|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Magyar Televízió és a Magyar Rádió Felügyelő Bizottságának közleménye (1. rész)
"FELOSZTOTT MŰSORIDŐ
A Magyar Televízió 1-es csatornáján, valamint a Magyar Rádió
Kossuth adóján február 26-tól március 23-ig az alábbiak szerint kell
műsoridőt biztosítani.
Február 28. és március 9. között a Magyar Televízió 1-es
csatornáján minden hétfőtől minden péntekig a 19.30-as Híradó és az
azt követő reklámblokk után legfeljebb 15 percet, a Magyar Rádió
Kossuth adóján minden hétfőtől minden péntekig 6.00-7.30 között
legfeljebb 15 percet kell a választáson jelöltet állító pártok
rendelkezésére bocsátani abból a célból, hogy a pártok 2-2 percben
ismertethessék választási felhívásukat. A felhívások elhangzásának
sorrendjét a pártközi egyeztető bizottság határozza meg.
A Magyar Televízió 2-es csatornáján, a Petőfi, illetve a Bartók
rádióban, valamint a körzeti műsorokban a pártoknak felosztott
mősoridő nem adható. A pártok között felosztott választási műsorban
szereplő párt nevét a napilapokban fel kell tüntetni.
Március 23-ig, hétköznapokon, összesen 10 alkalommal, legfeljebb
1-1 órás tematikus fórumra, vitaműsorra kerüljön sor a Magyar
Televízió 1-es csatornáján, az első főműsor után, az országos listát
állító pártok részvételével. Az egyes pártok részvételi
lehetőségeit, a vitában résztvevő pártok számát, a vita témáit és a
vitában való részvétel egyéb szabályait - a jelöltállítás arányait
figyelembe véve - a pártközi egyeztető bizottság határozza meg.
"
SZER, Késő esti világhíradó:
Az esztergomi Suzuki
" A Magyarország iránti japán érdeklődés szimbólumának nevezte a
nagykövet a Suzuki vállalat múlt havi döntését, hogy 140 millió
dolláros beruházással autógyárat épít Esztergomban. A közös
vállalkozásban a Suzukin és a magyarokon kívül a Világbank egyik
ügynöksége is részt vesz. A végső megállapodás aláírására
előreláthatólag idén nyáron kerül sor, és a termelés beindítását
1992-re tervezik. Kezdetben csupán 12 ezer gépkocsit állítanak elő
évente, de arra számítanak, hogy ez a szám a századfordulóra eléri
az évi 100 ezer egységet.
A Suzuki vállalat előbb a már meglévő magyarországi gyárak
átalakítását fontolgatta, majd a legkorszerűbb tervek alapján
megépítendő új gyár létesítése mellett szállt síkra. De nemcsak az
épületek lesznek újak, hanem Suzukiék feltehetően olyan munkásokat
is fognak toborozni, akiknek nincs előzetes autógyári tapasztalata.
"
|
|
|
|
|
|
|
felcím: Munkánk minősége dönti el a nemzet jövőjét főcím:
Interjú Tóth Jánossal, a MTESZ főtitkárával
|
A MTESZ és egyesületei már az idén megtartják küldöttközgyűléseiket. Miért hozták előre ezeket a tanácskozásokat és hogyan készülnek rájuk? - kérdeztük a szövetség főtitkárát, Tóth Jánost.
- Nagy változások tanúi vagyunk a világban, hazánkban. A kor amelyben élünk, nekünk is megújulást parancsol. Mi úgy látjuk, hogy a reálértelmiség szerepe, súlya jelentősen megnő. Az új feladatoknak csak akkor tudunk megfelelni, ha szövetségünk, egyesületeink tartalmi, szervezeti munkájukat, struktúrájukat a hazai és nemzetközi követelményekhez igazítják.
- Hogyan képzeli el a MTESZ megújítását?
- Alulról kezdjük az építkezést, ami azt jelenti, hogy az egyesületek legkisebb szervezeti egységének önkormányzatát kell erősíteni. Ez alatt a szervezeti, testületi, szakmai és gazdálkodási önállóságot értjük. Az alulról építkezés szellemében a szövetség tisztújító küldöttközgyűlését meg kell előznie az egyesületek megújulásának. A MTESZ-t függetlennek képzeljük a pártoktól, a kormánytól, ugyanakkor az Országgyűlésnek szakmai tanácsadói, és szakértői tevékenységet ajánlunk fel. Célunk a tagság szakmai, érdekvédelmi, közéleti, közösségi-emberkapcsolati igényeit kielégíteni. A szövetség 14 fős apparátusa az egyesületek igényeinek megfelelően, csak azokat a feladatokat látja el, amelyeket a szakmai egyesületek nem vállalhatnak, például: az interdiszciplináris feladatok kooridálása, a szakma egészének érdekvédelme és képviselete a hazai és nemzetközi porondon.
- Változik-e a tisztújítás módja a MTESZ-ben?
- Maradéktalanul akarjuk érvényesíteni a demokratikus elveket: a többes jelölést, a titkos választást, a meghatározott időre való választást, a garanciákat a visszahívhatóságra. Szeretnénk több tehetséges fiatalt látni a vezetésben, arányos képviseletet kívánunk biztosítani a Budapesten kívüli tagjainknak, olyan rétegeknek is képviseletet akarunk, mint például a konstruktőrök, a technológusok. Fel kell oldani a területek és Budapest, a területek, és az egyesületek közötti feszültségeket, érdek-különbözőségeket. E feszültségek többek között feloldhatók az alulról építkezéssel, a demokratikus módszerekkel is. (folyt.)
1990. február 22., csütörtök 14:32
|
Vissza »
|
|
Munkánk minősége 2.
|
Így érhető el, hogy a kétharmados többséggel rendelkező vidék arányos képviseletet nyerjen az egyesületek és a szövetség vezető testületeiben. Az önkormányzati elv érvényesítése biztosíthatja a területi szervek működéséhez szükséges anyagi feltételeket is.
- Mire teszi most a hangsúlyt a MTESZ?
- Elsőrendűnek tartjuk, hogy a reálértelmiség össztársadalmi érdekből is elfoglalja helyét az irányításban, a termelésben, az elosztásban egyaránt. Kapjon lehetőséget arra, hogy hivatásának szükségletei és követelményei szerint éljen. Adassék meg a mai magyar műszaki társadalomnak a munkaereje és szaktudása bővített újratermeléséhez szükséges anyagi és társadalmi feltételrendszer. Lényegesnek tartjuk, hogy a műszaki értelmiséget ne egységes tömbként képviseljük: szakmánként, régiónként, feladatkörönként és korcsoportonként adjunk rendszeresen számot helyzetéről, hangulatáról az ország közvéleményének.
Meggyőződésünk, hogy a nagyon óhajtott nemzeti konszenzus elképzelhetetlen a reálértelmiség részvétele és alkotó hozzájárulása nélkül. Már csak azért is, mert a műszaki fejlődés irányának, hazai helyzetének és lehetőségeinek megítélése, a következmények felmérése elengedhetetlen az ország irányítása szempontjából. Ugyanakkor a reálértelmiség igen nagy hatást gyakorol a közvéleményre. Az embereket rendkívül foglalkoztatják az olyan műszaki hátterű problémák, mint az atomenergia biztonsága, az energetikai fejlesztések jövője, a környezet romlása stb. Számítani lehet arra, hogy a következő években a közvéleményben felerősödik a vita a műszaki fejlődésről, Magyarország műszaki-tudományos potenciáljáról. Ezekben a kérdésekben is állást kell foglalnia a MTESZ-nek. Szövetségünknek és egyesületi tagságának meghatározó szerepe lehet abban, hogy e sorskérdésekre progresszív választ találjunk.
Ide kapcsolnám a MTESZ-nek azt a fontos feladatát, hogy új rétegeket vonjon be társadalmi munkájába. Ha végigtekintünk az egyesületek és a MTESZ jelenlegi aktív stábján, azt látjuk, hogy annak korösszetétele elég kedvezőtlen. Sok egyesületben, a MTESZ vezető szerveiben korábban mintegy lemásolódtak a vállalati és egyéb társadalmi, szervezeti hierarchiák. Sok szempontból előnytelen az, amikor ugyanazok az emberek jelennek meg különböző helyeken, vezető testületekben. Ez a nyilvánosság és demokratizmus korlátozása. Bővíteni kell a munkában ténylegesen résztvevők körét, fiatalokkal, elősegítve a társadalmi és szakmai mobilitást. (folyt.)
1990. február 22., csütörtök 14:33
|
Vissza »
|
|
Munkánk minősége 3.
|
Tovább folytatjuk a Magyar Márka mozgalmunkat, mert meg vagyunk győződve róla, hogy termékeink és munkánk minősége eldönti a nemzeti jövedelem emelkedésének, vagy csökkentésének irányát. Teljesen világos számunra, hogy semmiféle más tartalékunk nincsen, minden korábbi érték elvesztette jelentőségét, ma már csak a minőségi munkának, a kifogástalan termékeknek van jövőjük.
Jelentős szerepet vállalunk az oktatás korszerűsítésében. Távolról sem csak a felsőoktatásra gondolunk. Azok a képességek, amelyek a társadalmat és a vállalatot fejlettebb színvonalra emelhetik, nem az egyetemi oktatás során fejlődnek ki, hanem már az általános és középiskolában.
Ez nem jelenti azt, hogy a MTESZ ne a felsőoktatással foglalkozna elsősorban, hiszen végül is közvetlenül onnan szerezzük az utánpótlást. Gondolkodnunk kell azon, hogy kapcsolódva néhány műszaki egyetemi kísérlethez, miként lehetne életre hívni egy sokkal korszerűbb, az alkotó tevékenységre gyorsabban felkészítő, az üzemekkel, elsősorban a nagyüzemekkel összakapcsolódó oktatást. (MTI-Press)
ág/pé Wellek Margit
1990. február 22., csütörtök 14:34
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|