|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Magyar Televízió és a Magyar Rádió Felügyelő Bizottságának közleménye (1. rész)
"FELOSZTOTT MŰSORIDŐ
A Magyar Televízió 1-es csatornáján, valamint a Magyar Rádió
Kossuth adóján február 26-tól március 23-ig az alábbiak szerint kell
műsoridőt biztosítani.
Február 28. és március 9. között a Magyar Televízió 1-es
csatornáján minden hétfőtől minden péntekig a 19.30-as Híradó és az
azt követő reklámblokk után legfeljebb 15 percet, a Magyar Rádió
Kossuth adóján minden hétfőtől minden péntekig 6.00-7.30 között
legfeljebb 15 percet kell a választáson jelöltet állító pártok
rendelkezésére bocsátani abból a célból, hogy a pártok 2-2 percben
ismertethessék választási felhívásukat. A felhívások elhangzásának
sorrendjét a pártközi egyeztető bizottság határozza meg.
A Magyar Televízió 2-es csatornáján, a Petőfi, illetve a Bartók
rádióban, valamint a körzeti műsorokban a pártoknak felosztott
mősoridő nem adható. A pártok között felosztott választási műsorban
szereplő párt nevét a napilapokban fel kell tüntetni.
Március 23-ig, hétköznapokon, összesen 10 alkalommal, legfeljebb
1-1 órás tematikus fórumra, vitaműsorra kerüljön sor a Magyar
Televízió 1-es csatornáján, az első főműsor után, az országos listát
állító pártok részvételével. Az egyes pártok részvételi
lehetőségeit, a vitában résztvevő pártok számát, a vita témáit és a
vitában való részvétel egyéb szabályait - a jelöltállítás arányait
figyelembe véve - a pártközi egyeztető bizottság határozza meg.
"
SZER, Késő esti világhíradó:
Az esztergomi Suzuki
" A Magyarország iránti japán érdeklődés szimbólumának nevezte a
nagykövet a Suzuki vállalat múlt havi döntését, hogy 140 millió
dolláros beruházással autógyárat épít Esztergomban. A közös
vállalkozásban a Suzukin és a magyarokon kívül a Világbank egyik
ügynöksége is részt vesz. A végső megállapodás aláírására
előreláthatólag idén nyáron kerül sor, és a termelés beindítását
1992-re tervezik. Kezdetben csupán 12 ezer gépkocsit állítanak elő
évente, de arra számítanak, hogy ez a szám a századfordulóra eléri
az évi 100 ezer egységet.
A Suzuki vállalat előbb a már meglévő magyarországi gyárak
átalakítását fontolgatta, majd a legkorszerűbb tervek alapján
megépítendő új gyár létesítése mellett szállt síkra. De nemcsak az
épületek lesznek újak, hanem Suzukiék feltehetően olyan munkásokat
is fognak toborozni, akiknek nincs előzetes autógyári tapasztalata.
"
|
|
|
|
|
|
|
Lawrence Eagleburger programja (1. rész)
|
1990. február 21., szerda - Lawrence Eagleburger, az
Egyesült Államok külügyminisztének első helyettese magyarországi
látogatásának első munkanapján, szerdán délelőtt Pozsgay Imre
államminiszterrel találkozott a Parlamentben.
Az amerikai diplomácia második embere - aki egyben a Kelet-Európának szánt amerikai támogatási program koordinátora - magas rangú kormányzati tisztségviselőkből álló népes küldöttség élén érkezett Budapestre, azzal a céllal, hogy tájékozódjék a magyarországi viszonyokról, a támogatási program megvalósításával kapcsolatos kérdésekről, a kétoldalú kontaktusok fejlesztési lehetőségeiről.
E széles körű tájékozódás első lépéseként Lawrence Eagleburger és kísérete a szabad választásokra készülő Magyarország belpolitikai viszonyairól kapott átfogó képet Pozsgay Imrétől. A külügyminiszter-helyettes mindenekelőtt azt tudakolta az államminisztertől, hogy a magyar belpolitikai versengést mennyiben irányítják ideológiai megfontolások, illetve mennyiben motiválja a pragmatikus megközelítés. Pozsgay Imre véleménye szerint Magyarországon egyre halványul a politika ideológikus szemléletű megközelítése, s mindinkább a pragmatikus irányzatok nyernek teret. Pozsgay Imre ismertette a magyar belpolitika színpadán főszerephez jutó nagyobb politikai csoportosulásokat amerikai tárgyalópartnerével; hozzáfűzve, hogy jelenleg meglehetősen sok politikai párt létezik hazánkban, ám a választások várhatóan erősen megrostálják a ,,mezőnyt,,. Ami a választásokat illeti, az államminiszter véleménye szerint a legfontosabb az, hogy Magyarországnak stabil, erős kormánya legyen. (Ehhez a maga részéről még azt tette hozzá, hogy hasznos lenne, ha a Magyar Szocialista Pártnak is szerep jutna az ország kormányzásában.)
Eagleburger érdeklődött arról is, tapasztalhatók-e szélsőséges megnyilvánulások a magyar belpolitikában. Pozsgay Imre megnyugtató válasszal szolgált: vannak ugyan szélsőséges megnyilvánulások, de nincsenek szervezett szélsőséges erők. Ennek megakadályozására egyébként a magyar demokrácia már számos jogi garanciát épített ki.
Magyarország a szabad választásokra készülődve most mindenekelőtt azt várja az Egyesült Államoktól, hogy támogató magatartásával segítse a változásokhoz oly szükséges stabilitás megőrzését. A gazdaságban ez azt jelenti, hogy az amerikai kormányzat bizalomkeltő nyilatkozataival bátorítsa a tőkebefektetőket magyarországi beruházásokra. (folyt.köv.)
1990. február 21., szerda 15:41
|
Vissza »
|
|
Lawrence Eagleburger programja (2. rész)
|
A külügyminiszter-helyettes egyetértett a tőkebefektetések fontosságával, egyben úgy vélte, hogy a kelet-európai térségben Magyarország ezekhez igen kedvező feltételekkel rendelkezik, hiszen megvannak az üzleti élethez nélkülözhetetlen tapasztalatai, illetve jelen van a beruházásokhoz szükséges ,,emberi tényező,,.
Az államminiszterrel folytatott megbeszélés után Medgyessy Péter miniszterelnök-helyettes ült tárgyalóasztalhoz Lawrence Eagleburgerrel és kíséretével. (A küldöttség egyes tagjai előzőleg kerekasztal-beszélgetést folytattak magyar üzletemberekkel, vállalkozókkal, illetve a VOSZ vezetőivel.) Néhány perc elteltével - a látogatás protokolláris rendjét némileg ,,felborítva,, - Németh Miklós kormányfő is csatlakozott a magyar tárgyalóküldöttséghez. A miniszerelnök a szót átvéve annak a véleményének adott hangot, hogy az amerikai küldöttség fontos történelmi időszakban látogatott Magyarországra. Mint mondta, ,,ezerévente egyszer van egy országnak lehetősége arra, hogy saját képére formálja jövőjét,,. E történelmi lehetőségben az Egyesült Államoknak, a Szovjetuniónak, illetve kettejük javuló kapcsolatainak is jelentős része van.
Németh Miklós úgy értékelte, hogy a magyarországi reformfolyamat visszafordíthatatlan; nincsenek számottevő erők, amelyek szembeszállnának a piacgazdaság kiépítésével, a politikai, gazdasági reformokkal. A miniszterelnök emlékeztetett arra is, hogy Magyarország volt az, amely az elmúlt években pionír szerepet vállalt, kitapintva az elérhető reformhatárt. Ezzel a többi környező országnak is teret nyitott a változásokhoz.
A miniszterelnök érintette a magyar kormány és az IMF megállapodását is, hangoztatva, hogy a Minisztertanács elfogadta ugyan a Valutaalap követelményeit, ezzel azonban nem a nemzetközi pénzintézet, hanem az ország érdekeit szolgálta. A megállapodásban meghatározott lépéseket Magyarországnak előbb-utóbb az IMF nélkül is meg kellett volna tennie. Az amerikai küldöttség érdeklődésére Németh Miklós annak a véleményének adott hangot, hogy a leendő magyar kormány folytatja a gazdaság liberalizálásának politikáját, szabad utat enged a magánvállalkozásoknak, ösztönzi a kis- és közepes vállalatok tevékenységét, folytatja a költségvetési reformot, a deregulációs programot, az oktatás, a kulturális élet átalakítását. Németh Miklós hangoztatta azt is: kormánya képes lesz elvezetni Magyarországot a szabad, békés választásokig. A kormányfő ehhez az Egyesült Államok támogatását is kérte, rámutatva, hogy e segítség nem a kormánynak, hanem a magyar népnek jelentene könnyebbséget. (folyt.köv.)
1990. február 21., szerda 16:16
|
Vissza »
|
|
Lawrence Eagleburger programja (3. rész)
|
Lawrence Eagleburger üdvözölte a magyarországi változásokat és hangsúlyozta: az amerikaiak bíznak benne, hogy a kormány képes lesz ,,levezényelni,, azokat. Az Egyesült Államok is úgy látja, hogy a változások immár visszafordíthatatlanok. Tudják azonban, hogy az átalakulás még sok fájdalmas lépéssel fog együtt járni. Ezek csillapításához segítséget kívánnak nyújtani, s erre ösztönzik nyugat-európai partnereiket, illetve Japánt is.
Medgyessy Péter a kormányfő elemzését annyival egészítette ki, hogy Magyarországon már megtörtént a rendszerváltás. A kormány előtt most az a kettős feladat áll, hogy fenntartsa az ország működőképességét, s a választások után megalakuló kormányra olyan állapotokat hagyjon örökül, amelyek nem lehetetlenítik el annak munkáját. A gőzerővel folyó választási harcban számos ellenzéki szervezet irreális követelésekkel áll elő. Az a paradox helyzet alakult ki, hogy ezek teljesítése könnyebbé tenné a jelenlegi kormány tevékenységét, s látszólag a békés átmenetet is szolgálnák, ám a választások után az új kormány nyakába szakadna minden elhalasztott probléma. A miniszterelnök-helyettes a radikális követelésekkel szemben a politikai, gazdasági élet kontinuitását helyezte előtérbe. Rámutatott, hogy a gazdasági egyensúly megítélésében különféle nézetek vannak forgalomban, ám tapasztalható, hogy a kormányzás közelébe kerülő pártok nézetei e kérdés kapcsán is mind reálisabbá válnak. Ami Magyarország várható külgazdasági irányultságát illeti, Medgyessy Péter hangoztatta: hazánk a jövőben is a nemzetközi gazdasági kapcsolatok bővítésére törekszik, s ebben különösen fontos szerepet tulajdonít az Egyesült Államoknak. A magyar-szovjet gazdasági kapcsolatokban az a cél vezérli hazánkat, hogy korszerű alapokra helyezze a kontaktusokat. Így például megfontolandó a konvertilibilis elszámolás bevezetése, s nem kevésbé fontos, hogy Magyarország felszámolja némely gazdasági területen kialakult függőségét a Szovjetunióval fenntartott kapcsolatokban.
A tárgyalóasztal mellett ezután magyar gazdasági szakértők váltották fel a kormányfőt és a miniszterelnök-helyettest. Magyar részről mindenekelőtt köszönetet mondtak Bush elnök kezdeményezéséért, amely kiinduló pontja lett a 24-ek Kelet-Európa megsegítésére irányuló programjának. Bush elnök támogatása nélkül nem irányult volna a világ figyelme Magyarországra és Lengyelországra és a szervezett segítségnyújtás is csak vágyálom maradt volna. Köszönetet mondtak azért is, hogy az Egyesült Államok példás gyorsasággal felszámolta a magyar áruk piacra jutását akadályozó kereskedelempolitikai korlátokat. (folyt.köv.)
1990. február 21., szerda 16:35
|
Vissza »
|
|
Lawrence Eagleburger programja (4. rész)
|
Ezzel a többi tengerentúli, illetve nyugat-európai ország számára is követendő példát mutatott az Egyesült Államok. Erre jó példa vámprefencia megadása, ami ugyan csak mintegy 5 millió dolláros előnyt jelentett a magyar gazdaság számára, ám miután az EGK is követte az amerikai példát további mintegy 100 millió dolláros tehercsökkenést ért el a magyar gazdaság. A magyar szakemberek ugyanakkor felhívták a figyelmet arra, hogy Magyarországon - az Egyesült Államok ígéretei nyomán - fokozott várakozás tapasztalható a vállalkozások támogatása iránt, ám némi csalódottságot kelt, hogy a segítség meglehetősen lassan érkezik. Az amerikai tárgyalópartnerek a pénzügyi támogatás elhúzódását azzal indokolták, hogy a tervezettnél hosszabbra sikeredett a program jóváhagyásának törvényhozási procedúrája. A kormányzat ma már rendelkezik a törvényhozás jóváhagyásával. A vállalkozásokat támogató pénzt független alapítvány formájában, nyilvánosan meghirdetett pályázatok útján szeretnék eljuttatni Magyarországra. Elmondták azt is, hogy az új költségvetési évben újabb támogatásra is számíthat Kelet-Európa, főként az oktatásképzésben, a környezetvédelemben.
Lawrence Eagleburger a délelőtti órákban megbeszéléseket folytatott Békesi László pénzügyminiszterrel is. A tárgyaláson jelen volt John Robson, az USA pénzügyminiszterének első helyettese, és Michael Boskin, Bush elnök gazdasági főtanácsadója.
A megbeszélés során az amerikai küldöttség tájékozódott a magyar gazdaság helyzetéről, a magánvállalkozások szerepéről, a privatizációs folyamatról. Békesi László részletesen tájékoztatta az amerikai vendégeket a Nemzetközi Valutaalappal folytatott tárgyalássorozat jelenlegi szakaszáról, a magyar költségvetés helyzetéről, külkereskedelmi mérlegünk várható alakulásáról.
Lawrence Eagleburger hangsúlyozta, hogy Magyarország csak abban az esetben számíthat az Egyesült Államok és a 24-ek részéről nagyobb támogatásra, ha a magyar kormány következetesen megvalósítja azokat a gazdaságpolitikai elképzeléseket, amelyeket az Országgyűlés decemberi ülésszakán elfogadott.
Horn Gyula külügyminiszter délben munkaebéden látta vendégül Lawrence Eagleburgert és kíséretének tagjait a Gundel Étteremben. Az ebéddel egybekötött megbeszélésen a magyar külügyek irányítója és az amerikai diplomácia második embere véleményt cserélt a kelet-európai régióban lezajlott változásokról, megvitatta a német újraegyesítés kérdését. Eagleburger tájékozódott Magyarország és a környező államok kapcsolatairól, mindenekelőtt a magyar-román viszony alakulásáról is. (folyt.köv.)
1990. február 21., szerda 17:13
|
Vissza »
|
|
Lawrence Eagleburger programja (5. rész)
|
Az amerikai küldöttség pénzügyi szakértői délután tárgyalásokat folytattak Tarafás Imrével, a Magyar Nemzeti Bank első elnökhelyettesével.
A megbeszéléseken áttekintették a magyar gazdaság jelenlegi helyzetét, finanszírozásának lehetőségeit. Az amerikai küldöttség tagjai kifejtették: nagyra értékelik a magyar kormánynak azon döntéseit, hogy szigorú gazdaságpolitikával csökkenteni akarja a központi költségvetés nagyarányú költekezését, és az export határozott ösztönzésével a folyó fizetési mérleg hiányát elfogadható keretek között kívánja tartani.
A tárgyaláson áttekintették a forint konvertibilissé tételének lehetőségeit. Tarafás Imre szólt arról, hogy a magyar gazdaság fokozatosan halad a forint konvertibilitása felé. Ennek során a magyar külkereskedelmi forgalomban 1990-ben az importtermékek 65-70 százalékára kiterjesztik a liberalizációt. Az MNB első elnökhelyettese tájékoztatta az amerikai szakértőket a magyar bankrendszer helyzetéről, technikai felszereltségéről. Elmondta: a Világbank szakembereivel arról tárgyalnak, hogy a nemzetközi pénzintézet jelentős kölcsönt nyújtson a magyar bankok technikai felszerelésének javításához, szakembereinek képzéséhez.
Tarafás Imre ismertette az amerikai küldöttséggel a Magyar Nemzeti Bank szerepét a magyar gazdaság életében, s tájékoztatást adott a készülő jegybank-törvény irányelveiről is. Az amerikai szakértők ezzel kapcsolatban kifejtették: az Egyesült Államokban kitűnően bevált az a gyakorlat, hogy a törvényhozás alá rendelték az amerikai jegybankot. (folyt.köv.)
1990. február 21., szerda 17:59
|
Vissza »
|
|
Lawrence Eagleburger programja (6. rész)
|
Lawrence Eagleburger délután népes szakértői kísérettel látogatást tett a Szabad Demokraták Szövetsége Ráday utcai irodájában. Az egyórás megbeszélésen részt vett Haraszti Miklós, Nagyar Bálint, Mécs Imre ügyvivő, valamint Soós Károly Attila gazdasági szakértő és Vidos Tibor ügyvezető titkár. A megbeszélésen elsősorban gazdasági és külpolitikai kérdéseket tekintettek át. Lawrence S. Eagleburger emellett élénken érdeklődött a választások tisztaságával és a televíziós tájékoztatás szabadságával kapcsolatos kérdésekről. A Szabad Demokraták az amerikai külpolitika perspektíváiról tettek fel kérdéseket a külügyminiszter első helyettesének. (folyt.köv.)
1990. február 21., szerda 18:10
|
Vissza »
|
|
Lawrencee Eagleburger programja (7. rész)
|
Lawrence Eagleburger és John Robson délután a Magyar Demokrata Fórum Bem téri székházában tett látogatást. A szívélyes, baráti légkörben lezajlott találkozón - amely az Antall József vezette MDF-küldöttség amerikai tárgyalásainak folytatása volt -, az amerikai fél tájékozódott az MDF politikai terveiről és az Egyesült Államokkal szembeni politikai és gazdasági várakozásairól. Az amerikai külügyminiszter első helyettese megerősítette, hogy szabadon választott demokratikus kormány jelentős amerikai segítségre számíthat, beleértve a kis- és középvállalkozásokhoz nyújtott támogatást is. A támogatás egyik természetes feltétele az emberi és kisebbségi jogok tiszteletben tartása, az egész közép-kelet-európai térség vonatkozásában, beleértve Romániát is. (MTI)
1990. február 21., szerda 19:21
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|