Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › február 22.
1989  1990
1989. december
HKSzeCsPSzoV
27282930123
45678910
11121314151617
18192021222324
25262728293031
1234567
1990. január
HKSzeCsPSzoV
25262728293031
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930311234
1990. február
HKSzeCsPSzoV
2930311234
567891011
12131415161718
19202122232425
2627281234
567891011
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

A Magyar Televízió és a Magyar Rádió Felügyelő Bizottságának közleménye (1. rész)

"FELOSZTOTT MŰSORIDŐ A Magyar Televízió 1-es csatornáján, valamint a Magyar Rádió Kossuth adóján február 26-tól március 23-ig az alábbiak szerint kell műsoridőt biztosítani. Február 28. és március 9. között a Magyar Televízió 1-es csatornáján minden hétfőtől minden péntekig a 19.30-as Híradó és az azt követő reklámblokk után legfeljebb 15 percet, a Magyar Rádió Kossuth adóján minden hétfőtől minden péntekig 6.00-7.30 között legfeljebb 15 percet kell a választáson jelöltet állító pártok rendelkezésére bocsátani abból a célból, hogy a pártok 2-2 percben ismertethessék választási felhívásukat. A felhívások elhangzásának sorrendjét a pártközi egyeztető bizottság határozza meg. A Magyar Televízió 2-es csatornáján, a Petőfi, illetve a Bartók rádióban, valamint a körzeti műsorokban a pártoknak felosztott mősoridő nem adható. A pártok között felosztott választási műsorban szereplő párt nevét a napilapokban fel kell tüntetni. Március 23-ig, hétköznapokon, összesen 10 alkalommal, legfeljebb 1-1 órás tematikus fórumra, vitaműsorra kerüljön sor a Magyar Televízió 1-es csatornáján, az első főműsor után, az országos listát állító pártok részvételével. Az egyes pártok részvételi lehetőségeit, a vitában résztvevő pártok számát, a vita témáit és a vitában való részvétel egyéb szabályait - a jelöltállítás arányait figyelembe véve - a pártközi egyeztető bizottság határozza meg. "
SZER, Késő esti világhíradó:

Az esztergomi Suzuki

" A Magyarország iránti japán érdeklődés szimbólumának nevezte a nagykövet a Suzuki vállalat múlt havi döntését, hogy 140 millió dolláros beruházással autógyárat épít Esztergomban. A közös vállalkozásban a Suzukin és a magyarokon kívül a Világbank egyik ügynöksége is részt vesz. A végső megállapodás aláírására előreláthatólag idén nyáron kerül sor, és a termelés beindítását 1992-re tervezik. Kezdetben csupán 12 ezer gépkocsit állítanak elő évente, de arra számítanak, hogy ez a szám a századfordulóra eléri az évi 100 ezer egységet. A Suzuki vállalat előbb a már meglévő magyarországi gyárak átalakítását fontolgatta, majd a legkorszerűbb tervek alapján megépítendő új gyár létesítése mellett szállt síkra. De nemcsak az épületek lesznek újak, hanem Suzukiék feltehetően olyan munkásokat is fognak toborozni, akiknek nincs előzetes autógyári tapasztalata. "

Az Országgyűlés ifjúsági és sportbizottságának ülése (1. rész)

1990. február 22., csütörtök - Heves vitát váltott ki az Országgyűlés ifjúsági és sportbizottságának csütörtöki ülésén az oktatási törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. A résztvevők közül többen is kifogásolták, hogy a törvényt módosított formában kívánják az Országgyűlés elé terjeszteni. Általános volt az a vélemény, hogy nem toldozgatásra-foldozgatásra, hanem egy átfogó új törvényre van szükség.


Hársfalvi Rezső művelődési miniszterhelyettes hangoztatta:
tisztában van azzal, hogy új oktatási törvényt kell alkotni, ám
pillanatnyilag erre nincs lehetőség, mivel nincs elegendő idő a
szakmai, társadalmi viták lefolytatására. Ezért a törvénynek csak
azon pontjait kívánják megváltoztatni, amelyeket - a lezajlott
társadalmi folyamatok miatt - feltétlenül szükséges. Így például
törölni szándékoznak a törvényből az elavult fogalmakat, s ugyancsak
elhagyják a KISZ-re vonatkozó kitételeket. Az alkotmánymódosítás is
maga után vonja a törvény megváltoztatását, hiszen megszűnt az
Elnöki Tanács intézménye, így a hozzátartozó, oktatással összefüggő
feladatokat más hatáskörbe kell utalni.

    Az oktatási törvényt - mely egyébként 1985-ben született -
mintegy 50 ponton javasolják módosítani, ezen belül 18 arra
vonatkozik, miképpen lehet a magánszférát bekapcsolni az oktatási
rendszerbe. A miniszterhelyettes szerint a magániskolák nem
változtatják meg alapvetően az oktatási rendszert, továbbra is
alapelv, hogy a köz- és felsőoktatás állami feladat. A magániskolák
csak akkor részesedhetnek az állami költségvetésből, ha állami
feladatokat vállalnak át.

    A vitában sok kifogás érte a magán oktatási-nevelési intézmények
létesítésének lehetővé tételét. A képviselők úgy vélték, ez az
intézkedés elhamarkodott lenne, hiszen nincsenek megfelelő garanciák
arra, hogy a magániskolákban az általános követelményeknek megfelelő
legyen az oktatás színvonala. Ezzel kapcsolatban nem fogadták el a
miniszterhelyettes érveit, többen is azt hangoztatták, hogy az
ellenőrzésre nincs megfelelő apparátus, így a vizsgarendszerbe
kellene beépíteni a szükséges garanciákat. Volt aki annak az
aggodalmának adott hangot, hogy a magániskolák az elitképzés bázisai
lesznek. Ez önmagában nem lenne baj, csak az az aggasztó -
hangsúlyozták -, hogy nem elsősorban a tehetségesek juthatnak az
elitiskolák nyújtotta plusz szolgáltatásokhoz, hanem azok, akiknek
tehetősebbek a szülei. (folyt. köv.)



1990. február 22., csütörtök 15:33


Vissza »


Az Országgyűlés ifjúsági és sportbizottságának ülése (2. rész)


Végül a bizottság úgy határozott: nem támogatja a
törvénymódosító indítványt, csak az alkotmánymódosítással összefüggő
változtatásoknak ad helyet. Sürgeti ugyanakkor, hogy minél hamarabb
alkossák meg az új oktatási törvényt. (MTI)



1990. február 22., csütörtök 15:35


Vissza »

Partnereink
Dokumentumok
Lovas Zoltán:

Jöttem láttam győztek (12.15.-90.02.28) - A megszerveződés

" Február 22-én háromnapos útra indultam Tolna megyébe. Az ürügyet az szolgáltatta, hogy az ajánblócédula-gyűjtés utolsó három napjában azokban a megyékben, ahol még nem volt meg a Fidesznek az önálló megyei lista állításához szükséges cetlije, be kellett segíteni. Tolnán kívül még Nógrád, Zala és Csongrád megyében hiányzott a szükséges cetli-mennyiség."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD