatornáján, az első főműsor után, az országos listát
állító pártok részvételével. Az egyes pártok részvételi
lehetőségeit, a vitában résztvevő pártok számát, a vita témáit és a
vitában való részvétel egyéb szabályait - a jelöltállítás arányait
figyelembe véve - a pártközi egyeztető bizottság határozza meg.
"
SZER, Késő esti világhíradó:
Az esztergomi Suzuki
" A Magyarország iránti japán érdeklődés szimbólumának nevezte a
nagykövet a Suzuki vállalat múlt havi döntését, hogy 140 millió
dolláros beruházással autógyárat épít Esztergomban. A közös
vállalkozásban a Suzukin és a magyarokon kívül a Világbank egyik
ügynöksége is részt vesz. A végső megállapodás aláírására
előreláthatólag idén nyáron kerül sor, és a termelés beindítását
1992-re tervezik. Kezdetben csupán 12 ezer gépkocsit állítanak elő
évente, de arra számítanak, hogy ez a szám a századfordulóra eléri
az évi 100 ezer egységet.
A Suzuki vállalat előbb a már meglévő magyarországi gyárak
átalakítását fontolgatta, majd a legkorszerűbb tervek alapján
megépítendő új gyár létesítése mellett szállt síkra. De nemcsak az
épületek lesznek újak, hanem Suzukiék feltehetően olyan munkásokat
is fognak toborozni, akiknek nincs előzetes autógyári tapasztalata.
"
|
|
|
|
|
|
|
,,Ruszkik, Go Home
,, (2.rész)
|
A Szovjetunió az NDK-ban 380 ezres, Csehszlovákiában 75 ezres, Magyarországon 50 ezres, Lengyelországban 40 ezres kontingenst tart. Az állomásoztatott amerikai haderő létszáma az NSZK-ban 254.000, Nagy-Britanniában 30.000, Olaszországban 15.000, Spanyolországban 10.000, Törökországban 4000, Görögországban és Izlandon 3-3000, Portugáliában 1800, Hollandiában és Belgiumban 1500-1500, Norvégiában 200. A Német Szövetségi Köztársaság területén az amerikaiakon kívül 60.000 brit, 50.000 francia, 25.000 belga, 7700 holland és 7300 kanadai katona tartózkodik. Bush elnök tavaly májusban, a brüsszeli NATO-csúcson egyenlő, 275-275 ezres maximális lészámszintet ajánlott az Európában, idegen országok területén állomásoztatott amerikai és szovjet csapatokra vonatkozóan. Az 1990. január 31-i javaslatban szűkül a csökkentési övezet - a két Németország, a Benelux, Dánia, valamint Csehszlovákia, Lengyelország és Magyarország szerepel benne - és az új közös szint 195.000 fő, plusz egyéb európai övezetekben - csak az amerikaiak számára - 30.000 fő.
A Varsói Szerződés udvarias jóindulattal fogadta az új javaslatot, amely már Bécsben is előterjesztésre került, de világos, hogy Washington az ezredfordulóig sem hajlandó visszavonni összes külföldön levő csapatait. Az aránytalanság nemcsak azért indokolatlan, mert Európáról van szó, hanem azért is, mert a Varsói Szerződés fegyveres erőinek összlétszáma 5.3 millió, a NATO-é pedig 6,5 millió. Szó sincs az amerikai javaslatban az NSZK ,,vendégszeretét,, élvező, mintegy másfélszázezer nem-amerikai katona visszavonásáról, de még csökkentéséről sem. Szó sincs természetesen a haditengerészetről.
Ezek azonban csak fizikai vetületei egy olyan politikának, amely az utóbbi hónapokban nyilatkozatok sorában tükröződött. Túl azon, hogy Bush elnök már egy héttel üzenete után kijelentette: Amerikának mindig felkészültnek kell lennie a harcra a szabadságért és biztonságért, - hadügyminisztere deklarálta: ha a szovjet fenyegetés teljesen megszűnik, az amerikai katonai erőre akkor is szükség lesz, hogy Washington ,,reagálhasson különböző körülményekre,, a világban.
Wörner, a NATO főtitkára egyszerűen elutasítja a NATO és a VSZ, illetve a szovjet és az amerikai csapatok európai állomásoztatásának párhuzamba állítását. Kijelenti, hogy a szovjet csapatok kelet-európai kivonását nem szabad az amerikai csapatok visszavonásától függővé tenni. ,,A szovjet csapatok teljes visszavonása az amerikai erők szintjének csökkenését eredményezheti, de nem a teljes kivonásukat Európából,, - hangoztatja a nyugat-német főtitkár, aki szerint a helsinki keret a NATO nélkül nem tudná betölteni a biztonsági struktúra szerepét... (folyt.)
1990. február 22., csütörtök 12:26
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|