|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Magyar Televízió és a Magyar Rádió Felügyelő Bizottságának közleménye (1. rész)
"FELOSZTOTT MŰSORIDŐ
A Magyar Televízió 1-es csatornáján, valamint a Magyar Rádió
Kossuth adóján február 26-tól március 23-ig az alábbiak szerint kell
műsoridőt biztosítani.
Február 28. és március 9. között a Magyar Televízió 1-es
csatornáján minden hétfőtől minden péntekig a 19.30-as Híradó és az
azt követő reklámblokk után legfeljebb 15 percet, a Magyar Rádió
Kossuth adóján minden hétfőtől minden péntekig 6.00-7.30 között
legfeljebb 15 percet kell a választáson jelöltet állító pártok
rendelkezésére bocsátani abból a célból, hogy a pártok 2-2 percben
ismertethessék választási felhívásukat. A felhívások elhangzásának
sorrendjét a pártközi egyeztető bizottság határozza meg.
A Magyar Televízió 2-es csatornáján, a Petőfi, illetve a Bartók
rádióban, valamint a körzeti műsorokban a pártoknak felosztott
mősoridő nem adható. A pártok között felosztott választási műsorban
szereplő párt nevét a napilapokban fel kell tüntetni.
Március 23-ig, hétköznapokon, összesen 10 alkalommal, legfeljebb
1-1 órás tematikus fórumra, vitaműsorra kerüljön sor a Magyar
Televízió 1-es csatornáján, az első főműsor után, az országos listát
állító pártok részvételével. Az egyes pártok részvételi
lehetőségeit, a vitában résztvevő pártok számát, a vita témáit és a
vitában való részvétel egyéb szabályait - a jelöltállítás arányait
figyelembe véve - a pártközi egyeztető bizottság határozza meg.
"
SZER, Késő esti világhíradó:
Az esztergomi Suzuki
" A Magyarország iránti japán érdeklődés szimbólumának nevezte a
nagykövet a Suzuki vállalat múlt havi döntését, hogy 140 millió
dolláros beruházással autógyárat épít Esztergomban. A közös
vállalkozásban a Suzukin és a magyarokon kívül a Világbank egyik
ügynöksége is részt vesz. A végső megállapodás aláírására
előreláthatólag idén nyáron kerül sor, és a termelés beindítását
1992-re tervezik. Kezdetben csupán 12 ezer gépkocsit állítanak elő
évente, de arra számítanak, hogy ez a szám a századfordulóra eléri
az évi 100 ezer egységet.
A Suzuki vállalat előbb a már meglévő magyarországi gyárak
átalakítását fontolgatta, majd a legkorszerűbb tervek alapján
megépítendő új gyár létesítése mellett szállt síkra. De nemcsak az
épületek lesznek újak, hanem Suzukiék feltehetően olyan munkásokat
is fognak toborozni, akiknek nincs előzetes autógyári tapasztalata.
"
|
|
|
|
|
|
|
Tanácskozás a mozgókép-kultúráról (1. rész)
|
1989. február 5., vasárnap - A mozgókép-kultúra helyzetéről rendezett tanácskozással folytatódott vasárnap a XXI. Magyar Filmszemle eseménysora a Budapest Kongresszusi Központban. A rendezvényen részt vett és felszólalt Berecz János, az MSZMP Központi Bizottságának titkára és Pozsgay Imre államminiszter, mindketten az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai.
Az eszmecsere kiindulópontjául a Magyar Film- és Tévéművészek Szövetsége - többek által segélykiáltásnak minősített - állásfoglalása szolgált. A vitairat katasztrofálisnak ítéli a jelenlegi kulturális helyzetet, a művészetre és az oktatásra jutó költségvetési források csökkenését. Ezen belül a magyar mozgókép-kultúra, különösen a Magyar Televízió helyzetét tartja súlyosnak. A megállapítások szerint a Magyar Televízió nem alkalmas arra, hogy a műsorszóró műholdakkal és a videokazetákkal szemben tényleges és értékes választási lehetőséget nyújtson. Az állásfoglalás hangsúlyozza, hogy a televíziónak csakis az lehet a feladata, hogy fórumot és nyilvánosságot teremtsen a nézetek, vélemények sokaságának, s ezeket demokratikusan közvetítse nézői számára. A vitairat szorgalmazza továbbá az új alkotmányhoz kapcsolódóan egy önálló médiatörvény kidolgozását, független rádió- és tévéállomások alapításának lehetőségét. Emellett fontosnak tartja, hogy a televízió elnökét a parlament válassza meg, munkáját pedig független társadalmi szervezet felügyelje. Az alapanyag kapcsán a tanácskozáson is elsősorban a televízióról, annak társadalmi szerepéről esett szó. Kéry László szociológus vitaindítójában úgy vélekedett, hogy a televízió nem szolgálhat kizárólag a napi politika eszközeként, s nem is egy szórakoztató intézmény, hanem a társadalmi tudás újraelosztásának legfontosabb eszköze. (folyt.köv.)
1989. február 5., vasárnap 17:16
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Tanácskozás a mozgókép-kultúráról (2. rész)
|
Csurka István író a televízió irányításával kapcsolatban kifejtette, hogy az nem maradhat egyetlen párt monopóliuma. Véleménye szerint legalább az egyik csatornát át kell engedni a társadalom különböző más erőinek. Pálfy G. István, a Magyar Ifjuság főszerkesztő-helyettese úgy vélekedett, hogy haladéktalanul ki kell dolgozni a televízió nemzeti stratégiáját. Egy ,,kárpát-medencei televízió,, tervét vázolta fel, egy olyan televízióét, amely műholdas sugárzással közvetít hiteles információkat az országról, nemcsak a határon túli magyarságnak. Kétségbe vonta azonban, hogy a mostani TV-s műhelyekben meglenne ehhez a szellemi erőforrás. Kemény szavakkal bírálta a televíziót Lugossy László, filmrendező, megállapítva, hogy e fontos tömegkommunikációs média évtizedeken át valóságosnak látszó, ám mesterséges közvéleményt teremtett. Súlyos hibának vélte, hogy a műsorokból szinte kiveszett a tényfeltáró dokumentumfilm. Jelenlegi helyzetünkben átfogó és radikális reformra van szükség - mondta a vitában felszólaló Berecz János. Ez a reform a gazdaságban elkezdődött, de az áttörés itt egyelőre nem valósítható meg. Ezért előtérbe kerül két másik terület, a politikai intézményrendszer, illetve a szellemi élet. A politikai intézményrendszer reformja - mivel járatlan úton haladunk - lassan, de megvalósul. A szellemi élet területén azonban jelenleg még koncepció sincs a reformra. Mindössze annyi történt, hogy a piac betört a kultúrába, ám ez főként a dilettantizmust segítette, a művészi profizmust viszont háttérbe szorította. (folyt.köv.)
1989. február 5., vasárnap 17:18
|
Vissza »
|
|
Tanácskozás a mozgókép-kultúráról (3. rész)
|
Pozsgay Imre a kormány és a mozgókép-intézmények, valamint a televízió viszonyáról szólt. Megismételte egy korábbi kijelentését, miszerint a televízió a nemzeté, felügyelete pedig a kormányé. Szükségesnek tartotta azonban hozzáfűzni: ez a felügyelet csak akkor hiteles, ha az országnak a nép által jóváhagyott kormánya van. Úgy vélekedett, hogy a jelenlegi gazdasági válságnál és a költségvetési deficitnél súlyosabb a legitimációs deficit. Ezt a legitimitást, jóváhagyást kell most visszaszerezni, s ennek érdekében a politikai küzdelem megindult, mégpedig a nyilvánosság előtt. (MTI)
1989. február 5., vasárnap 17:19
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|