|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Magyar Televízió és a Magyar Rádió Felügyelő Bizottságának közleménye (1. rész)
"FELOSZTOTT MŰSORIDŐ
A Magyar Televízió 1-es csatornáján, valamint a Magyar Rádió
Kossuth adóján február 26-tól március 23-ig az alábbiak szerint kell
műsoridőt biztosítani.
Február 28. és március 9. között a Magyar Televízió 1-es
csatornáján minden hétfőtől minden péntekig a 19.30-as Híradó és az
azt követő reklámblokk után legfeljebb 15 percet, a Magyar Rádió
Kossuth adóján minden hétfőtől minden péntekig 6.00-7.30 között
legfeljebb 15 percet kell a választáson jelöltet állító pártok
rendelkezésére bocsátani abból a célból, hogy a pártok 2-2 percben
ismertethessék választási felhívásukat. A felhívások elhangzásának
sorrendjét a pártközi egyeztető bizottság határozza meg.
A Magyar Televízió 2-es csatornáján, a Petőfi, illetve a Bartók
rádióban, valamint a körzeti műsorokban a pártoknak felosztott
mősoridő nem adható. A pártok között felosztott választási műsorban
szereplő párt nevét a napilapokban fel kell tüntetni.
Március 23-ig, hétköznapokon, összesen 10 alkalommal, legfeljebb
1-1 órás tematikus fórumra, vitaműsorra kerüljön sor a Magyar
Televízió 1-es csatornáján, az első főműsor után, az országos listát
állító pártok részvételével. Az egyes pártok részvételi
lehetőségeit, a vitában résztvevő pártok számát, a vita témáit és a
vitában való részvétel egyéb szabályait - a jelöltállítás arányait
figyelembe véve - a pártközi egyeztető bizottság határozza meg.
"
SZER, Késő esti világhíradó:
Az esztergomi Suzuki
" A Magyarország iránti japán érdeklődés szimbólumának nevezte a
nagykövet a Suzuki vállalat múlt havi döntését, hogy 140 millió
dolláros beruházással autógyárat épít Esztergomban. A közös
vállalkozásban a Suzukin és a magyarokon kívül a Világbank egyik
ügynöksége is részt vesz. A végső megállapodás aláírására
előreláthatólag idén nyáron kerül sor, és a termelés beindítását
1992-re tervezik. Kezdetben csupán 12 ezer gépkocsit állítanak elő
évente, de arra számítanak, hogy ez a szám a századfordulóra eléri
az évi 100 ezer egységet.
A Suzuki vállalat előbb a már meglévő magyarországi gyárak
átalakítását fontolgatta, majd a legkorszerűbb tervek alapján
megépítendő új gyár létesítése mellett szállt síkra. De nemcsak az
épületek lesznek újak, hanem Suzukiék feltehetően olyan munkásokat
is fognak toborozni, akiknek nincs előzetes autógyári tapasztalata.
"
|
|
|
|
|
|
|
Matvej Burlakov vezérezredes, a Szovjet Déli Hadseregcsoport parancsnokának nyilatkozata a magyarországi csapatkivonásról (1.rész)
|
1989. december 28., csütörtök - Matvej Burlakov vezérezredes, a Szovjet Déli Hadseregcsoport parancsnoka, aki a szovjet kormány megbízásából a Magyarországon tartózkodó szovjet csapatok ügyeivel foglalkozik a Magyar Távirati Irodának nyilatkozott csütörtökön a csapatkivonás jelenlegi helyzetéről és az 1990-es menetrendről.
Elmondotta, hogy a szovjet kormány legújabb, a magyar és a szovjet sajtóban közelmúltban közzétett döntésének megfelelően a Magyar Köztársaság területéről 1990-ben újabb katonai egységeket von ki. Így távozik Magyarországról egy repülőezred, egy lövészezred, két harckocsizó zászlóalj és más egységek. Több mint 6 ezer katonával, több mint 40 repülőgéppel, 120 harckocsival, körülbelül 180 páncélozott járművel és több mint 400 gépkocsival csökken az itt állomásozó haderő állománya. Matvej Burlakov hangsúlyozta, hogy a szovjet kormánynak ez a döntése a korábbi egyoldalú csapatkivonáson felüli csapatcsökkentést eredményez. A döntés meghozatalakor figyelembe vették a debreceniek kérését is, hogy helyezzék el a környéken állomásozó szovjet repülőegységet, mert az igen közel van a lakott területekhez. Jövőre ezt az egységet is kivonják Magyarországról. A szovjet csapatok további csökkentése része az új szovjet katonai védelmi doktrina megvalósításának, az ésszerű, elégséges védelem elvei valóra váltásának. x A szovjet csapatok részleges kivonása a Magyar Köztársaság területéről 1989-ben már megkezdődött. Mi történt eddig, és - a korábbi, illetve a legújabb döntés értelmében együttvéve - milyen egységek távoznak 1990 végéig Magyarországról? - A szovjet kormány döntése alapján 1989-ben - a szovjet haderő és fegyverzet egyoldalú csökkentésének részeként - Magyarországról egy teljes harckocsi hadosztályt, egy harckocsi kiképző ezredet, egy vadászrepülő ezredet és több más egységet vontak ki. Összesen több mint 10 ezer katona, 470 harckocsi, több mint 200 löveg- és aknavető, több mint 3 ezer gépkocsi és más katonai jármű távozott Magyarországról a Szovjetunióba. Ez a döntés már előirányozta 1990-ben további egységek - amelyek létszáma körülbelül 2 ezerre tehető - kivonását is. (folyt.köv.)
1989. december 28., csütörtök 15:43
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Matvej Burlakov vezérezredes, a Szovjet Déli Hadseregcsoport parancsnokának nyilatkozata a magyarországi csapatkivonásról (2.rész)
|
Matvej Burlakov vezérezredes, a Szovjet Déli Hadseregcsoport parancsnokának nyilatkozata a magyarországi csapatkivonásról (2.rész) Mindezek alapján 1990 végére a Magyarország területén tartózkodó szovjet csapatok hadereje és állománya összesen több mint 30 egységgel csökken, s körülbelül 18 ezer katona távozik Magyarországról. A meghirdetett csapatkivonás a terveknek megfelelően alakul, ennek eredményeképpen az idén laktanyák, kiképző bázisok, lakóházak egész sorát adták át a távozó szovjet egységek a magyar félnek. A magyar-osztrák határ övezetéből is kivonták már a szovjet egységeket, és így létrejött az úgynevezett ,,bizalmi zóna,,. Csendesebb lett Budapest környéke is, már nem nyugtalanítja a főváros déli kerületeinek lakosságát a tököli repülőegység, mivel a korábban ott állomásozott vadászrepülő-ezredet kivonták. A szovjet csapatok kivonása korábban és most is a nyíltság, és a a nyilvánosság jegyében történik. X Mire lehet számítani a szovjet csapatok további csökkentésével kapcsolatban? Mikor kerülhet sor a csapatok teljes kivonására Magyarország területéről? - A Varsói Szerződés tagállamainak illetékességi körébe tartozik az, hogy milyen gyorsan csökkenjen a szovjet csapatok állománya,, hogyan és mikor történjen ezek kivonása. Mindez azonban szorosan összefügg az összeurópai fegyverzetcsökkentési és leszerelési folyamattal, valamint a bécsi haderőcsökkentési tárgyalások helyzetével, előrehaladásával. A szovjet csapatok magyarországi tartózkodása kizárólag stratégiai okokkal magyarázható. A NATO egyesített haderejének déli szárnya ugyanis lényeges erőfölénnyel rendelkezik. Ezért csak igen megfontoltan kerülhet sor a csapatok további csökkentésére. Az újabb csapatcsökkentés feltétele, hogy az kiegyensúlyozottan és paritásos alapon történjen - mondta Matvej Burlakov. (MTI)
1989. december 28., csütörtök 15:51
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|