|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Magyar Televízió és a Magyar Rádió Felügyelő Bizottságának közleménye (1. rész)
"FELOSZTOTT MŰSORIDŐ
A Magyar Televízió 1-es csatornáján, valamint a Magyar Rádió
Kossuth adóján február 26-tól március 23-ig az alábbiak szerint kell
műsoridőt biztosítani.
Február 28. és március 9. között a Magyar Televízió 1-es
csatornáján minden hétfőtől minden péntekig a 19.30-as Híradó és az
azt követő reklámblokk után legfeljebb 15 percet, a Magyar Rádió
Kossuth adóján minden hétfőtől minden péntekig 6.00-7.30 között
legfeljebb 15 percet kell a választáson jelöltet állító pártok
rendelkezésére bocsátani abból a célból, hogy a pártok 2-2 percben
ismertethessék választási felhívásukat. A felhívások elhangzásának
sorrendjét a pártközi egyeztető bizottság határozza meg.
A Magyar Televízió 2-es csatornáján, a Petőfi, illetve a Bartók
rádióban, valamint a körzeti műsorokban a pártoknak felosztott
mősoridő nem adható. A pártok között felosztott választási műsorban
szereplő párt nevét a napilapokban fel kell tüntetni.
Március 23-ig, hétköznapokon, összesen 10 alkalommal, legfeljebb
1-1 órás tematikus fórumra, vitaműsorra kerüljön sor a Magyar
Televízió 1-es csatornáján, az első főműsor után, az országos listát
állító pártok részvételével. Az egyes pártok részvételi
lehetőségeit, a vitában résztvevő pártok számát, a vita témáit és a
vitában való részvétel egyéb szabályait - a jelöltállítás arányait
figyelembe véve - a pártközi egyeztető bizottság határozza meg.
"
SZER, Késő esti világhíradó:
Az esztergomi Suzuki
" A Magyarország iránti japán érdeklődés szimbólumának nevezte a
nagykövet a Suzuki vállalat múlt havi döntését, hogy 140 millió
dolláros beruházással autógyárat épít Esztergomban. A közös
vállalkozásban a Suzukin és a magyarokon kívül a Világbank egyik
ügynöksége is részt vesz. A végső megállapodás aláírására
előreláthatólag idén nyáron kerül sor, és a termelés beindítását
1992-re tervezik. Kezdetben csupán 12 ezer gépkocsit állítanak elő
évente, de arra számítanak, hogy ez a szám a századfordulóra eléri
az évi 100 ezer egységet.
A Suzuki vállalat előbb a már meglévő magyarországi gyárak
átalakítását fontolgatta, majd a legkorszerűbb tervek alapján
megépítendő új gyár létesítése mellett szállt síkra. De nemcsak az
épületek lesznek újak, hanem Suzukiék feltehetően olyan munkásokat
is fognak toborozni, akiknek nincs előzetes autógyári tapasztalata.
"
|
|
|
|
|
|
|
Az Országgyűlés külügyi és honvédelmi bizottságnak ülése (1.
rész)
|
1990. január 5., péntek - Az Országgyűlés felhatalmazza a
Minisztertanácsot, hogy a szovjet kormánnyal folytatott
tárgyalásokon - a bécsi haderőcsökkentési tárgyalásokkal
összefüggésben - szorgalmazza a Magyarországon állomásozó szovjet
csapatok mielőbbi kivonását, lehetőség szerint már 1990. december
31-ig. A teljes csapatkivonásról folyó tárgyalásokról a kormány - a
diplomáciai normák megtartásával - tájékoztassa a közvéleményt
Az
Országgyűlés külügyi és honvédelmi bizottsága pénteki együttes
ülésén nagy szavazattöbbséggel így öntötte végső formába Sebők János
Veszprém megyei képviselő határozat-tervezetét.
A nyugalmazott tábornok eredeti határozat-tervezete arra utasította volna a kormányt, hogy a Szovjetunióval folytatott kétoldalú tárgyalásokon kategorikusan 1990. december 31-ét jelöljék meg a teljes csapatkivonások végső határidejének. Ez a ,,nyers,, változat élénk disputát váltott ki a jelenlévő honatyák, illetve a kormány meghívott képviselői körében. Ugyan a felszólalók egyöntetűen osztották azt a vélekedést, miszerint a szovjet csapatok kivonása nem stratégiai kérdés - mint azt Matvej Burlakov vezérezredes, a déli hadseregcsoport parancsnoka nyilatkozta a napokban -, lényegileg nem módosítaná a kontinensen kialakult erőegyensúlyt. Vita támadt azonban a képviselők között a teljes kivonás ütemezésével kapcsolatban. Többen figyelmeztettek arra, hogy az év végi határidő kijelölése egyfajta ultimátummal érne fel. Egyébként is, a kérdés nem szakítható el az európai hagyományos fegyveres erőkről folyó bécsi tárgyalások alakulásától. A két testület tagjainak többsége végül elfogadta ezt az érvelést, és Réger Antalnak, a külügyi bizottság titkárának javaslata nyomán a kompromisszumos változatot hagyta jóvá. Ezzel a ,,finomított,, tervezettel egyébként az előterjesztő képviselő maga is egyetértett. A tervezet határozati erőre emelése most már az Országgyűlés plénumára vár.
Ugyancsak nagy szavazataránnyal hagyta jóvá a két testület Sebők Jánosnak azt a tervezetét, amely kimondja: az Országgyűlés a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó testületébe a Magyar Köztársaság meghatalmazottjaként kijelöli a köztársaság elnökét, helyettesének pedig a Minisztertanács elnökét. (folyt.köv.)
1990. január 5., péntek 15:02
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|