|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Magyar Televízió és a Magyar Rádió Felügyelő Bizottságának közleménye (1. rész)
"FELOSZTOTT MŰSORIDŐ
A Magyar Televízió 1-es csatornáján, valamint a Magyar Rádió
Kossuth adóján február 26-tól március 23-ig az alábbiak szerint kell
műsoridőt biztosítani.
Február 28. és március 9. között a Magyar Televízió 1-es
csatornáján minden hétfőtől minden péntekig a 19.30-as Híradó és az
azt követő reklámblokk után legfeljebb 15 percet, a Magyar Rádió
Kossuth adóján minden hétfőtől minden péntekig 6.00-7.30 között
legfeljebb 15 percet kell a választáson jelöltet állító pártok
rendelkezésére bocsátani abból a célból, hogy a pártok 2-2 percben
ismertethessék választási felhívásukat. A felhívások elhangzásának
sorrendjét a pártközi egyeztető bizottság határozza meg.
A Magyar Televízió 2-es csatornáján, a Petőfi, illetve a Bartók
rádióban, valamint a körzeti műsorokban a pártoknak felosztott
mősoridő nem adható. A pártok között felosztott választási műsorban
szereplő párt nevét a napilapokban fel kell tüntetni.
Március 23-ig, hétköznapokon, összesen 10 alkalommal, legfeljebb
1-1 órás tematikus fórumra, vitaműsorra kerüljön sor a Magyar
Televízió 1-es csatornáján, az első főműsor után, az országos listát
állító pártok részvételével. Az egyes pártok részvételi
lehetőségeit, a vitában résztvevő pártok számát, a vita témáit és a
vitában való részvétel egyéb szabályait - a jelöltállítás arányait
figyelembe véve - a pártközi egyeztető bizottság határozza meg.
"
SZER, Késő esti világhíradó:
Az esztergomi Suzuki
" A Magyarország iránti japán érdeklődés szimbólumának nevezte a
nagykövet a Suzuki vállalat múlt havi döntését, hogy 140 millió
dolláros beruházással autógyárat épít Esztergomban. A közös
vállalkozásban a Suzukin és a magyarokon kívül a Világbank egyik
ügynöksége is részt vesz. A végső megállapodás aláírására
előreláthatólag idén nyáron kerül sor, és a termelés beindítását
1992-re tervezik. Kezdetben csupán 12 ezer gépkocsit állítanak elő
évente, de arra számítanak, hogy ez a szám a századfordulóra eléri
az évi 100 ezer egységet.
A Suzuki vállalat előbb a már meglévő magyarországi gyárak
átalakítását fontolgatta, majd a legkorszerűbb tervek alapján
megépítendő új gyár létesítése mellett szállt síkra. De nemcsak az
épületek lesznek újak, hanem Suzukiék feltehetően olyan munkásokat
is fognak toborozni, akiknek nincs előzetes autógyári tapasztalata.
"
|
|
|
|
|
|
|
Agostino Casaroli életrajza
|
1990. február 6., kedd - Agostino Casaroli bíboros
államtitkár, a vatikáni Egyházi Közügyek Tanácsának elnöke 1914-ben
született Castel San Giovanniban. A harmincas években kánonjogott
tanult a Laterán-egyetemen, majd a Pápai Egyházi Akadémián folytatta
tanulmányait. 1937. május 27-én szentelték pappá; 1940-től áll a
vatikáni kúria szolgálatában. 1958-tól 1961-ig a vatikáni Egyházi
Közügyek Tanácsának titkára volt. Ebben a minőségében a pápa
személyes megbízottjaként tartotta a kapcsolatot a szocialista
országokban tevékenykedő katolikus egyházakkal. 1967-ben érsekké
nevezték ki, 1969-től helyettes államtitkár volt. 1970-ben II. János
Pál pápa bíborosi rangra emelte és a vatikáni államtitkárság és az
Egyházi Közügyek Tanácsának vezetésével bízta meg.
A bíboros a Vatikán ,,keleti politikájának,, kezdeményezője és egyik legfontosabb megvalósítója. Tevékenysége nagy jelentőségű a Szentszék és a kelet-európai országok kapcsolatainak viszonylagos normalizálásában és a térség katolikus egyházai működési feltételeinek javításában. Casaroli bíboros a Szentszék megbízottjaként részt vett a helsinki konferencián, és a pápa megbízásából ő írta alá a záródokumentumot. Azóta is nagy figyelmet fordít az európai együttműködési folyamatra, amelynek konferenciáin a vatikáni küldöttségek rendszeresen részt vesznek és konstruktív szerepet játszanak. Vezetésével szélesedtek ki a Vatikán és az ENSZ kapcsolatai.
Hazánk és a Vatikán kapcsolatainak alakulásában Casaroli bíboros különleges szerepet töltött be. Részese volt az 1963-ban megindult tárgyalásoknak, és 1964. szeptember 15-én a szentszék képviseletében ő írta alá a magyar-vatikáni részleges megállapodást. Azóta többször járt Magyarországon, legutóbb 1980-ban a Szent Gellért ünnepségek alkalmából. Jól ismeri a magyarországi viszonyokat, s a magyra állam és a katolikus egyház kapcsolatait.
A bíboros kiemelkedő nemzetközi megbecsülésnek örvend; nagy műveltségű, széles látókörő politikus. Magyarországhoz szívélyes viszony főzi. Az utóbbi években többször is kifejezésre juttatta nagyrabecsülését országunk, a magyar kül- és belpolitika iránt. (MTI)
1990. február 6., kedd 17:12
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|