|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Magyar Televízió és a Magyar Rádió Felügyelő Bizottságának közleménye (1. rész)
"FELOSZTOTT MŰSORIDŐ
A Magyar Televízió 1-es csatornáján, valamint a Magyar Rádió
Kossuth adóján február 26-tól március 23-ig az alábbiak szerint kell
műsoridőt biztosítani.
Február 28. és március 9. között a Magyar Televízió 1-es
csatornáján minden hétfőtől minden péntekig a 19.30-as Híradó és az
azt követő reklámblokk után legfeljebb 15 percet, a Magyar Rádió
Kossuth adóján minden hétfőtől minden péntekig 6.00-7.30 között
legfeljebb 15 percet kell a választáson jelöltet állító pártok
rendelkezésére bocsátani abból a célból, hogy a pártok 2-2 percben
ismertethessék választási felhívásukat. A felhívások elhangzásának
sorrendjét a pártközi egyeztető bizottság határozza meg.
A Magyar Televízió 2-es csatornáján, a Petőfi, illetve a Bartók
rádióban, valamint a körzeti műsorokban a pártoknak felosztott
mősoridő nem adható. A pártok között felosztott választási műsorban
szereplő párt nevét a napilapokban fel kell tüntetni.
Március 23-ig, hétköznapokon, összesen 10 alkalommal, legfeljebb
1-1 órás tematikus fórumra, vitaműsorra kerüljön sor a Magyar
Televízió 1-es csatornáján, az első főműsor után, az országos listát
állító pártok részvételével. Az egyes pártok részvételi
lehetőségeit, a vitában résztvevő pártok számát, a vita témáit és a
vitában való részvétel egyéb szabályait - a jelöltállítás arányait
figyelembe véve - a pártközi egyeztető bizottság határozza meg.
"
SZER, Késő esti világhíradó:
Az esztergomi Suzuki
" A Magyarország iránti japán érdeklődés szimbólumának nevezte a
nagykövet a Suzuki vállalat múlt havi döntését, hogy 140 millió
dolláros beruházással autógyárat épít Esztergomban. A közös
vállalkozásban a Suzukin és a magyarokon kívül a Világbank egyik
ügynöksége is részt vesz. A végső megállapodás aláírására
előreláthatólag idén nyáron kerül sor, és a termelés beindítását
1992-re tervezik. Kezdetben csupán 12 ezer gépkocsit állítanak elő
évente, de arra számítanak, hogy ez a szám a századfordulóra eléri
az évi 100 ezer egységet.
A Suzuki vállalat előbb a már meglévő magyarországi gyárak
átalakítását fontolgatta, majd a legkorszerűbb tervek alapján
megépítendő új gyár létesítése mellett szállt síkra. De nemcsak az
épületek lesznek újak, hanem Suzukiék feltehetően olyan munkásokat
is fognak toborozni, akiknek nincs előzetes autógyári tapasztalata.
"
|
|
|
|
|
|
|
Folytatódott az SZDSZ második közgyűlése (5. rész)
|
Kis János, az SZDSZ tanácsának tagja ,,Út a szabad választásokhoz,, címmel tartotta meg a politikai vitát bevezető előadást. Elöljáróban hangsúlyozta: az SZDSZ tanácskozására olyan politikai pillanatban kerül sor, amikor az országot csupán egy lépés választja el a szabad választásoktól. Ez a pillanat egyszerre ígéretes és nyugtalanító - mondta. Ígéretes, mert az Országgyűlés legutóbbi ülésszakán elfogadott törvények - az alkotmány módosítása, a választójogi és a párttörvény - hatalmas lépést jelentenek a jogállamiság felé. Ugyanakkor a helyzet nyugtalanító is, hiszen az ország a bizonytalanság állapotában van. A küldöttgyűlésnek nem azzal kell törődnie, hogy választ adjon a Szabad Demokraták Szövetségét ért vádaskodásra, hanem azzal, hogy kellő komolysággal és eltökéltséggel kiutat ajánljon a válságból. A válság összetevőit elemezve Kis János a legfőbb gondnak azt nevezte, hogy a békés átmenetnek nincs olyan chartája, amelyet az egész ország magáénak tekinthet és amely a közmegegyezés szilárd alapja. Ez a tény a háromoldalú tárgyalásokon született megállapodás aláírását követő napon nyilvánvalóvá vált, s ettől kezdve olyan helyzet alakult ki, amelyben maguk az aláírók is újra és újra elhatárolták magukat attól, amit aláírtak, hangsúlyozva, hogy elégedetlenek az eredménnyel. Mindezeket a megoldatlan kérdéseket figyelembe véve indította meg az SZDSZ a népszavazást szorgalmazó aláírásgyűjtési kampányát. A népszavazás kezdeményezése - hangoztatta Kis János - nem destabilizálta, hanem éppen hogy stabilizálta a politikai helyzetet. Hiszen ez is befolyásolta a munkásőrség megszüntetéséről, illetőleg a pártok munkahelyi működésének tilalmáról meghozott parlamenti döntést. Az SZDSZ tanács tagjának érvelése szerint ez az akció csökkentette azt a távolságot, amely a háromoldalú tárgyalásokon részt vevő politikai elit és a nép között volt. A népszavazást szorgalmazó akcióval ugyanis az SZDSZ arra ösztönözte a társadalmat, hogy alkotmányos jogaival élve nyilvánítson véleményt alapvető kérdésekben - hangsúlyozta Kis János. A továbbiakban a mélyülő politikai válság okai közé sorolta, hogy bár az állampárt felbomlása megtörtént, az MSZMP utódpártjának, az MSZP-nek az összezsugorodása, valamint bizonytalan küzdelme az önmagukat utódpártnak deklarálni kívánó volt MSZMP-csoportokkal, erősíti a hatalmi vákuumot. (folyt. köv.)
1989. október 28., szombat 19:25
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|